A legfiatalabb Uchiha ( Naruto FF. )

13. Szerelem, halál, stb.

- Máskor jobban kéne vigyáznod - mondta a megmentőm...

- Köszi Shino - pirulok el. Valami reccsent. Oda kaptam a fejem a bokorhoz, ahonnan a hangokat hallottam. Egy kunait is eldobtam, a zaj irányába. Odaérve nem találtam ott senkit és semmit, de a kunaimat se. Biztos csak az itteni állatok...

A nap további részét Shinoval töltöttem, bogarakat keresve. Este felé leültünk megnézni a naplementét is.

Reggel megint izzadva, és könnyesen ültem fel az ágyamba. Egy újjabb rossz álom.

A konyhába leérve átlagosan senki se köszönt és mint szokásosan most is, Shino már kint volt a szabadban, bogarak után kutatva. Mivel ő volt az egyetlen ember aki hozzám szólt, megkerestem. És most is bogarakat kerestünk. Igazából ma már csak ő keresett bogarakat. Én csak mint megfigyelő vettem ki a részem. Így ment ez pár napig, ugyanis megpillantottam egy nem várt személyt.

Deidara szemszöge

Még mindig nem értem, Tobi hogy kérhetett tőlem ilyet. Amikor behívatott magához a küldetéssel kapcsolatban még semmit se sejtettem. Képes lettem volna harcolni bárkivel, csak ne vele. A feladatom Uchiha Kiyomi megölése lenne, ami nehezebb lesz mint hittem. Első sorban azt se tudom hol van, másodsorban, ami a nyomósabb ok, nem fogom tudni őt megölni. Akárhogy is, majd kitalálok valamit. Hmmm.

Kissebb keresgélés után megtudtam a koordinátákat ahol épp tartózkodik. Egy mozgó szigeten van a megmaradt farkas állatok hordozóit védve.

Elindultam a megadott helyre. Nyilván a sziget már nem volt ott, de nem messze kell lennie valahol. Seperc alatt meg is találtam.

Az erdőt jártam, amikor megpillantottam valakit a szikla csúcson. Közelebb lépve már láttam nem a keresett személy az hanem Naruto. A kezében Kiyomi egyik kunainja volt, így majdnem biztos lehettem, hogy itt van. Feje le volt hajtva így még nem vett észre. Gondoltam, ha megölöm nem fog kellenem elbánni Kiyomival.

- Hé te! - szúrt ki, amikor közelebb léptem.

- Mi van velem? Hmmm.

- Nem te vagy Deidara?

- Én lennék drága barátom hmmm - és mielőtt feleszmélhetett volna, rá támadtam.

Ő az ütésem ügyesen hárította, majd ő támadt. Így harcoltunk amíg el nem jutottunk a sziget azon részére ahol a sziget oldala függőlegesen lapos. Naruto egyszer csak le rogyott. Értetlenül néztem rá.

- Állj fel és harcolj - kiáltottam rá.

- És mégis minek? Nincs senki akinek hiányoznék - tört ki belőle. Ekkor csapott orron a tudat mit is csinálok. Narutot se bírom megölni, Kiyominak szüksége van rá, ahogyan Narutonak is Kiyomira. Nem maradt más választásom, megteszem amit meg kell tennem.

- Na ide figyelj - kezdem. Naruto kiváncsian rám szegezi tekintetét. - Mi történt, hogy ennyire letört vagy? Ne válaszolj hadd fejezzem be. Tudom ez most hirtelen jött de valamit el kell, hogy mondjak. Neked nem szabad meghalnod. Kiyominal szügsége van rád.

- Na persze...

- Hidd el, jobban ismerem bárki másnál. Szerintem szeret téged ahogy te is szereted őt.

- De én Hinatát szeretem...

- Ja, persze - forgattam meg a szemem mint aki ezt nem hiszi. - Harcolj érte és hidd el minden rendben lessz, csak higgy magadban... - mondom az utolsó szavaim majd leugrok a szikláról.