Fekete lakcipő👞 (Alasztor X Reader)

Éj zene🧡🍄🏷👞(20)

Végig mentünk a szokásos úton a könyvtárig majd be léptünk az épületbe aztán megálltunk Margóval szemben
- Miért csináltad ezt? - kérdeztem közben ki húztam a kezemet a fogásából
- Mert Kedvesem a párod mindenbe bele üti az orrát, amibe nem kéne meg azok után, hogy bajba kevert neki állt feljebb, amikor azt se tudta miről beszél - válaszolta Al
- Mi történt? - kérdezte kíváncsian a bagoly hölgy én mérgesen a mosolygó vörösre néztem
- Oh csak össze vesztem a Kedvesem partnerével - foglalt össze tömören a dolgokat
- Nem is tudtam, hogy jársz valakivel (Név) - jegyezte meg lepődve
- És ki a szerencsés ? Mesélj róla - érdeklődőtt Margó
- Éjosz az, aki szintén a hotel lakója - magyaráztam
- Az egy gyökér - jegyezte meg csendesen Al
- Miért? Mi a gond vele? - kíváncsis kodott
- Hát össze balhéhozt Tiradossal nem is egyszer meg Allal is össze rúgta port - feletem
- Arról nem is beszélve, hogy bajba kevert téged és, hogy miatta vágott földhöz Tiramisu - fűzte hozzá halkan a szarvas
- Te beszélgetsz velünk vagy csak néha hozzá teszel valamit? - kérdeztem a vöröstől
- Kicsit mind kettő Kedvesem - válaszolta Al
- Fuh te - morogtam
- Oh és történt még valami? - érdeklődőtt
- Össze akaszkodtunk Azmusszal - jutott eszembe
- Köszönöm az emlékeztetést Kedvesem - szólt közeben Al
- Margó miért nem szóltál, hogy valaki piszkálodik és megakarja kaparintani a könyvtárat? - kérdezte a vörös
- Nem gondoltam fontosnak - válaszolta a bagoly démon
- Pedig fontos - felete a szarvas
- De te honnan tudsz erről? - kérdezte értetlenül
- Azmusz fel hánytorgata és így Tirados kénytelen volt elmonadni - magyaráztam
- Értem az a szemét - morogta
- Amúgy hoztok valami könyvet vagy csak beszélgetünk? - kérdezte hirtelen, mert eszébe jutott, hogy lehet azért jöttünk
- Téged meglátogatni jöttünk, de ha már így megkérdezted Kedvesem menny és válasz egy könyvet addig meg beszélek valamit Margóval - mondta selytelmesen megborzongtam és elindultam a polcok között nem telt be sok idő és el tévedtem közben találtam egy jó szakács könyvet. Már egy jó ideje bolyongtam mikor rá jöttem, hogy teljesen el tévedtem kétségbe estem megpróbáltam ki jutni, de nem sikerült pánikolni kezdtem. Hogyan fogok ki jutni innen?
*Alasztor szemszöge*
Megbeszéltük mindet Margóval, de még mindig nem tért vissza (Név) vajon hol lehet? Lehet el tévedt? Miért is küldtem el egyedül, amikor tisztában vagyok vele, hogy pánik beteg? Oh baker most valószínűleg pánikol valahol a polcok között ez az én hibám, hogy lehetem ilyen hülye? Elindultam megkeresni szerencsére hamar rá találtam ismerve az épülett mint a tenyeremet így nem volt nehéz. Szegény teljes sokban ült az egyik polc sarkában egy könyvel a kezében azt motyogva, hogy ez nem lehet egy útvesztő. Felkaptam és elindultam vele vissza Margóhoz közben magamhoz öleltem és azt suttogtam a fülébe, hogy nem lesz semmi baj. Elértem a ki indulási pontra a bagoly démon átvette tőlem a pánikoló Kedvesemet nekem át adta a könyvet, amit a zöld szemű kétségbe eseten eddig szorongatott át mentünk a lakó részre ott le rakta a kanapéra. Elment bezárta a boltott majd vissza tért aztán hozott egy pohár vízet meg egy szelet kenyeret. A folyadékot le tette a dohányzó asztalra az élelmiszert meg a Kedvesem orra elé lógata ettől egy kettőre magához tért aztán felült akkor a bagoly hölgy odata neki a poharat majd el vitte a kenyeret a helyére. Aztán vissza tért és helyett foglalt az egyik fotelbe a másikba pedig én ültem.
