- Sasuke, egy percre, kérlek - hívja oda Kakashi, miközben osztálytársai sorra hagyják el a termet. Sasuke sóhajtva lép felé, miután táskájában gondosan eligazította könyveit és füzetét. Kakashi nem túl boldog, így csak sejtése lehet, hogy mit akarhat. Az asztalhoz érve csendben megvárják, míg mindenki kiér. Bár ez most a szokásosnál tovább tart, mert hát a kíváncsiság nagy úr és páran azért reménykedtek benne, hogy megtudhatják, mibe keveredett már megint az Uchiha. Sakura lép ki utoljára a teremből és csukja be maga mögött az ajtót. Szemei szikrákat szórnak Sasuke felé.
- Igen? - kérdez rá arra, hogy miért is kell itt lennie még mindig. Nem ér rá bájcsevegni. A következő órán dolgozatot írnak, szerette volna arra szánni a szünetet, hogy átnézzen még egy-két dolgot.
Kakashi a türelmetlen hangot hallva elmosolyodik és ráérősen előre dől a székében, könyökét az asztalnak támasztva. Mélyen a fiatal szemébe néz.
- Nem szeretnél valamit elmesélni? - kérdez rá. Sasuke alig hallhatóan nyel egyet és megrázza a fejét. Hirtelen elég sokminden szalad át az agyán, amiről még az osztályfőnök sem biztos, hogy tud. És ez így is van jól.
- Nem tudom, mire gondol - rázza meg a fejét. Kakashi nagyot sóhajt.
- Akkor felfrissítem a memóriádat: szeretném, ha elmesélnéd, hogy mi történt tegnap. Mivel sikerült kivívnod Sakura gyűlöletét és mivel sikerült feldühítened Narutót? - Sasuke gúnyosan felhorkant. Honnan tud erről ez a szemét?
- Igazából semmi sem történt - fonja keresztbe a kezeit.
- Valóban? És az a gyönyörű kék folt az arcodon csak áfonya, ugye? - kérdezi gúnyosan.
- Jó - adja fel. - Az az idióta fenyegetőzni kezdett, mert szerinte megbántottam Sakurát a múltban. De mit kezdjek azzal, ha nekem nem tetszik a csaj? - tárja szét a kezeit kérdőn. Nem vár választ a kérdésre, de mégis érkezik.
- Mondjuk kevésbé bunkó módon utasítod el, de ez csak egy tipp - szúrja oda mintegy mellékesen, mire villámló tekintetekkel találja szembe magát. - Folytasd!
- Szóval megfenyegetett. Én pedig nem tűröm, ha nálam gyengébbek arcoskodnak velem. És hát... mondtam dolgokat. Ennyi - néz félre. Kakashi elmosolyodik. Tisztán látszik, hogy a fiú bánja amit tett. Ilyet még nem tapasztalt nála.
- Ahogy elnézem, mégsem gyengébb - válaszol vigyorogva. Sasuke nem válaszol, de arcára fájdalmas fintor húzódik. Nem, kibaszottul erős. - Remélem, nem hiszed azt, hogy ez felment téged a látogatások alól. - Sasuke döbbenten néz rá. Ezek után is bemehet hozzá? Mármint... ezek után is be kell mennie hozzá? - Azt szeretném, ha ma bocsánatot kérnél Narutótól. Értékelném, ha Sakurától is, de tudom, ezt már nem fogja elbírni a büszkedéged. Abban majd Naruto segíteni fog neked - szól be neki. Ha szemmel őlni lehetne, Kakashi a legfájdalmasabb halálmódokkal ismerkedne meg, ebben egy pillanatig sem kételkedik. - Figyelj Sasuke, Naruto egy nagyon kedves és életvidám srác. Még ha nem is úgy tűnik, hatalmas lelki terhet cipel. Nem mondom, hogy úgy bánj vele, mint egy hímes tojással, de azért vagy ott, hogy segíts neki, feldobd a napjait, nem azért, hogy emlékeztesd arra, amit elveszített. - Hangja nyugodtan és lágyan cseng, Sasuke mégis úgy érzi, hogy minden egyes szavával tőrt döfött a szívébe. Eddig is feldúlt volt a lelkiismerete, de most már mázsás súlyként nehezedik a vállára ez a belső késztetés. Ez pedig felbőszíti őt.
- Hai sensei - veti oda dühösen. - Mehetek vagy van még valami? - Ha nem a tanára lenne, nyomdapapírt nem tűrően mondaná meg neki a véleményét. Kakashi csak int a kezével, Sasuke pedig szó nélkül ott hagyja őt a teremben.
YOU ARE READING
Igaz és őszinte
FanfictionSasuke egy arrogáns, beképzelt pöcs. Nem lehet szebben leírni a viselkedését. Tanára, Kakashi ezt megunva közmunkára fogja, különben megbuktatja év végén és búcsút inthet az egyetemnek. A konohai kórházban kell segítkeznie. Naruto a kórházban lábad...