𝕍𝕖𝕤𝕫𝕖́𝕝𝕪𝕖𝕤 𝕚𝕕𝕖𝕘𝕖𝕟

57.

         Azon tűnődtem , hogy mi lett volna, ha igazán élek, nem csak túlélésre játszom? Volt egy pontja az életemnek, amikor rájöttem: nagyon elcsesztem valamit. Nem az a pont volt ez, amikor majdnem meghaltam, mert akkor másra figyeltem. Mindig magamat hibáztattam . Sokan azonban nem élnek, csak túlélik a napjaikat. Tűrik, ami nem jó, és várják, hogy jobb legyen. Várják, hogy majd valami megváltozik magától, vagy valaki változtat helyettük a dolgokon. Várják, hogy a szánalmas helyzetük egyszer csak hirtelen javulni kezdjen.
   Pont ,mint én tettem évekig , s minden egyes napom ezzel ment el . Hogy egyszer csak anya fogja magát és elhagyja , hogy végre nyugodt életünk lehessen és ne kelljen többet azon keresztül mennünk ami egy beteg ember agyszüleménye . Mégsem tudtam ebbe beletörődni. Nem akartam ilyen életet magamnak . Azért jöttem vissza a szülő városomba , hogy új életet kezdjek . Onnantól kezdve pedig , csak mentem előre ,mint egy vörös köpenyt látó bika . Nem érdekelt , hogy nem ettem , nem érdekelt , hogy megvertek , mert kivettem a pénzből. Akkor is félre tettem , hogy el tudjak egyszer szokni. Küzdöttem ,azért amit akartam.
Nem vagyok olyan ,mint ők.
Most minden egyes ajtót be kell zárnom , ami eddig nyitva volt , mert nem szeretném , hogy ilyen emberek lehúzzanak arra a szintre amin ők tartanak . Legtöbb ember egész életében át cipeli a fájdalmait . De én nem akartam . Túl akartam lenni azon , hogy minden olyan embert aki nem tud jót hozzá tenni az életemhez annak szépen kinyitom az ajtót . Ennek most van itt az ideje , hogy utánna kapjak levegőt .
Alexander jelent meg az ajtóban véresen . A kocsi felé sétált , majd beült mellé , s rám nézett . Azonnal eltört a mécses megint . Nem kellett mondania semmit . Átnyúlt az arcomhoz , hogy letörölje a könnycseppeket .
-Ne sírj csillagom . Egyetlen ember se ér annyit , hogy könnyeket ejts értük .
-Olyan ,mintha ülne valaki a mellkasomon Alexander .
-Tudom ,de idővel jobb lesz . Sőt azt is tudom , hogy hogy segítsünk erre rá .
Kérdően néztem rá , mert fogalmam sem volt arról mire gondolhat .
-Alexander ...-motyogtam.
-Igen ?!
-Kérdeznem kell még most valamit .
-Hajrá. -indította be az autót .
-Komolyan csak ez végett vagyok még melletted ?
-Nem ! Három hete még nem is tudtam erről a szarról , ha tudtam volna hamarabb meg öltem volna már mind a kettőt . -indult el haza felé.
-Oké.-mondtam , majd kifújtam az orrom , és bámultam kifelé az ablakon ,hogy össze szedjem magam . Tudtam , hogy igazat mond , hiszen ha ő nem akarná , hogy mellette legyek vagy , hogy legyen köztünk valami akkor nem is lett volna .
Együtt akartunk lenni . Valamiért egymás felé húzódtunk.
Addig pörgött az agyam , amíg meg nem álltunk a háznál .
Nem értettem mit keresünk itt . Aztán eszembe jutott .
Szóval ennyi volt . Eddig tartott az ami köztünk volt .
Alexander kipattant , s megvárta amíg én is így teszek . Elindultunk a ház felé. Nem tudtam mit mondhatnék ezek után . Most szó szerint nem találtam a szavakat . A mai nap életem egyik legrosszabb napja és az ,hogy ma ő is ellök magától ,egyszerűen nem tudom felfogni.
Besétáltunk a házba és vártam , hogy mondjon valamit , vagy hogy elmenjen , de nem csinált semmit .
-Miért jöttünk ide ?- kérdeztem meg a halkan miközben körül pásztáztam az ismert helyet .
-Mert azt akarom , hogy össze pakolj minden cuccodat . -válaszolta egyszerűen .
Ott álltam és azt hittem nem jól hallottam .
-Miért ? -húztam fel a szemöldököm .
-Mert hozzám tartozol és azt akarom , hogy kényelmesen érezd nálunk magad .
-Ezt az alku végett mondod ?-kerekedett el a szemem , s azonnal támadásba lendült a hangulatom.
-Jézusom Natalia . Nem . Én ...-kezdett bele , de nem vártam meg ,hogy végig mondja . Elindultam a szobába és az ajtó mögül elő vettem a bőröndöm , majd elkezdtem pakolni a cuccaimat .
-Szeretem mikor érted amit akarok.
