Chishiya x reader

Ki is valójában a kör Jumbo

Igen én ezzel a meglátással élek ebben a világban.

-Melegem van- nyafogtam

-Akkor vedd le a pulcsidat.- Mondta hófehérke.

-Nem fogom levenni.- Mondtam halál nyugodtan.

-Mert nincsen alatta póló?- nézett rám Tamura.

-De van- csak azaz baj, hogy nem hosszuljú.- mondtam

-Mi? Ez miért baj?- Jaj Tamura nem érted.

Ekcémám van ami nagyon csúnyán el van terjedve és iszonyatosan viszket. Úgyhogy szokott olyan lenni, hogy a pulcsi újába és muszáj megvakarnom. Most is ezt csináltam. Csak úgy, hogy már sokadik volt, hogy vakaródzom.

-Y/n valami van a kezeddel vagy miért vakaródzol?- Ajaj Tamura lehet selyt valamit.

Nem válaszoltam csak mielőtt felálltam volna ráméztem Chishiya-ra. Láttam rajta, hogy selyti, hogy mi lehet a baj.

-Na viszont én mentem keresni a magányt. Na halii!- azzal fel álltam az asztaltól és minél hamarabb mentem ki a szobából, hogy megnyugodjak. Nem szokásom magamra venni bármit is de ez nagyon fájt.

Kerestem magamnak egy üres "szobát" és bementem. Szeretek magamba beszélni hangosan. Igaz most nem volt meg az előnye.

-Szóval nyugodj meg először Y/n!- beszéltem magamhoz.- Megvan. Akkor most gondolkozz, hogy ki a kör bubi, mert minél előbb megvan annál előbb mehetek el innen és nem kell senkivel beszélnem. Van egy tippem, hogy ki lehet az, de előtte ezzel kezdenem kell valamit.- Húztam fel a pulcsim úját.- Ez rosszabb mint volt- sóhajtottam fel- Ebbe vajon belelehet halni?- gondolkodtam hangosan. Nem kellett volna.

-Á, hogy itt vagy.- jött be az ajtón Chishiya. Na amilyen gyorsan jutott el az agyamig, hogy mi történt olyan gyorsan húztam le a pulcsim úját.- Ekcémád van- nézett rám.- Ezt honnan tudja?

-Ezt meg honnan veszed? Az csak seb.- Próbáltam tagadni.

-Ne tagadd láttam a kezed. Nagyon ronda. Az már azelőtt ott volt a kezeden, hogy ide kerültél volna.- mondta.

-És ebbe bele lehet halni?- néztem rá.

-Mivel én még nem találkoztam olyan emberrel aki belehalt volna ezért elvileg nem, de kitudja.- mondta.

-Szóval orvos vagy.- Vontam le a következtetést.- Bevallom őszintén én mindig is semleges voltam feléjük. Ne kérdezd, hogy miért. - mondtam neki.

-Értem!- tudta le ennyivel.

-Amúgy milyen ez a orvosi szakma? Tényleg olyan menő mint a filmekben?- kérdeztem meg.

-Ezt nem egy játék közepén fogom elmondani.- nézett rám azokkal a gyönyörű szemeivel.

-És ha meghalsz? Akkor soha nem tudom meg a válaszod.- próbáltam bevetni a bociszemeket.

-Ez sajnálom, de nem fog működni. Sok gyerekkel találkoztam már akik próbálkoztak.- Fhuuu te

-Nem vagyok gyerek.- mondtam duzzogva

-De most úgy viselkedsz.- mosolygott rám. Úristen mosolygottt. És kicsúszott a számon egy mondat amit nem akartam.

-Te mosolyogtál.- mondtam halkan és meghallotta. Miért?

-Ezt tartsd meg emlékbe ha esetleg meghalnék, mert nagyon ritkán mosolygom.- mondta

-És ha nem halsz meg?- néztem rá

Vállat vont és kiment a szobából. Persze én egyből utána futottam.

-Hé ez nem ér. Kérek választ.- nyafogtam.