*(Név) szemszöge*
Nem tudom pontosan mitörténik el vesztettem az eszméletemet annyit érzékelek, hogy valaki fel kap és vissz valahova közben azt suttogja, hogy nem lesz semmi baj végül megáll át ad valakinek aki fel visz egy lépcső szerűségen majd le rak valami puhára aztán lépéseket hallok magam körül. Ezután friss kenyér illatot érzek ami segít magamhoz térni felülők a kanapén Margó elviszi a kenyeret majd át nyújt egy pohár vízet, amit megiszok aztán az üres eszközt vissza rakom a dohányzó asztalra kicsit jobban körül nézek ez már nem a könyvtár valószínűleg itt lakik a bagoly démon és a legjobb barátom Al ül az egyik fotelbe a másikba Margó
- Hogy érzed magad? - kérdezte a bagoly hölgy
- Jobban - szólaltam meg
- Mióta tudod, hogy pánik rohamjai lehetnek? - fordult Margó a vörös felé mondjuk ez engem is érdekelne, hogy még is honnan tud erről, amiről eddig csak hárman tudtunk, de úgy nézki, hogy négyen is és most már öten
- Már egy ideje, csak el feledkeztem róla - válaszolta csendesen
- Rosszabb is lehetett volna - jegyezte meg Margó a vörös fel állt majd felém nézet és én is fel álltam majd a bagoly hölgy is fel pattant vissza mentünk a könyvtárba. Meg vette azt a könyvet, amit én szorongat majd indulni készült
- Azt hittem meg mondod neki - jegyeztem meg Margó értetlenül nézet a vörösre
- Miattam nem jött velünk Tirados - vallóta be majd elköszöntünk és ki léptünk az épületből. El rakta a könyvet majd elindultunk az egyik irányba nem kellett volna bele szólnom, de nem hagyhatam szó nélkül. Belém karolt így sétáltunk tovább, de ez lassan azá fejlődött, hogy a csuklomat fogta és vezette engem én meg lépdeltem mögötte. Hova a csudába megyünk? Elő húzott a zsebéből egy esernyőt majd kettőnk felé tette nem mintha eddig zavart volna mintket, hogy esik az eső. Fel villant a telefonom egyik óvatlan pillanatban, amikor a vörös nem figyelt elő vettem Margó írt
- Mennyi ideje vagytok együtt Éjosszal? Ezt nem volt időm megkérdezni - írta
- Kb. 3 napja - írtam vissza
- Oh az szép gratulálok - írta válaszul
- Köszi - válaszoltam ezután el tettem telot sétáltunk egy nagyot és mielőtt vissza mentünk volna a hotelbe megálltunk egy mellék utcába
- Bocsás meg Kedvesem nem figyeltem rád elégé ez az én hibám, de ez túl ígyekszem jobb barátod lenni mint eddig te nagyon jó barátom vagy és mindig meg tanítasz arra, hogyan vállalják jobbá köszönöm neked azt, hogy a barátom vagy és, hogy én is a te baráti körödhöz tartoz hatok - mondta halkan
- Nem haragszom, de hiszen nem tettem semmi olyasmit, amivel jobbá tettelek volna. Miért mondod ezt? - kérdeztem értetlenül az ő szokásos mosolyát fel váltotta egy boldog mosoly
- Tisztelek - suttogta a fülembe ettől teljes lényemben megborzongtam ő ezt kihasználva megcsókolt ezután vissza tértünk a hotelbe. Később megebédeltünk ezután a délután nagy részét a párommal töltöttem. Miért mondta, hogy tisztel? Hiszen semmi tiszteletre méltót nem tettem akkor még is miért? Össze akart zavarni? Vagy komolyan gondolta? Vissza tértünk a második sétánkból Éjosszal, amikor Tiradosossal találkoztunk a hotel előtt egy borítékot szorongatott és forgatott, amin az én nevem volt. Levél? Nekem? Kitől? Csak nem megint a titkos hódolótól? Elköszöntünk a párommal egymástól majd át vettem Tirától a levelet be sétáltam a szobámba aztán neki láttam az olvasásának.
