Fekete lakcipő👞 (Alasztor X Reader)

Érzelmi vihar🪀🍭🪶👞(23)

Másnap korán éberedettem ez tőlem nem szokatlan el teleportáltam (Névhez), de nem volt a szobájában. Vajon hol lehet? Körül néztem, de sehol nem láttam őt kerestem kutattam nem találtam. Kezdek aggódni nem adom fel, amíg nem lesz meg lassan fel forgattam már az egészet hotelt, de még mindig semmi. Ki lépetem az épületből, hát ha sétálni ment bolyongtam már egy ideje, amikor megpillantottam a földön egy fekvő valamit vagy valakit közelebb léptem (Név) volt az holtan feküdt vér van körülőte nem tudom, hogy honnan tudom, hogy már nincs itt és ez csak a teste egy sötét árny állt egy kétt lépésre a halottól, aki mellé le térdeltem sötét szemeivel szemlélte mit csinálok a pár perce már meghalt személlyel
- El késtél ő már nincs itt, pedig meg menthetted volna még sem tetted utánad kiabált mielőtt ki lehelte a lelkét a te neved volt az utolsó szava ezután el távozott - mondta az árny válaszolni akartam, de nem tudtam megszólalni olyan érzés volt mintha fel gyújtottak volna égető érzés járt átt. Ekkor riadtam fel az ágyamba feküdtem zihált és izzadt voltam ez csak egy rossz álom volt nyugtattam magam gyorsan kipattantam az ágyból át öltöztem. Azonnal (Névnek) a szobájába teleportáltam ő békésen feküdt az ágyában, de látszott rajta, hogy neki is rémálma van. Be másztam mellé és át öleltem őt erre nyugodtabbá vált nekem is meg szünt az idegeségem. Közben megnéztem az időt hajnali három óra lett egy két perce néztem a békésen alvó Kedvesemet nem telt bele pár perc minden sötétbe borult. Egy óra múlva magamhoz tértem biztos be aludtam ő még mindig alszik olyan aranyos. Pár perc múltán ébredezni kezdett kinyitotta a szemét és a szemembe nézet
- Jó reggelt. Te meg is mit keresel itt? - kérdezte értetlenül
- Jó reggelt Kedvesem azért vagyok itt, mert rosszat álmodtam és ezért megakartam nézni, hogy minden rendben van-e veled ezért ide jöttem, mivel neked is rémálmod volt ezért be feküdtem melléd erre megnyugodtál váltál ez volt az egyik oka, hogy itt maradtam a másik pedig az, hogy elbóbiskoltam melleted - magyaráztam
- Mit álmodtál? - kíváncsis kodott
- Nem szeretnék beszélni róla, mert nem akarok rá emlékezni - feletem
- Oh értem - fogadta el már csak három perc és hajnali négy lesz közben elment a fürdőbe át öltözött majd leült az ágy szélére én is ki másztam mellé.
*(Név) szemszöge*
Egymás mellett ültünk a szarvas démonnal rosszat álmodott ez szokatlan már, mint az, hogy ezt megosztotta velem nekem is rémálmom volt nem értem, ha melletem van, akkor vagy furcsa vagy éppen jó álmaim vannak ennek valószínűleg az a bizonyos dolog kapcsolodik. Erről viszont ő nem tud remélhetőleg ámbár ki tudja ebből a démonból bármit ki nézek lassan
- Köszönöm - szólaltam meg
- Mit Kedvesem? - értetlenség csillant meg a szemeiben mivel az arcán a mosoly örök
- Hát a tegnapi dologot - válaszoltam
- Szívesen Kedvesem - felete
- Mit álmodtál? - kérdeztem elgondolkodott ilyenkor vajon mi járhat a fejébe?
*Alasztor szemszöge*
Megint rá kérdeztett aszem jobb lesz, ha elmesélem hiszen ő nem tudja, de azokat az álmokat, amiket le ír a naplójában arról tudok, de ha jól emlékszem azt írta, hogy van egy másik naplója amiben az alvás közben látott dolgokat írja megkell tudnom, hol tartja azzal többet tudnék meg róla.
