Fekete lakcipő👞 (Alasztor X Reader)

Keser völgy🍋🥃🕯👞(14)

*Tirados szeszöge*
Kivételesen nem az ágyról le esve ébredtem pedig már hozzá szoktam, hogy a padlón fekve kelek fel ez már majdnem napi rutin volt. Ritka pillanat na, de ideje fel kellni aszem amúgy pár perce félálomban vagyok észleltem valami mozgást ezért valószínűleg Margó már fenn van. Ki kászálodtam az ágyból majd felöltöztem aztán kimenetem a konyhába közben megnéztem az időt éjfél lesz két perc múlva. Be értem a szobába a bagoly démon a pulton ült egy bögre kávéval a főző főzte a következő adagott én is felültem a konyha bútorra. Oda lökött nekem egy bögrével a forró italból felvettem és bele kortyoltam, hogy felébredjek mégjobban ez mindig segít. Talán ez a megtörhetelen napi rutin, amit bármilyen ébredéskor megcsinálunk.
- Szia. Mi helyzet? - intézetem kérdést hozzá a köszönés után
- Helló, az a szemét üzenet, hogy megint erre jár ezért vagyok ébren, de erre gondolom rá jöttél - válaszolta majd megint bele kortyolt a bögréjébe
- Két napja is itt járt akkor mi az oka, hogy megint jön? - kérdeztem idegesen aztán én is bele kortyoltam a bögrémbe
- Az az érzésem, hogy az a démon, aki utána nyomoz ide jön és ő követi meg hát valószínűleg jött volna magától is és ez pont kapora jön neki - válaszolta
- Ismerik egymást? - érdeklődtem
- Úgy hiszem ezért is mondtam, hogy valószínűleg, ha megtalálod ott lesz az a szemét is - felete
- Miből gondolod? - kíváncsis kodtam
- Abból, amikor legelőször járt a könyvtárba egyedül jött be az épületbe, de a vörössel távozott láttam, ahogy elkapta a csuklóját majd maga után húzta ezt láttam mielőtt becsukodott az ajtó meg a reakciója és a tetteiben is megmutatkozott, hogy ismeri - magyarázta
- Oh értem - feleltem ez után csend telepedett közénk csak a kávét ittuk nem szóltunk egymáshoz
- Mit tervezzel mára? - kérdezte a szemüveges
- Elmegyek vásárolni hozzak valamit neked? - válaszoltam
- Hozz kávét az fogyóban van meg a szokásos cuccokat - sorolta, hogy mi kell
- Rendben. Te a könyvtárban leszel? - érdeklődtem
- Igen. Miért? - kíváncsis kodott
- Csak, mert ha megvettem mindent beugornék le tenném a tárgyakat és után sétálnék egyet - válaszoltam
- Oké, de a telodat vidd magaddal és ha írok akkor rögtön vissza jössz - jelentette ki én bólintottam majd befejeztük a kávézást. Margó a mosogatóba tette a poharakat majd ment kinyitni a könyvtárat. Én elinditottam a mosógatógépet aztán cipőt húztam felvettem a táskám eztkövetően ki léptem a lakásból bezártam elköszöntem a bagoly démontól után ki sétáltam az épületből. Sétáltam az utcán most céltudatosan nem úgy mint általában, amikor bolyóngani megyek. Elmenetem a piacra onnan beszereztem, ami kell majd tovább álltam megindultam a sötét mellék utcákon míg el nem értem a boltott meg vettem mindent. A következő állomás a Keser völgy, aminek az eredti neve Keserű völgy volt csak, hát ellopták a hirdető tábláról a hosszú ű betűt ezért át nevezték onnantól kezdve mindenki így nevezi. Mielőtt elértem volna megálltam és haza teleportáltam a megvásárolt cuccokat majd tovább indultam. Be tértem ez egy igazán sötét hely sok féle alak van itt. Például sorozat gyilkosok, démon vadászok, adócsalók, bérgyilkosok, kalózok, korugtak, ribancok, hastáncosok, rablók, fosztogatok, politkusok, repedsarkúak, rúd táncosok, gázolók, szerv