"Kedves Pillangó!
Annyira vártam, hogy végre újra írhasak neked nagyon nehezen aludtam el csak rád tudok gondolni nem tudlak kiverni a fejemből. Amikor láttalak elmenni a pároddal a második sétátokra azt hittem sosem kerül a kezedbe a levelem. Bele haltam volna a szégyenbe, ha kudarcot vallottam volna a levél kézbesítésben. Azon gondolkodtam, hogy lehet valahogy adnom kéne egy lehetőségett, hogy válaszolni tudj, de aztán el vettem túl kíváncsi vagy és még nem akarom fel fedni magam előtted. Igazából be vallom az érzéseim még nem teljesek írántad. Plátóinak nevezném ezt az az kedvelek, de még nem érzem azt a tűzet, szenvedélyt írántad, de egy napon lehet és akkor talán le küzdöm a korlátaima aztán elléd állok. Most biztos bolondnak gondolsz amiatt, hogy akkor még is miért vagyok a titkos hódolód, ha nem táplálok olyan gyengéd érzelmeket írántad, de ez annak az oka, hogy korán kezdem. Na mindegy, amúgy furán viselkedik a párod jobb, ha rajta tartod a szemed szerintem rosszban sántikál. Remélem ez csak egy rossz megérzés. Azt szeretném, hogy boldog légy.
Üdvözlettel Bíborvörös"
Te jó ég nem tévedtem, megint ő írt szóval figyel engem és a páromat. Azt szeretné, hogy boldog legyek fura egy személy kedvelem ő pedig azt sem tudom ki csoda ő egyszer ki fog derülni remélem. Fel néztem a levélből majd el raktam ekkor vettem észre Alt, aki a sarokban állt
- Te mit csinálsz? - kérdeztem
- Újabb boríték? Csak nem titkos hódolód van? - érdeklődőtt, mint aki meg sem hallota, hogy az előbb kérdeztem tőle valamit elengedem hagyuk
- Igen - válaszoltam
- Oh és már van tipped, hogy ki az? - érdeklődőtt
- Nem nincs mivel bárki lehet - feletem
- Majd kiderül - vágta rá valami van a kezében
- Mi van a kezedben? - kíváncsis kodtam
- Mivel barátok vagyunk ezért szeretnék minőségi baráti időt tölteni veled, ezért meghívlak egy baráti esti világító gomba kiállításra már, ha van kedved Kedvesem - fejette ki a szándékait
- Legyen még sosem láttam világító gombát - fogadtam el a meg hívást
- Rendben akkor este tíz vagy tízenegy körül találkozunk az előcsarnokba - válaszolta majd el teleportált. Időt akar velem tőleni. Miért? Eddig nem töltöttünk elég időt egymás társoságában? Mit akar ez a démon tőlem? Vajon ez egy újabb játék? Vagy egy ki nem mondott randi? Miket nem gondolok? Én kapcsolatba vagyok nem ez nem egy randi ez egy baráti program. Miért gondoltam erre? Jó mélye levegő koncentrálj nyugi ez egy időtöltés lesz egy baráttal. Sikeresen megint össze zavart, ha annyi pénzem lenne, mint amennyi szer ez a démon össze zavart milliomos lennék. Elmentem beszélgetem Tiradossal majd el jött vacsora idő miuttán ettünk sétáltam egyet Éjosszal. Aztán randnom ücsörögtem az előcsarnokba a kanapén míg nem a párom le ült mellém
- Mit akartál mondani, ami előtt a vörös bele pofázott és el rángatott magával reggel? - kérdezte
- Annyi történt, hogy megígértem Margónak, hogy elmegyek a könyvtárba, hogy ne kelljen kettesbe lennie Allal, ezért ráncigált magával, mert ő oda ment és mivel megígértem a bagoly démon barátomnak, ezért vele mentem volna, ha nem vonszol magával - magyaráztam