*(Név) szemszöge*
- Itt vagy? - kérdeztem tőle
- Igen Kedvesem - szólalt meg pár perc múlva
- Akkor válaszolsz? - érdeklődtem
- Egy feltétellel - válaszolta
- Mi lenne az? - kérdeztem unottan
- Mutasd meg hol tartod azt a naplót amibe az álmaidat írod egy kis madárka ezt csiripelte - mondta el a feltételét
- Legyen - morogtam és előszedtem a zöld kulcsos könyvet és megmutattam neki aztán vissza raktam a helyére
- Most már teljes az életed? - morgolodtam
- Igen Kedvesem - mondta vigyorogva
- Te jössz - vettem oda neki
- Szóval azt álmodtam, hogy korán éberedettem ez tőlem nem szokatlan el teleportáltam hozzád, de nem volt a szobádba. Vajon hol lehetsz? Kérdeztem magamban. Körül néztem, de sehol nem láttalak kerestelek kutatatalak nem találtalak. Kezdtem aggódni, de nem adtam fel, amíg meg nem leszel lassan fel forgattam már az egészet hotelt, de még mindig sehol nem voltál. Ki lépetem az épületből, hát ha sétálni mentél bolyongtam már egy ideje, amikor megpillantotam a földön egy fekvő valamit vagy valakit közelebb léptem te voltál az holtan feküdtel vér volt körülőted nem tudom, hogy honnan tudtam, hogy már nem vagy itt ez csak a tested egy sötét árny állt egy kétt lépésre a hulládtól, aki mellé le térdeltem sötét szemeivel szemlélte mit csinálok a pár perce már meghalt testeddel
- El késtél ő már nincs itt, pedig meg menthetted volna még sem tetted utánad kiabált mielőtt ki lehelte a lelkét a te neved volt az utolsó szava ezután el távozott - mondta az árny nekem válaszolni akartam, de nem tudtam megszólalni olyan érzés volt mintha fel gyújtottak volna égető érzés járt átt ez után riadtam fel - mesélte el az egészet. Oh szóval nem csak én láttalak álmomban már holtan, hanem te is ez aztán a fordulat
- Amúgy honnan tudtad, hogy nekem is rémálmom van? - kérdeztem
- Onnan, hogy könyek folytak az arcodon - felete már megint hát ezt nem hiszem el
- Le megyünk Huskhoz nem sokára öt óra? - érdeklődőtt
- Jó menjünk - egyeztem bele majd ki sétáltunk a szobámból és le batyogtunk az előcsarnokba még nem volt öt óra, de kétt-három perc múlva az lesz addig ücsörgünk a bár széken, ha az kell, hogy jól legyen. Egy perc telt csak el lépések hangjára lettünk figyelmesek a lépcső felé fordítottuk a fejünket Éjosz sziluette rajzolodott ki. Oh jaj ne miért utál engem a sors ennyire?