-Nem!- tudta volna le ennyivel.

-Akkor viszont teszteljük, hogy elbírsz-e.- mondtam és ráugrottam a hátára. Ő megfogott és lerakott.- Ez csalás

-Most az életünk a tét, nem bohóckodhatsz itt összevissza.- nézett rám komolyan.

-De engem nem érdekel ha meghalok.- sóhajtottam

-Kérem mindenki menjen a zárkájába- Szólalt meg az imseős női hang.

-Tamura- néztünk egymásra.

Futottam ahogy csak tudtam. És megtaláltam sírt.

-Jézusom Tamura, nyugi itt vagyok.- próbáltam nyugtatni kisebb nagyobb sikerrel. - álj fel, mert még fogsz halni ha nem teszed. - erre csendben lett és rám nézett.- gyorsan! Fogy az idő és nem hagyom, hogy meghalj.- néztem rá. Kinyújtottam a kezem, hogy felsegítsem.

-De...- lekussoltattam.

-Majd miután szépen bemondtad a szimbólumod nevét és kijöttél élve. Jó?- kérdeztem.

-Igen!- mondta majd felált és elondult a zárkák felé.

-Hé! Tamura!- erre hátrafordult- Treff vagy.- tudtam le ennyivel.

-Te meg kör. Na siessünk- Emelt fel Chishiya, mert mint kiderült idő közben leültem a földre.

-A tied is Treff.- Mondtam neki. Azzal egy kisebb séta után bementünk a zárkába. És jó volt a válaszom. Megint hallottam robbanáshangot pontosan mellőlem lévő zárkából. Amint kiléptem megláttam Tamurát és Chishiya-t beszélgetni. Oda mentem.

-Nagyon gyorsan futsz.- Mondta hófehérke.

-Sokan mondják- mondtam. - Nem hiába vagyok jó mindegyik játékban.

-Mi?- nézett rám értetlenül Tamura.

-Négy fajta játék van ebben a.... "országban".- erre bólogatott.- A kártyákon a négy különböző szimbólum.- erre is csak bólogatott.- Na ez a négy különböző szimbólum négy különböző játék.- Erre is bólogatott.- Na én mindegyiket tudom játszani ami elvileg ritka, mert minden embernek csak 1 olyan fajta játék van amiben jók. Pl: Chishiya. Neki a káró játék az erőssége.- magyaráztam

-Szóval neked mind a négy szimbólumos játék megy?- bólogattam- Még a kör is?- erre is csak bólogattam.

-Szeretek egyedül lenni. Mindig is szerettem. És ezáltal világ megtanította, hogy nem számíthatok magamon kívül senkire.- tudtam le ennyivel a beszélgetést.

-De ez egy kör játék.- Jaj Tamura.

-Tudom, de mielőtt bejöttem azért vagy 8x meggondoltam ezt jól. De látod itt vagyok.

Vissza pár órával ezelőttre:

Megálltam az épület előtt és az egykori börtön "szép" látképet adott nekem. Az épület felett az léghajó és az alatta lévő kör Jumbo lap. Belenyúltam a zsebembe és kivettem a benne lévő lapot. Most, hogy nézem őket sosem gondoltam volna, hogy ennyit fognak nekem jelenteni ezek a lapok. És még is rengeteg ember halála kötődik ezekhez itt a kezemben.

Újra visszanéztem az épületre, remélem túl élem ezeket a játékokat és  visszajutok a világomba.

Vissza a jelenbe

-Szóval azt mondod, hogy nem akartál játszani, de mégis itt vagy.- vonta le a következtetést Chishiya

-Pontosan.- helyeseltem és néztem körbe majd megakadt valakin a szemem.- Viszooooont...- Húztam el a szót- tudom ki a kör bubi.- mondtam halkabban, hogy ne hallják meg a többiek. Csak mi 3-an.
___________________________________________

912 words
Bocsánat a rész késéséért de igyekeztem ahogy tudtam.
Előreláthatólag ma még lesz 1 rész.
További szép napot!