- Oh szóval nem a szarvas az a barát, akinek ígéretett tettél? - kérdezte
- Sose tennék ígéretett a vörösnek elég volt az, hogy egyszer szíveséget kértem tőle, amit vissza kellett adnom - morogtam
- Milyen szíveség? - kérdezte kíváncsian
nem már ki csúszott a számon pedig eddig olyan szépen titokban tartotam
- Ezt nem mondthatom el és amúgy is ez azelőtt volt mielőtt bevallottam az érzéseimet írántad aztán össze jöttünk - haraptam el a mondat végét ne hogy össze vissza magyarázkodásba kezdjek
- Kérlek mond el - kérlelt
- Nem - válaszoltam határozottan
- Légyszí - próbálkozott meg győzni
- Nem - jelentettem ki határozottan
- Na légyszí légyszí légyszí - kérlelt továbbra is
- Nem - ismételtem ellent kell álljak ehez nincs semmi köze ez csak is azokra tartozik akik ott voltak
- Könyörgök ne hagyd, hogy megöljön a kíváncsiság - próbálkozott továbbra is
- Nem - közöltem kiabálva közben fel pattantam, ahogy Éjosz is aztán meg akart szólalni, de Al a szavába vágott mielőtt bármit is mondhatott volna
- Azt mondta a Kedvesem, hogy nem és a nem nemet jelent fogd fel meg fogad el - közölte a vörös ekkor már melletem állt
- Neked mindenbe bele kell szólnod? - kérdezte idegesen
- Nem, de ehez semmi közöd szóval enged el ezt a témát és ne zavard ezzel a Kedvesemet - felete a vörös most kivételesen vele kell egyet értenem nem hittem, hogy ez valaha meg történik
- Mért ne lenne közöm ehez? - kérdezte
- Azért, mert ez csak rá és rám tartozik - mondta ki az egyértelműt
- Tudod mit hadjuk elegem van belőled torkig vagyok azzal, hogy mindig a barátnőm körül sündőrőgsz hagyd békén a párommat nem akarlak még egyszer a közelében láttni értve vagyok - közölte habzó szájjal kicsit olyan mint egy veszet kutya
- Oh nem te mondod meg, hogy kinek menjek és kinek ne menjek a közelébe amúgy sem tudsz megakadájozni engem abban, amit csinálok mivel azt teszek amit akarok azzal beszélek, akivel akarok szóval rohadtul semmit nem érsz el ezzel csak annyit, hogy távolabb lököd magadtól (Nevet) - magyarázta teljes lelki nyugalommal, mintha valami általa tökéletes megtanult anyagot mondta volna fel azért, mert őt felelteték és ő erre alaposan felkészült ez meg párposulna végtelen önbizalommal
- Tök mindegy - morogta majd elviharzott
- Úgye tudod, hogy nem kell meg védened? - kérdeztem pár perc hallgatás után
- Köteleségem - felete
- Néha elég idegesítő vagy - szalad ki a számon mitől bátorodtam meg ennyire?
- Tudok róla - válaszolta le pereg róla nem érdekli. Amúgy tényleg azt mondta, hogy tud róla? Mondjuk sokan a fejéhez vágjuk
- Mikor indulunk? - váltottam témát
- Nem sokára Kedvesem addig várj türelemmel - adott választ falra mászok tőle néha egyszerűen nem értem, hogy lehetünk egyáltalán barátok? El teleportált én meg át ültem a bárhoz ittam egy kis gyümölcs levet. Le hajtottam a fejemet a pultra túl nehéznek éreztem aztán egyik pillanatról a másikra el nehezültek a szem héjaim végül szépen lassan lecsukodtak a szemeim és elnyelt a sötétség.
