- Minho? - szóltam hozzá pár perc csend után.
- Mindjárt eszembe jut valami, várj egy kicsit! - gondolkodott.
- Tudod mit?
- Mit?
- Inkább aludjunk. Nem lesz semmi bajunk attól az egértől. De reggel hazamegyünk!
- Természetesen. - bújt vissza mellém az ágyba, de egy fájdalmasat nyikkant.
- Minho, jól vagy? - kezdtem aggódni.
- Igen, csak kicsit meghúztam az egyik sebet. De minden rendben. - mosolygott rám a félhomályban.
- Meg akarom nézni! - jelentettem ki ellentmondást nem tűrően.
- Nem súlyos Jisung, nem kell.
- Minho, megmutatod, vagy erőszakkal nézem meg. - ültem fel az ágyban.
- Milyen kis erőszakos cicám lett. - csípte meg az orromat, majd ő is felült.
- Hol a telefonod? Add ide, hogy világítsak! - nyújtottam a kezem, amibe bele is csúsztatta a készüléket. - Szerintem ezt le kéne fertőtleníteni.
- Nincs nálam fertőtlenítő.
- Akkor bemegyünk a kórházba!
- Nem. Reggel otthon lefertőtlenítjük!
- Összapakolunk, és bemegyünk a kórházba!
[…]
- Ennyi erővel hazamegyünk! - hajtott ki a kis faluból.
- Nekem az is oké, de a sebeidet le kell fertőtlenítenem, addig nem hagylak békén!
- Ah Jisung, megölsz! Istenem!Hazamegyünk és otthon van fertőtlenítő.
- De nekem el ne aludj! - fenyítettem meg.
- Beszélj hozzám és akkor nem fogok, ígérem. - vette kezében a kis mancsom és egy csókot nyomott rá.
- Szeretlek, te! - ragadtam meg az orrát, majd rögtön el is engedtem, amikor kicsit kirántotta a kormányt. - Ez ne csináld mégegyszer, mert kiugrok a kocsiból! - szóltam rá ijedten.
- Vettem az adást, de az orromnak békét hagysz!
- Ha ez kell ahhoz, hogy túléljem ezt az utat, akkor inkább hátra is beülök.
- Vicces vagy.
- Te pedig figyelmetlen! - takartam el a szemem.
- Nyugi már, simán elmentünk mellette. - célzott egy autóra akit kiekerült.
- Aha. Ha valaminek nekimész, akkor úgy menj neki, hogy egyből haljak meg! Nem akarok a kórházban is szenvedni.
- Nem fogsz meghalni nyugalom. - nevetett, és a combomat kezdte simizni.
[…]
- Sungie, megérkeztünk. Nem szeretnél kipattanni? - simogatta az arcom.
- Olyan kényelmesen fekszem, haggy! - csaptam el a kezét.
- Itthon vagyunk szívem.
- Nem baj.
- Ahhoz képest, az elején mennyire feltél, a végére be is aludtál nekem. - nyújt be a lábaim és a hátam alá, majd felvett engem az ölébe. - Milyen kis könnyű cica.
- Csodálokozol, mikor alig kaptam kaját? - nyammogtam a mellkasához bújva.
- Sajnálom, mostmár úgy foglak tömni, mint egy királynőt. Minden értelemben.
- Balfasz. - motyogtam.
- De a te balfaszod.
- Ez már elavult vicc Minho. - ásítottam.
- Mindegy, inkább aludj egyet. Reggel Seungminékat áthívom reggelre, oké?
- Én akarom, de oké. - helyeztkedtem el az ágyban.
- Szeretlek, és aludj jól baby.
- Én is szeretlek, és bújj hozzám!
- Természetes. - bújt be mellém a takaró alá.
Hamar el is aludtunk mind a ketten. Egy gyönyörű nap volt, de az az egér megijesztett, meg amúgy is, rettegek a szellemektők.
[…]
Reggel én hamarabb keltem mint ő. Biztosan a sok vezetéstől fáradt így ki. Légyeg a lényeg szépen kigyönyörködtem magam. Elképesztő, hogy Minho milyen gyönyörű. Nem tudom leírni pontosan annyira elgyönyörködtet a látványa.
- Minho~
Nem kelt fel a halk szólogatásomra Annyira aranyos, majd' megzabálom őt. Miért ennyire tökéletes? Megbolondít!
Inkább hagyom őt aludni, hogy kipihent legyen. Nem tudom, hogy lesz-e munkája a héten, de nekem nincs szívem felébreszteni.
Óvatosan szálltam ki mellőle, és szerencsére pizsamában voltam, mert tegnap este így utanztunk. Halkan becsuktam a hálószoba ajtaját, majd Minho telefonját elcsórtam a kisasztalról a nappaliban és kikerestem Seungmin számát.
Mielőtt tárcsáztam volna a számot odatettem egy kis vizet forrni, hogy csináljak magamnak kávét. Csak ezután hívtam fel Seungmint.
— Haló, Minho!
- Hali Seungmin. - kuncogtam bele a telefonba.
— Neked még van kedved kuncorászni Jisung?! Majd' meghaltam miattad az éjjel! Hogy vagy? Ugye nem történt semmi bajod? Ha valmai bajod lett és kiherélem Minhot, én esküszöm, hogy kiherélem!
- Nyugi Seungminnie. Nem bántott senki, és nem lett semmi bajom. Az éjjel hazajöttünk.
— Valóban? - kérdezte, de hallottam, hogy elkezdt pakolászni.
- Most mit csinálsz?
—CHAN, MEGYÜNK MINHOHOZ!
- Elképesztő vagy!
— Készülj, mert mindent el kell mondanod az elejétől a végéig! Hívom Felixéket is, mert ő is haragszanak Minhora, és aggódnak miattad! El kell mondanod, hogy miért bocsátottál meg neki mindazok után!
- Rendben, várlak, szia!
Ezzel kinyomtam a telefont, és letettem az asztalra. Másodpercekig csak mosolyogtam egy pontba nézve. Nekem vannak a legjobb barátaim, de komolyan.
- Remélem nekem is forralsz vizet drágám. - ölelt át hátulról Minho.
- Persze. - kuncogtam.
