¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
Tény és való, hogy életem legszebb estéjét éltem át, hisz Koko szerelmet vallott és ténylegesen a barátnője lettem, de elfelejtettem Futabát. Mármint teljesen megfeledkeztem mindenről is és az este hátralevő idejében azon gondolkodtam, hogy ezt hogyan mondjam el Futabának. Végül arra jutottam, hogy sehogy.
Mármint ugyan úgy együtt lehetek Kokoval, hisz Futaba is úgy tudja, hogy az álbarátom. Szóval most már nem kell mindenki előtt színészkednem, csak Futaba előtt. Persze, nem kéne ezt tennem, hisz a legjobb barátnőm, de én választani sem fogok Koko és Futaba között. De Futabát ismerem annyira, hogy tudjam nem engedné meg a kapcsolatomat Kokoval. De nekem pedig szükségem van a szerelmemre és a legjobb barátnőmre is. Szóval nem lesz olyan nagy dolog ezt eltitkolni előle. Legalább is ebben reménykedem.
"Szóval Futaba előtt még mindig az álbarátom vagy." mosolyogtam Kokora.
"Tessék?" kérdezte Koko meglepetten.
"Futaba néha úgy viselkedik mintha a nővérem lenne és túlságosan is félt, emiatt konkrétan megtiltotta, hogy szerelmes legyek beléd." vázoltam fel Kokonak a helyzetet.
"És ezért inkább színészkedsz előtte? De hisz ő a legjobb barátnőd." mondta Koko nem értve, hogy miért csinálom ezt.
"Igen, pont ezért titkolom el előle azt, hogy szerelmes vagyok beléd. Úgy gondolja, hogy ismét ugyan abba a hibába esek mint Rannal és ezt akarja megakadályozni. Szóval ha rájönne, hogy mi van köztünk akkor biztosan választás elé állítana. Én viszont nem akarok választani közted és közte." mondtam el neki az érzéseimet.
"Legyen, ha te ezt szeretnéd. De mondd, meddig kell játszanunk?" kérdezte Koko.
"Csak a szerződés lejártáig. Utána meg fogom győzni, hogy te nem olyan vagy mint Ran és én sem vagyok már olyan naiv mint akkor. Köszönöm Koko!" öleltem át a barátomat.
"Ha azt kérnéd akkor a csillagokat is lehoznám neked." puszilta meg a nyakamat.
"Ne mondj ilyeneket ilyen hirtelen!" bújtam az ölelésébe, hogy ne lássa a piros arcomat. Tényleg képtelen vagyok szavakba önteni a szerelmemet iránta.
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
Az egyetem után beugrottam Seishuhoz, mert már rég beszélgettünk úgy ahogy egyébként szoktunk. Koko az egész életemet felborította, így egy kissé Seishut is elhanyagoltam.
Seishu az egyetlen akinek elviselem, hogy Akanénak hisz. Igaz, én nem tudok a nővére lenni, mert fiatalabb vagyok, de szívesen vagyok a húga akire vigyázhat. Hisz ő mindig mellettem volt és sosem ítélt el a döntéseim miatt. Mikor Ran után sírtam és nem akartam elfogadni azt ami velem történt, ő volt az egyetlen aki csak kedvesen vigasztalt és inkább elvitt kikapcsolodni. Mindenki más csak azt hajtogatta, hogy ne én sírjak, mert ő az aki nem érdemelt meg. Igazuk volt, de ezek a szavak akkoriban nem segítettek kicsit sem.
Szóval Seishunak köszönhetem azt, hogy sikerült a depressziómból kilábalnom. Ő segített azt is eldönteni, hogy Tokióban tanuljak tovább és ő biztatót, hogy milyen jó lesz. Az ő támogatása nélkül nem szálltam volna szembe a szüleimmel és most nem lennék itt. Akkor talán Kokoval sem találkoztam volna.
"Akari-chan Inupit keresed?" kérdezte Draken amikor a boltba érkeztem.
"Igen, hozzá jöttem, de ahogy láttom nincs itt." mondtam amikor körül néztem a boltba.
"Kisa-channal az előbb mentek el." felelte Draken.
"Egy napot sem bírnak ki egymás nélkül. De az esküvőt még csak el sem tervezték." mondtam.
"Futaba-chan előbb fog férjhez menni, minthogy Inupi megkérje Kisa-chan kezét." mondta Draken.
"Pedig már idejét nem tudom mióta randiznak. Én a helyükbe már családot terveznék."
"Akkor miért nem teszed? Hisz már ott van neked Kokonoi." mosolygott rám Draken.
"Ahhoz még túl korai az egész. Majd kicsit később talán." mondtam zavartan. Még csak tegnap lettünk igazi pár, kicsit sincs itt az ideje a távoli jövőről beszélni. Bár nem mondhatom azt, hogy nem tetszik a gondolat mi szerint Kokoval van egy közös családunk. De nem gondolhatok erre, hisz a kapcsolatunk csak most kezdődött.
"Most megyek is, de átadnád Seishunak, hogy kerestem?" kérdeztem Drakent.
"Ha ma még visszajön akkor igen. Majd találkozzunk Akari-chan." köszönt el Draken.
Remélem, hogy Seishu hamarosan megkéri Kisa kezét és összeházasodnak, mert ők együtt tesznek ki egyet. Csak miattuk hiszek a szerelembe, ha ők nem lennének előttem példaként akkor Ran után feladtam volna az egész szerelmi életemet. Seishu és Kisa egyszerűen egymásnak lettek teremtve, szóval itt lenne az ideje, hogy összeházasodjanak.
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