*Alasztor szemszöge*
Le teszem az újságot, amit eddig olvastam itt az ideje indulni felállok a székből aztán ki lépek az ajtón. A fő lépcső felé veszem az irányt miuttán elértem le mentem az előcsarnokba. A le érkezésem után vettem észre, hogy (Név) a pultra van borulva közelebb mentem alszik. Milyen békés és aranyos nem akarom fel ébreszteni, de itt hagyni sem hagyhatom itt
- Tudom, hogy azért választottál engem, hogy bosszút állj rajtam és a barátaimon - motyogta
- Kedvesem? - kérdeztem
- Nem fogsz szóra bírni se azt sem fogod elérni, hogy engedelmeskedjek - motyogta tovább nem kaptam választ
- Kedvesem ébren vagy? - kérdeztem megint
- Nem fogsz fogást találni rajtam nem árulom el őket mivel ellentétben veled ők a barátaim te az ellenségem - motyogta, ismét nem kaptam választ álmában beszél és óvatosan megmozdítottam aztán a fel kaptam a karomba
- Egyetlen démonnak sikerült eddig manipulálnia és az nem te vagy, hanem Al nem vagy olyan ügyes mint ő veszteni fogsz ad fel ő ezerszer jobb nálad sosem érsz a nyomába - magyarázta nem is tudtam, hogy ilyeneket gondol rólam közben elindultam fel fele a lépcsőn
- Nem tudod bántani a barátaimat ők vigyázznak egymásra, ahogy rám is ügyeltek amíg el nem ragatál tőlük, de rád fognak találni, ha bántani mersz akkor ő velük gyűlik meg a bajod - magyarázott tovább. Vajon miről beszél? Fel értünk és befordultam a folyóson lassan sétáltam, hogy megtudjam mit fog még mondani
- Hazudsz igen is szeretnek a barátaim és számítok nekik, fontos vagyok nekik, ahogy ők is nekem egyáltalán nics igazad igen is szükségük van rám meg a barátságunk nem érdek, hanem rendes bizalomra épülő - magyarázta közben kalimpánli kezdett a lábaival meg a kezeivel majdnem elejettem, de szerencsére nem
- Nem megint nincs igazad Al nem utál, kedvel engem, ahogy én is őt bár mennyire is az idegeimre megy - mondta határozottan szóval kedvel engem nem hittem volna, de most már ezt is tudom
- Ne merészeld úgy sem bocsátaná meg neked az egyesület, ha bántasz, te is tudod milyen vékony jégen táncolsz náluk - mondta fenyegetően. Most miről beszél? Amúgy ki az, akivel beszél?
- Te sem akarod magadra haragítani a sötétséget vagy még is, amúgy nem hiszem, hogy tudnád őket zsarolni te is tudod milyenek makacsak és nem fogja őket érdekelni a fegyegetőzéseid - jelentette ki, ekkor értem el a szobáját
- Arról nem is beszélve, hogy tárgyalásokat folyatnak és, ha ki adják a nyomtat ványukat, akkor vagy rá kényszerítenek, hogy aláírd vagy el tüntettnek az útból egy senki vagy értsd meg így is úgy is rosszul jársz ezen, ezzel csak rontasz, amúgy is rosszul áll a szénád nincs sok esélye az egykori árulónak, aki az utolsó esélyével játszik. Rezeg a léc el fogsz bukni meg, ha nem ők akkor a másik oldalról a munkáltatód fog kinyírni hiszen hasztalan vagy és nem számítasz értékesnek a csapadukba kevés idő elég lesz nekik, hogy rá jöjjenek arra, hogy nem tartanak rád ígényt és még nekem mondod, hogy senkit nem érdekel a sorsom - magyarázta hosszasan. Még is miről beszélhet? Nem értem valószínűleg, azért nem fejti ki mivel nincs szüksége arra, hogy ennél jobban részleteze a beszélgető partnerének a dolgott. Le tettem az ágyra majd be takartam leültem mellé és meg fogtam a kezét mivel valamiért potyogtak a szeméből a könnyek eddig is sírt csak azért nem tünt fel, mert a beszédére figyeltem. Aszem mellete északázom mivel a jelenlétem nyugtatóan hat rá, ami mint a naplóból kiderült azért van, mert amikor traumát okozott neki a tanára 12 éveskorában úgy aludt, hogy a tesója mellette feküdt és át ölelte. Fél kézzel elő vettem a telefonom és írtam Zuldunak, hogy holnap megyek a kiállításra, mert más dolgom akadt. Ő a ennek az egész látványoságnak a szervezőjének a segédje és mivel tartozik nekem így bármilyen rendezvényt szerveznek azon ingyen részt vehetek, mivel