- Ti mit csináltok itt? - kérdezte a sötét kék hajú és gyanakodva méregetett minket
- Szerinted drága barátom? Ülünk és beszélgetünk - válaszolta Al
- Nincs kedved egy kicsit velem beszélgetni kettesben? - kérdezte az ezüst szemű és egyenesen rám nézet a vörös azt kihasználva, hogy sötét van ezért úgy se látja a párom meg fogta a kezem
- Ha nem vetted volna észre éppen bele zavartál egy beszélgetésbe amúgy meg nem nincs kedvem - közöltem ridegen hidegen hagy
- Oh bocsánat - kért elnézést az árny menyét
- Mérges vagy rám? - kérdezte a párom
- Áh, dehogy csak rám akartál mászni, ami "nem" is olyan nagy dolog - morogtam
- Te mégis miről beszélsz? - értelnekedett a sötét kék hajú
- Arról, hogy megitatál velem egy főzetett, amivel azt akartad elérni, hogy lefeküdjek veled, de nem sikerült, mert vannak, akik vigyáznak rám - válaszoltam idegesen elöntött a düh, ha a szarvas nem fogná a kezemet ezzel egy kis nyugodságott adva akkor biztosan neki mennék
- Nem tettem ilyet - jelente ki az ezüst szemű
- Ne játszd a szende ártatlankát jó, mind hárman tudjuk, hogy hazudsz - vágtam hozzá
- Mi a franc ütött beléd? - emelte fel a hangját
- Semmi különös, csak meguntam, hogy azt hiszed, hogy a tulajdonak tekintesz és úgy viselkedsz mintha hatalmadban állna mindenkinek a megmondani azt, hogy mit tehetnek és mit nem - kiabáltam vissza
- Jó igazad van, nem vagyok tökéletes sajnálom hibáztam bocsás meg - kért elnézést a párom
- Oké meg bocsátok, de ne feled nem felejek - intettem óva
- Köszönöm - mondta Éjosz majd elment
- Szépen ki álltál magadért büszke vagyok rád - szólalt meg Al
- Kösz aszem - feletem
- Van terved mára? - kíváncsis kodott
- Nem nincs miért? - kérdeztem vissza
- Csak kíváncsi voltam amúgy nekem sincs, nem töltjük együtt? - válaszolta
- Rendben - értettem egyett mivel egy kis távolságot akarok tartani a páromtól ezért ez meg felelő
- Jó reggelt - köszönt Husk majd végig mért mintket
- Jó reggelt - köszöntünk vissza
- Miért fogjátok egymás kezét? - kérdezte kíváncsian a macska démon
- Azért, mert Al megfogta a kezem és nem engedte el még - feletem
- Oh elnézést, csak azért fogtam meg, hogy nehogy elveszítsd a fejed és kárt tegyél az árny menyétben Kedvesem - magyarázta a vörös ezután csókot lehelt a kezemre aztán elengedte az arcom enyhén rózsaszínebb lett erre a szárnyas rosszalóan nézet a szarvasra, aki én rajtam legeltette a szemét. Órákkal később megreggeliztünk aztán vissza ültünk a bárhoz, de most oda ült hozzánk Resza is különös eddig nem igazán lehet láttni az étkezéseken kívül.
Csendesen ücsörgőtt és hallgata, hogy beszélgetünk én, Al meg Husk, valamiért kerüli a társoságot. Vajon mi ennek az oka? Ekkor Tirados és Faliure jöttek lépcsőn majd ki sétáltak a hotelből olyan aranyosak együtt szép párt alkotnak. Ezen elméláztam, amikor újra észbe kaptam a szarvas elment vécére Husk meg éppen ittalt kevert
- Szia Resza - köszöntem neki
- Szia (Név) - köszönt vissza
- Mi a helyezte veled rég beszéltünk? - érdeklődtem
- Semmi különös, csak Prüsszilla rám szállt és nagyon irritáló meg idegesítő egyszerűen agy bajt kapok tőle - válaszolta a hajnal démon
- Oh sajnálom, ismerem őt egy ritka idegesítő és gyökér az a liba - jegyeztem meg
- Az nem kifejezés, amúgy mi óta ismered? - kérdezte a rózsaszín hajú
- Még életemben ismertem meg aztán bántotta a legjobb barátomat és ezért megöltem azért van itt - feletem
- Én is kinyirtam volna a helyedben, na de nagyon fel idegelt ezért megyek ki szellőztettem a fejem, majd adsz tippet, hogy rázam le magamról, mert az örületbe kerget a hülyeségeivel - mondta Resza
- Igen persze - válaszoltam
- Köszi Viszlát - köszönt el
- Viszlát - köszöntem vissza majd elment sétálni a délelőtt gyorsan eltelt meg ebédeltünk aztán én meg Al is elmentünk sétálni, de előtte megkaptam Charlietól a titkos hódoló levelet csak után hagytuk el a hotelt
- Na elolvasod? - kérdezte Al, amikor elhagytuk a lakó helyünk öt méteres körzetét
- De ne leselkedj - válaszoltam neki
- Oh szóval titkolod előlem - jegyezte meg rejtélyesen a vörös
- Ne idegelj - mordultam rá
- Én egyáltalán nem teszek ilyet Édes - mondta mosolyogva a szarvas
- Jó, de ne mond el senkinek - adtam be a derekam
- Senki sem fogja meg tudni Édes - felete vigyorogva a rádió démon megcsóváltam a fejemet ő jót szórkazot ezen utána neki láttam elolvasni a levelet.
