Oops! Bu görüntü içerik kurallarımıza uymuyor. Yayımlamaya devam etmek için görüntüyü kaldırmayı ya da başka bir görüntü yüklemeyi deneyin.
A szülinapom. Évek óta nem kedvelem, mert minek ünnepeljem azt meg, hogy öregszem? Teljesen feleslegesnek tartom, de a szüleim és barátaim imádnak nagy felhajtást csinálni miatta. És emellett a mostani különleges is, hisz 25 éves vagyok és Koko is itt lesz. Nem elég, hogy túl kell élnem ezt a napot, de színészkednem is kell. Csodás. Egyszerűen csodás.
Már reggel arra kellett kelnem, hogy Futaba és a szüleim a boldog születésnapot éneklik. Szívesen ébredtem volna egy atombomba robbanásra mint erre, mert Futabának nem az éneklés az erőssége, a szüleimtől pedig csak már túl sokat hallottam. Viszont reggelire tortát kaptam, szóval megbocsátottam nekik.
Oops! Bu görüntü içerik kurallarımıza uymuyor. Yayımlamaya devam etmek için görüntüyü kaldırmayı ya da başka bir görüntü yüklemeyi deneyin.
Taiju éttermébe tartsuk a szülinapot, ami csak azért baj, mert így Taiju is ott lesz. Mondjuk Futaba amúgy is meghívná, de Taiju ne legyen ott ahol én. Azt hiszem sosem fogom megkedvelni, de ő sem engem.
Miután már csak Kokora vártunk egyre izgatottabb lettem, hogy mikor jön már. Mármint jobban vártam mint eddig bármikor. És nagyon zavar ez az érzés, mert ilyet nem szabadna nekem érezni, hisz nem vagyunk igazi egy pár, csak eljátszuk. Emellett pedig biztos vagyok benne, hogy neki ez a nap is csak egy teher és szívesebben lenne máshol, szóval nem várhatok Kokora, nem érezhetek iránta semmit sem.
"Boldog szülinapot Akarin." ölelt át hátulról Koko mire minden porcikám megremegett és boldogság öntött el. Mondom, hogy nem kéne nekem ilyen boldognak lennem, hogy ilyen közel áll hozzám, de akkor mégis miért érzek így.
"Köszönöm." fordultam felé és megöleltem én is. Ez most mennyire helyes? Csinálhatunk mi ilyet? Kellene ilyet csinálnunk?
"Most hogy mindenki megérkezett felvághatjuk a tortát, igaz?" szólt Futaba aki nem örült, hogy Koko így köszöntött. Bár ez nem meglepő tőle, hisz minden erejével azon van, hogy Koko iránt ne érezzek semmit, amiben igaza is van. De nem kell félnie, mert ez nem fog megtörténi. A jelenlegi érzéseim is csak szimpla fellángolás, ez semmi komoly.
"Kívánj valamit Akari!" mondta Kisa mielőtt elfújtam volna a gyertyákat. A diplomámon kívül mi mást kívánhatnék. Van egy családom, a barátaim, az egyetemet is elvégezhetem Koko miatt, szóval igazából semmi sem maradt amit kívánhatnék.