rendes zendej démon ezért mindig szól, ha az eseményekről így nem maradok le róluk ez a gombás kiállítás tegnap nyílt és tízen négy napig megtekinthető szóval nem baj, hogy most nem jött össze, hogy elmenjünk rá. Gyöngyörködtem az alvó arcában olyan aranyos végre nyugodtan fekszik békésen szuszog cuki. Édes, ahogy alszik öröké el tudnám nézni. Várj mi? Hogy gondoltam ilyet? Ezt nem értem. Mi folyik a fejembe? Valami nagyon furcsa, de nem jövök rá, hogy mi lehet az. Lehet, hogy elkalandoztak a gondolataim? Vagy ne talántán képzelődtem? Néha én is bele zavarodok a saját gondolataimba, mondjuk ennek az okát nem értem. Na mindegy figyelnem kell mivel alva járó az kéne még, hogy ki sétáljon az ajtón és elkeverdjen a folyóson vagy le esen vala honnan. Még a végén baja esne nem szabad elaludnom megnéztem mennyi az idő este tizenegy nem sokára éjfél. Kevertek a gondolataim a (Név) mellett töltött idő színesíti a gondolkodásomat, hogy ő nem egy hétköznapi démon, aki simán be lehet csapni okos gondolkodó. A tudás hatalom nem igaz? Közbe félkézel a telefonomat nyomkodtam olvastam az online híreket mivel most nem tudtam a szokásos papír formájában nézni erre kényszerűltem. Órák percek másod percek teltek el (Név) békésen aludt én meg továbbra is olvastam és informálodtam. Időről időre fáradtabbnak érzetem magam egyre többet pislogtam meg ásítottam. Aztán szépen lassan el nehezedtek a szem héjaim és elkezdtek le csukódni a szemim elnyomott az álom. Másnap hajnali háromkor arra ébredtem, hogy be vágtam a kezem a falba. Oh hol vagyok? Ez nem az én szobám lepődtem meg körül nézte ekkor jutott eszembe, hogy egyátalan nem a saját szobámba aludtam el, hanem (Névében) hiszen fel hoztam majd mellete maradtam, mert ha nem lettem volna itt nem alussza át az éjszakát. Nyújtottam egyet, amit egy ásítás követett meg kívánta egy kis kávét. Meg tornáztattam a nyakam akkorát roppant, mint egy száraz ág, amire rá léptek jó esik néha meg mozgat nehogy be álljon elég sokszor elő fordul. Rá pillantottam (Névre), aki továbbra is az igazak álmát aludta. Megyek járok egyett mindjárt el zsibbad a lábam jót tenne egy séta, ha bármi gond lesz gyorsan vissza jövök. Fel álltam majd tettem egy lépést megtorpantam ekkor jutott eszembe, hogy még mindig (Név) kezét fogom. El akartam engedni, de ő egy kicsit erősebben megfogta a kezem
- Itt hagysz? - kérdezte
- Vissza jövök Kedvesem - válaszoltam
- Aki át kell az át járón az nem tér vissza kérlek ne hagy itt a sötétségben egyedül nem szeretem a magányt egy olyan reménytelen helyen mint itt - magyarázta már megint álmában beszél ebből nem lesz séta vissza ültem az ágyra
- A fény nincs a sötétség nélkül, a jó nincs rossz nélkül, a gonoszság nincs jóság nélkül, a nappal nincs éjszaka nélkül, az igazság nics hazugság nélkül, a boldogság nincs szomorúság nélkül, a romlotság nincs éretség nélkül, a szépség nincs csúfság nélkül és csak így tovább a világ össze tett és bonyolult - magyarázta már megint nem értem miről beszél ennek biztos jelentősége van vagy ki tudja
- Csak azt mondom, ha elmész egyedül maradok és a magány fel emészt, ha itt maradsz akkor megöl téged a bün tudat szóval szerintem ne állj be fény őrnek - közölte
- Nem hiszed. Miért nem hiszel nekem? - kérdezte én már nem tudom miről van szó
- Csak azért, mert hiszek a pártalnaságban és nem állok egyik oldalra sem - morogta ezután csöndbe maradt puszit nyomtam a homlokára, majd kiszabítottam a kezemet a fogásából gyorsan fel pattantam ez követően ki lopakodtam. Sétálni kezdtem közben az elmondottakon agyaltam. Vajon miről és kivel beszélgetett? Kíváncsi vagyok, de lehet nem fog rá válaszolni, mint általában, de egy próbát megér aztán alternatívát kell találnom az információ gyűjtésre ezzel kapcsolatban. Egy óra múlva vissza tértem a szobába ekkor már ébren volt a Kedvesem.