"Kedves Pillangó!
Köszönöm a leveled innen tudom, hogy még mindig van egy halvány esélyem nálad. Szív melengető az írásodat olvasni, ami csak nekem szól majdnem sírva fakadok az örömtől. Lehetséges volna ennél jobban meg kedvelni téged? Talán. Hallodtam az Éjosz incidensről ez borzasztó, hogy képes valaki erre, aki elvileg szeret? Én azt mondanám sehogy, ha szeretsz valakit abba biznod kell, ahogy neki is benned az az kölcsönös bizalom az a jó párkapcsolat egyik alap pillére nem, de? Szerintem igen, amúgy hallotam, hogy történt ez és arra jöttem rá, hogy talán sosem fogok labdába rúgni nálad, hiszen én egy senki vagyok és jobbat érdemelsz nálam. A szarvasra féltékeny vagyok, ahogy minden körülöted legyeskedő démonra, de mondjuk most nem tudod mire gondolok nem is baj. Bármi is történjék én itt leszek neked és öröké a rajongód maradok.
Üdvözlettel Bíborvörös"
Annyira édes nagyon szeretem, hogy mindig ír nekem, ha vissza megyünk akkor elkészítem és elküldőm neki a válasz levelet
- Oda van érted Édes ez nem csoda - szólalt meg pár perc hallgatás után
- Ezzel azt akarod mondani, hogy megértedőt? - érdeklődtem
- Értem miért rajong érted, de nem értem meg őt - felete a szarvas furcsa na mindegy tovább sétáltunk közben el raktam a levelet már egy ideje sétáltunk, amikor össze találkoztunk Tiradossal és az ő barátnőjével Faliurerrel. Ekkor egy tömeg rohant négyünk felé majdnem eltapostak minket nekem az volt a szerencsém, hogy Al arrébb húzott, mivel kis híján fel döntöttek. Miután elvonultak nem igazán láttunk semmit, mert hatalmas port vertek fel. Nagy sokára végre elült a koszos köd ezután azt láttuk, hogy Tirados ül a lábán a poros úton karjában fekszik a róka démon lány, aki tiszta vér. Oda rohantam és le guggoltam mellé ő teljesen elborult elmével nézte Faliuret. Al is oda jött hozzánk átt vette tőle a démon lányt én meg fel álltam majd talpra segítettem aztán rohantunk a hotelbe. Oda értünk be futottunk az orvosi szobába a vörös óvatosan lette az ágyra én kinyitottam az első segélydobozt át nyújtottam Alnak belőle a ködszert ő megpróbáltam elállítani a vérzést én rohangáltam, hol a szarvasnak segítettem, hol meg éppen Tirados nyugtattam. Kín keserves órák voltak ezek a bizonytalanság, a kétségbe esés, a feszültség és egyéb ilyenkor idegeségett termelő érzelmek pattanásig feszültek. Végül sikerült elállítani a vérzést, de nagyon sokat vesztett így ki tudja lehet nem éli túl és ismét meghal, mert úgyebár úgy került ide, hogy el távozott az élők közül. Elvittük a szobájába, majd ott hagytuk pihenni, hogy erőt tudjon gyűjteni, ha egyáltalán sikerül fel épülnie fel készülünk a legrosszabbra reméljük a legjobbakat
- Tirados drága barátom nem akarok hazudni se le lombozni, de hamis reményekkel sem szeretnélek kecsegtetni szóval fel kell készülnöd arra, hogy nem fog többé magához térni elmegy örökre - közölte Al, ennek sajnos nagy az esélye
- Köszönöm az őszinteséged - felete keserűen Tira szomorú, de elfogadja a dolgott végig ott voltunk vele aztán órák múlva vissza mentünk még élt, de nagyon gyenge így, hát elköszöntünk Faliuretól ezután percekkel később be következett a halála hagytunk pár percet Tiradosnak, hogy kettesben legyen a hullával az ajtón keresztül is hallottuk, hogy sír keservesen szívszorító volt miután végzet ki jött már egyáltalán nem könnyes az arca
