𝐏𝐚𝐫𝐢𝐬 [𝐀𝐫𝐭𝐡𝐮𝐫 𝐋𝐞𝐜𝐥𝐞𝐫𝐜]✓

4. Fejezet

Arthur
Monaco - 1 nappal a buli előtt

- Fiúk! Igazán nem ártana már végre indulni. Le fogjuk késni azt a rohadt gépet - kiáltott nekünk a bátyánk, Enzo, ugyanis végre elmegyünk egyet hármasban bulizni. Már nagyon régóta tervezgetjük ezt az alkalmat, szóval már mindannyian nyilván nagyon izgatottak vagyunk.

- Elhiheted, hogy nem rám várunk - válaszoltam a bátyámnak miközben sétáltam le a lépcsőn Charles hatalmas bőröndjeivel a kezemben. Nem is értem, hogy hogyan tud ennyi mindent elhozni négy napra. Én csak egy nagyobb méretű hátizsákot hozok, az elegánsabb ruháimat meg bepakoltam Enzo bőröndjébe, mert neki még rengeteg helye volt. Így biztosan nem fognak majd az utazás során meggyűrődni.

- Na indulhatunk, csak nem találtam a kedvenc ingemet. Kiderült, hogy elfelejtettem kimosni, szóval így nyilván nem vihetem magammal -panaszkodott egy sort Charles, aztán végre útra keltünk.

Már nagyon régen nem jártam Párizsban, pedig nincs is tőlünk olyan nagyon messze. A versenyzés miatt nem utaztathat szabadon az ember, maximum szünetben, de akkor inkább egy tengerparton pihenek, minthogy bejárjam a francia fővárost.

Bulizni sem járok nagyon sűrűn, ha meg mégis betévedek egyre, akkor az általában a jól ismert otthoni klubban található.

Monaco számomra nem csak az otthont, hanem egyben egyfajta életérzést is jelent, de erről Charlest kéne megkérdezni, ő sokkal jobban benne van ezekben a dolgokban.

Naomi
Monaco - 4 évvel ezelőtt

Még mindig nagyon zavar, hogy nem tudom, hogy ki az a helyes fiú ott a terem másik oldalán. Abban állapodtunk meg a lányokkal, hogy mindannyiunknak nagyon ismerős, és biztos valami filmben volt valamilyen kisebb szerepe, és ezért olyan ismerős mindannyiunknak. Ez az elmélet megmagyarázza azt is, hogy miért nem tudjuk azt, hogy ki is ő valójában.

- Nézzétek lányok! Most egy másik palival beszélget - mondta teljesen izgatottan Mina. Olyanok vagyunk, mint valami elvetemült kémosztag.

- Úristen! Ő is nagyon ismerős. Mintha már láttam volna őket együtt valamikor... -- jelentettem ki sejtelmesen. Tényleg nem tudom, hogy kik ezek, de valakire nagyon hasonlítanak.

- Nem lehet, hogy ők valami híres meleg pár? - kérdezte nevetve Iris, miközben belekortyolt egyet az újonnan kikért italába.

- Nem mondasz hülyeséget...Ez elég sok mindent megmagyarázna. Például az, hogy miért néznek ki ilyen kibaszott jól - folytattam az eszmefuttatást, majd a telefonomhoz nyúltam.

- Mit tervezel? - kérdezte tőlem aggodalmasan Iris.

- Pontosan azt, aminek kinéz. Lefotózom őket, és elküldöm az egyik barátnőmnek, hátha ő tudja, hogy kik ők - válaszoltam teljesen nyugodtan, majd mit sem zavartatva magamat nemes egyszerűséggel lefényképeztem őket. Nem mintha érdekelne, de azért remélem nem vették észre.