*(Név) szemszöge*
Arra ébredtem, hogy alszok és már nem fogok semmit. Várjuk mit fogtam amíg aludtam? Nem tudom mennyi az idő ezért meg néztem négy óra van ekkor kinyílt az ajtó majd ismét bezárult a szarvas démon érkezett már meg sem lep a dolog. Le telepedett az ágy szélére nem jött közelebb. Egy pillant nem is itt aludtam el. Hogy kerültem a szobámba? Ha el aludtam akkor nem mentünk el a gombás kiállításra igaz? Vajon most utál ezért Al? Biztos hiszen készült rá én meg jól cserben hagytam nem tudom, hogy sikerült el aludnom
- Jó reggelt Kedvesem - köszöntött
- Jó reggelt Alasztor- köszöntem vissza
- Nem kell szabadkoznod nem gond, hogy el aludtál ma is tudunk menni a kiállításra, ha még mindig el jönnél velem. Amúgy én hoztalak fel a szobádba - mondta mielőtt bármit is szóltam volna
- Oh értem, ha már tegnap este nem mentünk el miattam akkor tartozom annyival, hogy ma elmenjek veled a kiállításra - feletem
- Te egész éjszaka itt voltál? - kérdeztem
- Igen. Miért? - kérdezett vissza miután választ adott
- Akkor a te kezedett fogtam alvás közben - jegyeztem meg hangosan ne már ezt nem akartam ki mondani
- Igen. Amúgy mit álmodtál? - kérdezte
- Nem emlékszem egy homályos össze visszaság volt. Miért? - adtam választ
- Oh csak azért, mert beszéltél álmodban és amikor sétálni indultam, hogy ne zsibadjon el a lábam akkor véletlenül el fejettem elengedni a kezed szerencsére csak egy lépést tettem, de amikor elengedtem akkor te elkaptad így egy kicsit később sikerült elemenni kinyújtoztatni a tagjaimat - felete
- Sajnálom alvás közben nem én kontrollálom végtagjaimat - szabadkoztam a szégyentől láng vörösre gyújt az arcom
- Nem baj tudom, hogy ez független tőled - válaszolta. Ja tényleg el felejtettem, hogy te vagy a mindent tudó kis lexikon
- Le megyünk? - kérdeztem
- Nem akarsz előbb át öltözni? - válaszolt kérdésre kérdéssel
- Ja tényleg ki is ment a fejemből - csaptam magam homlokon ő csak el mosolyodott úgy, hogy eddig is mosolygott ő mindig tartja a mosolyt az arcán ez olyan mint egy véd jegy vagy kéz jegy ki minek nevezi. Elindult ki felé, hogy a hagyjon nyugodtan át öltözni
- Hogy lehetek ilyen hülye? - kérdeztem magamtól azt hittem, hogy ő nem hallja
- Nem vagy hülye - válaszolt helyetem is majd be csukta maga mögött az ajtót. Át öltöztem azután be vettem az ágyam és azon agyaltam, hogy vajon mit mondthatam alvás közben, mert, ha azt hallota, amit álmomban mondtam akkor baj van mivel azt nem tudatja meg, hogy az mit jelent soha. Ki léptem a szobámból majd megindultam Allal a nyomomban az előcsarnokba közben öt óra lett. Le ültünk a bárhoz Husk töltött nekünk ittalt így csendes iszogatásba kezdtünk. Nem hiszem, hogy ezt csak úgy fel adja most biztos azon agyal, hogyan szerezen információt, ha én nem mondok semmit. Mondjuk nem sokan fognak tudni segíteni, ha azt hallota amire én gondolok, hogy hallot. Mint ketten kíváncsiak vagyunk őt az érdekli mit álmodtam engem meg az, hogy ő mit hallott. Vajon dülöre juttunk ebben a kérdésben vagy sem?