- Minden rendben? - kérdeztem bizonytalanul
- Holnap temesük el rendben? - kérdezte tőlem és Altól közben bólintott a kérdésemre
- Ha azt szeretnéd, akkor holnap temetjük el Tirados - válaszolta a vörös közelebb lépet hozzám majd szorosan magához ölelt nem fullasztóan
- Ne merészelj itt hagyni rendben? Alhatok ma veled? - suttogta
- Ne aggódj óvatos leszek és igen alhatsz melletem - sugtam vissza
- Köszönöm te vagy a legjobb - suttogta majd elengedett és elment a szobája felé
- Rendben lesz? - kérdezte Al
- Idővel igen - feletem
- Én is veletek alhatok? - tett fel egy újabb kérdést
- Meglátjuk - válaszoltam aztán megindultam a folyosón
- Hova mész Kedvesem? - kíváncsis kodott a vörös
- Egy régi barátomhoz, akivel egy kis ideje nem beszelgetem - feletem
- Mehetek veled? - érdeklődőtt a szarvas
- Nem - válaszoltam után meg indultam nyomoban a rádió démonnal esélyem sincs le rázni az már biztos a 43 szoba előtt megálltam és bekopogtam, de nem jött válasz ismételten neki ütöttem a kezemet az ajtóhoz megint nem érkezett válasz
- Hahó! Resza itt vagy? - szóltam be továbbra sem érkezett válasz
- Had próbáljam meg Édibédi - mondta Al én rosszaló pillantást vettem rá közben arrébb álltam ő finoman bekopogtatott ez egy kicsit emlékeztettet a mesékre, ahol a farkas be kopog a kecskékhez vagy éppen, ahoz amit gyerekként mutattak nekem oktató filmet amiben arra tanítottak, hogy ne nyissak ajtót idegeneknek. Vissza a valóságba a szoba bejárata résnyire kinyilt és két kék szempár lesselkedett ki. Miuttán felmérte a terepet egy kicsit kijebb nyitotta az ajtót mi beléptünk utánunk azonnal be csukta idegesnek látszott ez valószínűleg Prüsszilla miatt van közben leültünk az ágyra
- Ha még egyszer Édibédinek nevezel én olyat teszek, amit te nagyon megfogsz bánni - mordultam rá a szarvasra, aki mosolyogva fogadta ezt
- Mit kerestek itt? - kérdezte Resza
- Oh én azért jöttem, hogy holnap, ha van időd akkor megint álmot fejthetnénk ő csak követett - feletem
- Nem mondtad, hogy ide jössz ezért követelek Kedvesem - jegyezte meg Alasztor
- Persze van idő amúgy bocsi, hogy nem nyitottam ajtót csak az a hülye liba nem hagy létezni ezért nem nyitom ki a kopogásra meg választ sem adok - válaszolta a rózsaszín hajú
- Nem baj tudom milyen az a szemét szóval megértem - mondtam együtt érzően
- Amúgy mi történt láttam, hogy rohantattok órákkal ezelőtt ide? - érdeklődőtt a kék szemű
- Sétálni voltunk és egy tömeg jött velünk szembe, ami majdnem el taposott minket ez alatt valaki megtámadta Faliuret és mély sebeket ejtett rajta aztán Al fel kapta így vele rohantunk vissza utána próbáltuk megmenteni, de nem sikerült ezért sajnos meghalt - mondtam el a történteket
- Ez szörnyű részvétem - válaszolta együtt érzően Resza
- Köszönöm Tirados nevében is - feletem le sütött szemmel elvesztette a legjobb barátom a szerelmét így már csak én és Margó maradtunk, akik fontosak neki, mert úgye mi ketten állunk hozzá a legközelebb mivel úgyebár már meghalt a szíve választotja. Közben vacsora idő lett ezért lementünk enni azok akik nem halloták a hírt furcsálták, hogy Tira nem jött vacsizni. Miuttán végeztünk Resza vissza ment a szobájába, mert Prüsszilla megpróbált rá szállni, ami nem sikerült, mert előtte elment mielőtt bármi féle hülyeséggel traktálhatta volna. Én csendesen ücsörögtem Al a bárnál ült és megosztotta Huskkal a hírt közben emésztettem az eseményeket. Közben oda ült hozzám a kis négyes én magam elé meredtem figyelmen kívül hagytam, hogy már nem egyedül ülök a kanapén