Elmosolyodtam egy kicsit ,majd ahogy fordultam a szemébe néztem.
-Meg kell valamit kérdeznem . Nem várok semmi mást csak ,hogy őszinte legyél .
Kérdően nézett rám , mire én folytattam .
-Akarsz tőlem valamit Alex? -álltam meg egy pillanatra .
-Igen.-mondta ki egyszerűen .
-Akkor jó.-folytattam a pakolást.
-Miért ?-jelent meg egy apró mosoly a szája szélén .
-Mert ,ha azt mondtad volna , hogy nem , akkor nem pakoltam volna össze .
-Miért ?-nyögte ki újra .
-Azért ,mert akkor semmi értelme az egésznek . Innen is eltudok menni hozzátok ha kellek és közben mind a ketten tudjuk élni az életünket .
Bólintott , majd arrébb állt ,hogy a fürdőbe be tudjak menni.
Ahogy haza értünk Dona lent volt és épp vizet melegített Fabiana és Alfredo pedig a pultnál ültek. Amikor meglátott Fana akkor a nyakamba ugrott .
-Jól vagy ?
Bólintottam .
-Holnap beszélünk jó?
-Persze szívem menjetek pihenni mi is megyünk .
Elmosolyodtam ,majd utoljára még megöleltem és éreztem ahogy árad belőle a szeretet . Most több nem is kellett , csak ,hogy olyan emberek vegyenek körbe akik szeretnek . Erre volt szükségem .
    A cuccaimat egyenlőre letettem a szék mellé , majd kivettem magamnak egy pizsamát és a fürdőbe indultam volna , de ahogy Alexander elkezdett vetkőzni a belsőm felbuzdult .
-A spórolás végett együtt kellene zuhanyoznunk szerintem . -motyogtam , miközben levettem a bőrkabátom , és a nadrágom ,majd a székre raktam,s elindultam a fürdőbe a csipkés body-ban. Elkezdtem felkötni a hajam , majd mikor a ruhát kezdtem levenni belépett Alexander  és neki dőlt a pultnak .
-Mi az ? -kérdeztem .
-Semmi.-nyalta meg a száját ,miközben elkezdtem lehúzni magamról a ruha darabot .
Felmordult , majd tetőtől talpig végig mért .
-Nem volt rajtad melltartó.
-Ez a ruha pont ezért ilyen . -motyogtam , majd letoltam a bugyim és bementem a zuhany kabinba és becsuktam az üveg ajtót . Nem sokáig maradtam egyedül. A kezemre nyomtam egy nagy adag tusfürdőt és a mellkasára tettem a kezem . Régóta nem fürödtünk együtt  a műtét végett ,s szerintem jobb is így mert nem bírtunk volna magunkkal .
Felnéztem rá , miközben a kezeim a mellkasától lefelé kalandoztak ,míg meg nem markoltak azt amire mindennél jobban szükségem volt .
Alexander teste megfeszült , s a keze lendült a derekamon ,majd magához rántott . Lenézett rám , majd lecsapott a számra . Azonnal birtokba vett mindent , s tudtam , hogy ugyan arra gondol ,mint én .
Tömérdek mennyiségű szex .
Alám nyúlt ,majd az ujjai azonnal megtalálták a dombot , s körözni kezdett . Akaratom ellenére felnyögtem , mire Alexander neki nyomott az üveg falnak . De ekkor se váltunk el . Imádtam ezt .
     Hiába volt minden egyes mozdulata határozott tudtam , hogy fájdalmat soha nem okozna . Ami a legjobban tetszett az egészbe , hogy ő irányított , de közben soha nem nyomta el az én akaratomat sem. Egyszer csak kopogtak a fürdő ajtón .
Mi a franc .
Elsőre nem foglalkoztunk vele , de csak folytatódott a kopogás és ekkora nagy sóhaj kíséretében szét váltunk . Elnézett az ajtó fele ,majd vissza rám. Elkezdett közelíteni a szám felé , mire megint kopogás .
Dühös lett az arckifejezése .
-Mi van?
-Fontos !-hallottam meg az ajtó másik végén Poyo hangját.
Vettem egy mély levegőt .
-Leszarom . -szólt vissza.
-Fontos!
-A kurva életbe már .-dörmögte ,majd rám nézett .
-Menj nagy fiú én megvárlak az ágyba . -csókoltam meg a száját , mire ő letett , s lopott még egy csókot tőlem , s kilépet a kabinból.
   Miután csönd lett a szobánkba a törölközőbe burkolózva sétáltam ki és vettem elő mindent , amit magamra ölthettem alváshoz. Az ablakból láttam , hogy a kerti kis épületbe mennek ahogy egyszer kivallatott engem és Rio-t. Ezek után rendbe tettem a fürdőt és hogy ne unjak magam totálisan szét bekapcsoltam a tv -t ,s valamikor álomba merültem. Nem tudtam már gondolkozni . A saját agyam teljesen lefagyott , és csak aludni akartam , hogy hátha elfelejtem ezt a csapnivaló napot .