Pajkos démonok, kultivátorok, istenek [MDZS, TGCF, SVSSS turmix]

Aranyszívű Xie Lian és Mennyrengető Hua Cheng

[eposzi jelzők 3.0]

Shi Qingxuan (a mesélő, azaz az én szavamba vág): Akarod mondani a „Tejbenfürdetett és Tejbenfürdető" esete...

Én: Hm? Szeretnéd inkább te elmesélni?

Shi Qingxuan: Mivel én lestem meg őket, egyértelmű, hogy hitelesebben elő tudnám adni, mint te.

Én: Fogadjunk, hogy sokkal szaftosabb sztorit tudok elmesélni az „aranyszívű" és a „mennyrengető" jelzőkkel, mint te a „tejbenfürdőseiddel".

Shi Qingxuan (szokása szerint fellelkesült, csillogó szemekkel): Kihívás elfogadva! Akkor versenyezzünk, kinek a története a szaftosabb, a tied, az unalmas heroikus jelzőkkel, vagy az enyém, ami már csak a nevében is mindenféle nyalánksággal kecsegtet.

Én: Jól van, de mit ér a verseny tét nélkül?

Shi Qingxuan: Igazad van. Mi legyen hát a tét?

Én: Ha az én történetem nyeri el a nagyobb tetszést, a te „nyivákolvaélvezős" sztorid lesz a következő – és hidd el, épp olyan megalázó lesz neked, mint amilyen szörnyen póriasra sikerült a jelzője.

Shi Qingxuan (megcsóválja a fejét): Hát igen, Hua Chengtől ez elég vérszegény visszavágás volt.

Én: Hallottunk tőle már jobbat is.

Egyetértően bólogatunk egy ideig, majd Shi Qingxuan lelkesen összecsapja kezét.

Shi Qingxuan: Na, akkor vágjunk is bele. Ki kezd?

Shang Qinghua (aki eddig csöndesen ült a sarokban – nem térve még napirendre legnemesebb karakterei szenvedélyes légyottján): Várj csak Shi fivérem. Mi lesz, ha a te sztorid a jobb?

Shi Qingxuan: Igaz is! Majdnem elfelejtettem, pedig egyértelmű, hogy én fogok nyerni. Hmm... lássuk csak... Ah, megvan! Ha az én történetem lesz az izgalmasabb, akkor a kedvenc karaktereddel megtörtént legszégyenletesebb eseményt kell elmesélned. Mindenki előtt. Az illető jelenlétében.

Shang Qinghua (gonoszkásan felnevet): Huhu, azt nem teszed zsebre, amit Hua Chengtől kapsz azért, ha elmondod a leggázabb sztoriját.

Én: Honnan veszed, hogy ő a kedvencem?

Shang Qinghua megsemmisítő pillantást lövell felém – és részben tényleg igaza van, Hua Cheng a szívem csücske. De mint a jó történetekkel általában, az övéikkel is úgy vagyok, hogy többen is csücsülnek a szívem különböző csücskein. Egyikük pedig épp rendkívül önelégülten vigyorogva, rá jellemző naivitásával várja a reakciómat.

Én: Rendben van. Elmesélem az illető legkínosabb történetét, mindenki előtt és a nevezett jelenlétében.

Shang Qinghua (némiképp gyanút fogva): Ki lesz a szerencsés?

Én: Mindent a maga idejében. Nos, Shi fivérem, kezdd hát te a mesélést.

Így aztán Shi Qingxuan elragadja tőlem a szót és nekikezd, hogy előadja saját maga kreálta jelzői mögöttes történetét;

Shi Qingxuan: Khm, khm... nos tehát. A démonkirály rezidenciáján bóklásztam épp...

Shang Qinghua (közbevág): Hogy a pitvarba kerültél te oda csak úgy „bóklászni"?

Shi Qingxuan (kicsit elpirul, majd mérgesen legyint): Nem az a lényeg, és ne vágj közbe légy szíves. Most én mesélek. Ti mesélhettek egyébként is eleget.