- Mi a helyezet (Név)? - érdeklődőtt Charlie
- Az az arra vagyunk kíváncsiak, hogy mi a helyzet köztettek? - Tette hozzá Vaggie
- Közted és Al között - egészítette ki Niffty
- Együtt vagytok vagy sem? - fejezte be a kört Angel
- Fejezétek be kérlek nem rég veszítettem el egy barátomat - feletem csendesen
- Még is miről beszélsz? - kérdezte a masnis
- Arról, hogy ezen a napom néhány órával ezelőtt Faliure meghalt - fogalmaztam meg másképpen a mondandomat mindegyikőjük arcáról el tünt a mosoly döbbenten bámultak
- Ezért nem jött Tirados enni? - kérdezte végül a szöke
- Igen ez volt az oka - feletem mindnyájan részvétett nyilvánitottak után elmondtam nekik, hogy hogyan halt meg és azt, hogy holnap temetjük el ők bólintottak aztán elköszöntek után távoztak az előcsarnokba innentől a hír mindenkihez eljutott így már az egész hotel tudta, hogy az egyik lakója elhagyta ezt a világott és nem tér többé vissza közénk. Fel mentem a szobába megszerveztem minden fontos dolgott a holnapi temetésre miután végeztem vissza mentem az előcsarnokba ez az egész meg a késő este miatt csendbe borult az épületre mintha a hotel is gyászolna. Kihalt volt a folyosó az elő csarnokban csak a szarvas és Husk volt ébren a többiek csendben aludni tértek kivéve Tiradost, aki belült a szobába. Oda ültem a bárhoz a macska démon töltött nekem ittalt így csendes iszogatásba kezdtem
- Hogy vagy? - kérdezte a szárnyas közömbös arca nem sugározta azt, hogy együtt érezne, de a szem elárulta nem így van, csak nem mutatja ezzel dolgoza fel mindenki másképpen gyászol
- Hát nem tudom mit lehet erre válaszolni, de meg vagyok - feletem
- Te? - kérdeztem vissza
- Ez nagyon lesúlytó, de mint sok más ezt is túl fogjuk élni valahogy - válaszolta Husk
- Igazad van - értetem egyett
- Mindjárt jövök Al addig visselkedj - mondta majd megindult a mosdóba miuttán eltünt a szarvas felém fordult
- Tudod Kedvesem mi történik azzal, aki itt meghal? - érdeklődőtt a vörös
- Nem - válaszoltam
- És érdekel? - kíváncsis kodott a rádió démon
- Igen, de miért kérdezed, csak nem megakarsz ölni? - kérdeztem vissza
- Nem, dehogy honnan jött ez? - kérdte Al
- Hát úgy kérdezted, mint aki el akar tenni lábaló, de valamivel álcáza - feletem
- Oh értem eszem ágában sem volt - jegyezte meg a szarvas
- Szóval, ha itt meghal valaki akkor le kerül az eredeti pokolba, ahol már nem tud meghalni és keményebb is mint ez a hely - magyarázta a vörös
- Várjál, ha az az eredeti pokol akkor mi, hol vagyunk? - érdeklődtem
- Az elő pokolban vagyunk - felete a rádió démon
- Erről, hogy hogy nem tudtam? - kíváncsiskodottam
- Nem sokan tudnak erről a dologról - magyarázta Alasztor
- És kik azok, akik tudnak róla? - érdeklődtem
- Hát Charlie, Vaggie és én meg most már te, de ha bárkinek megpróbálod elmondani, akkor azonnal törlődik az emlékezetedből - válaszolta a szarvas
- De akkor te, hogy beszélhetsz róla? - értetlenkedtem
- Azért Drágám, mert én saját magamtól tudom meg hát a pozícióm miatt nem hat rám a felejtő mágia, ami, ha beszélni akarsz erről ki törli az emlékedett az információról - felete a vörös
- Oh értem - bólintottam ő egy széles mosollyal nézet rám én vissza néztem rá megint éreztem, hogy elveszek a szemeiben, nagyon hasonló volt mint a Fülsze főzettel, de ez még sem teljesen vörös lett az arcom nem tudtam levenni a szemeimet a szemeiről azok meg fényesen ragyogtak és csillogtak át futott egy fajta melegség rajtam, amitől kirázott a hideg teljesen bele borzongtam. Megint zavar van a fejemben mint úgy itt általában talán a stabilitásom sosem lesz újra a régi
- Kedvesem? - kérdzete hirtelen Alasztor ezzel vissza rántva a valóságba mielőtt elvesztem volna a gondolataimban
- Igen? - kérdeztem vissza
- Ha van kedved és időd, akkor beszélgetnék Azmuszról még sem teheti rád így a kezét - mondta a szarvas
- Beszélgetünk majd egy kicsit később erről - egyeztem bele ezután csendes iszogatásba kezdtünk némaság telepedett körénk. Pár perc múlva elvesztem a gondolataimba, hogy lehetséges az, hogy egyszer valaminek a hatására a másodszorra meg franc tudja miért sikerült elbűvőlni-e a szeminek talán újra bűbájt használt, de az feltünt volna figyelek azóta meg a mit akkor alkalmazott az már rég fel oldodott Éjosz miatt. Akkor még is mi az oka ennek? Lehet fáradt vagyok mivel ez egy lelkileg, fizikailag és érzelmileg kimerítő nap volt. Ezzel kapcsolatosan is meg amúgy is zavarodottak a gondolataim szóval akkor meg van az ésszerű magyarázt. A gondolatiamban merültem még jobban, amikor valaki kopogott az ajtón ezzel vissza rántva a valóságba. Oda batyogtam a bejárathoz és kinyitottam a halál állt a túlsó felén kérdően néztem rá
- Szia Félix, te mit keresel itt? - köszöntem majd fel tettem a kérdésem
- Szia (Név) Faliure lelkért jöttem - köszönt vissza aztán választ adot
- Oh akkor kerülj beljebb - invitaltam be ő át lépte a küszöböt így került az előcsarnokba én be csuktam az ajtót aztán mutattam az utatt a róka démon szobájába Al a nyomunkba szegődőtt. Elértük a 32 számú ajtót aztán beléptünk a helységbe a halál oda lépet az ágyhoz kaszált egyett a test felet, amiből ki szállt egy fehéren fénylő lélek Félix egy portált nyitott neki a róka démon lelke át kellt az átjáron után be zárult a hasadék. Vissza mentünk az elő csarnokba mind hárman, megöleltem Félixet aztán elbúcsúztunk tőle Allal ezután a kaszás elhagyta a hotelt. Meg fagyot az épület körül a levegő azt a fájdalmat, amit az okozott, hogy elvesztetük egy barátunkat az leírhatatlan és kimondhatatlan, olyan mint, amikor a sulival megnéztünk egy előadást a holokausztról igaz nem teljesen össze hasonlítható a kettő, de számomra most ez valamelyest hajaz rá. Al a vállamra tette a kezét én rá tettem a kezére a kezem csendes, keserű és szomorú pillanat volt ez. Leültünk a bárhoz aztán ismét inni kezdtünk, de nem alkoholt, mert az most semmi féle segítseget nem nyújt legalábbis nekem meg, ha leiszom magam annak nincs sok értelme, akkor nem tudok vigyázni magamra és Tirára meg annak semmi értelme, hiszen attól csak rosszabb lesz. Néha egymásra pillantottuk a szarvas démonnal, de nem szóltunk egymáshoz
- Eldöntöted Kedvesem? - kérdezte suttogva a rádió démon
- Igen - feletem halkan
- És mi a döntés? - kérdezte csendesen a piros szemű miközben mélyen a szemembe nézet
- Alhatsz velünk mit bánnom én - suttogtam neki
- Köszönöm Édes - mondta halkan a vörös egy papírt csúsztatott oda nekem aztán fel állt elköszönt tőlem és Husktól utána elteleportált. Fel szedtem a cetlit a pultról és neki álltam olvasni.
"Kedves (Név)!
Nem tudom, hogy Tirados akar-e velünk beszélni erről, de ha szeretnéd megkérdezheted hát ha mégis van kedve, ha igen akkor írj nekem
/telefonszám/, ha nem gyere fel a tettőre.
Üdv Alasztor"
Miuttán végeztem el raktam a papírt még egy kicsit üldögéltem aztán elindultam a szobámba. Kicsit hallgatoztam, de mivel nem szűrődtek ki hangok be léptem Tirados az ágyamon ült és a falat bámulta némán, amikor be csuktam az ajtót felém fordult
- Jössz aludni? - érdeklődőtt
- Még nem - feletem
- Oh értem - mondta
- Van kedved beszélgetni? - kérdeztem
- Miről? - kérdezet vissza
- Hát velem és Allal Azmuszról - válaszoltam
- Rendben legalább addig is lefoglaljuk magunkat valamivel - felete én bólintottam majd írtam a vörösnek ő meg pár perc múlva megjelent a szoba sarkában aztán mindannyian letelepedtünk az ágyamra
- Ki kell találnunk valamit Azmusz ellen - szólalt meg a szarvas miután mindhárman köszöntünk egymásnak
- Igaz, de még is mit tudunk csinálni ennek a szemétnek az okoz örömöt, ha fogás tud taláni rajtunk és ott keresztbe tud tenni nekünk. - magyarázta a legjobb barátom
- Tennünk kell valamit, csak az a kérdés, hogy mit biztos nem lehet ő meg győzni arról, hogy mondjon le rólam és keresen mást a csapatába - tettem hozzá én is valamit
- És mi van, ha békét kötök vele azért cserébe, hogy mondjon le a könyvtárról és engedje meg, hogy Pán is veled menjen a csapatába - mondta el a hirtelen jött ötletét Tira
- Ez nem rossz, én információt gyűjtők róla - értett egyett vele a szarvas
- Jó ötlet, viszont Pán nem lehet teljes értékű tag megnéztem mindig akkor nincs bevetése, amikor nekünk és ez fordítva - magyaráztam
- Rendben, de legalább tud rád vigyázni, amúgy én is érdeklődők a Keser völgyben - válaszolta a bordó hajú
- Csak légy óvatos - mondtam felé fordulva
- Ne aggódj Kedvesem nem hagyom, hogy baja essen - felete a vörös
- Ha megtudtunk valamit akkor újból gyűljünk össze és vegyük be Margót is - jegyezte meg erre Tirados
- Rendben a végén szervezetett lesz belőlük, ami az a kretén ellen - szólaltam meg
- Oh, ha már itt tartunk akkor legyen egy nevünk is és amikor össze gyűlünk, akkor arra a kis időre tegyük félre az egymás ellen érzet ellenszenvet - magyarázta Al mi bólintottunk
- Mit szóltok a NAMT-hoz mint név a kis csapatunknak, ami mindenkinek a nevének az első betűjét tartalmazza - dobta be a név ötletét Tira
- Tökéletes drága barátom - felete a vörös
- Nekem is tetszik - értettem egyett
- Oké akkor mindent megbeszéltünk én megírom Margónak a dolgott - jelentette ki Tirados jobb kedve van, mint volt megírta a bagoly hölgynek, aki azt válaszolta, hogy benne van a dologba ezután egymás után le fürdtünk majd pizsamában kényelmes elhelyezkedtünk az ágyon után a kis hármasunk nyugovóra hajtotta a fejét.