kereskedők, drogosok, alkoholisták, mindenféle függő, maffiózók, iskolai lövöldőzők, betörők, méregkeverők, fegyver árusok, démon űzők, álmok futok, boszorkányok, félre lépők. Egy szóval a pokol alja népe egy helyen, ha valaki, aki naiv és ide keveredik azt szétszedik mondjuk van ennél rosszabb népség, de azok a pokol írtáskor meghaltak kevés van még itt azok nagyrészt overlordok ezért maradtak életben vagy is nem biztos, hogy lehet ezt életnek nevezni. Ez a mocskos fertő meleg ágya nem tudom melyik démon vigyázz erre a kocerájra, de annak biztos jó sötét a leke és emelettel jól meg van kenve pénzzel. Ki ismerem itt magam meg, hát a titkot mit relytve van átlagos szemek elől az megvéd engem bár erre nem vagyok büszke. Egy démonhoz jöttem ki egy bérgyilkos itt lettünk barátok és sokat tud a pokol beli hírekről, történésekről, pletykákról, éjjeli sutogátokról egy szóval tud egyet és mást és segíthet meg találni azt a démont akit keresek ámbár, ha ma elvileg meglátogatja a könyvtárat akkor lehet erre nincs szükség, de jobb, ha van B-terv, ha az A-terv be fucsol. Amúgy ez a tag az alkohol problémái miatt halt meg
- Szervusz Demosz - köszöntem a mókus démonnak
- Üdv Tirados - köszönt vissza
- Mi szél hozzot erre amerre a ritkán jár bárki? - kérdezte egy citromlés üveget meghúzta már nem iszik csak ezt
- Egy démont szeretnék megtaláni - válaszoltam
- Hogy néz ki? - érdeklődőtt
- A (démon kinézeted) - vágtam rá
- Hmm.... pontosan 5 napja van itt az óta megölt egy suttyó madár démont innen híressé vált szóval van egy kis hír neve, amiről nem tud, látták a szarvas démonnal, hogy csuklon fogva vitte a könyvtárttól a Happy Hotelig ahova a elvileg a vörös csalta el először azotta valószínűleg ott lakik. Azt suttogták, hogy tökéletes lopakodó, mert a rádió démon nem vette észre az értesültség szerint ennél többet ne nagyon tudok mivel, ami a hotelben történik arról nincs információm - mondott el mindent amit tud
- Szóval a hotelben meglehet találni? - kérdeztem, amire csak bólintot, de a hotelben nem csak az általam kereset démon van ott, hanem az a szemét is
- Köszönöm az információt - hálálkodtam
- Nincs mit, ennyi vagy szeretnél még valamit? - érdeklődőtt
- Nem köszönöm Viszlát - köszöntem el
- Ha bármi kell itt megtalálsz Viszlát - köszönt vissza majd elindultam a könyvtárban nem sokára elértem.
Be köszöntem Margónak majd el újságoltam neki az dolgokat, amit megtudtam aztán megint útnak indultam, mert csak hajnali egy óra van és nem valószínű, hogy ilyen korai órákban megjelene. A mellék utcákat jártam arra eszméltem rá, hogy vissza keveredtem a Keser völgybe, hogy kerültem ide? Aszem erre magam sem tudom a választ ez egy örök relytéj amit sosem fejtek meg. Egy borz démon csúnyán nézte azt ahogy elhaladtam mellete aztán az egyik pillanatról a másikra belém kötött verekedésbe kezdtünk aminek a végén a falnak nyomott és folytogatni kezdett. Demosz a segítségemre siettet le szedte rólam a randnom dühöngőt, de ezzel még nem volt vége a balhénak mivel a broz bandájával együtt szemben állt velünk lezárva minden utat
- Te köcsög mit képzelsz magadról, hogy ide dugod a ronda pofánadat - kiabált rám a fekete fehér
- Demosz te meg mi a büdős francért véded ezt a kívülállót, ha - kötekedett az egyik társa
- Ti hülye barmok nem látjátok, hogy fekete jegy van rajta - ordított rájuk Demosz
- Szarok a hülyeségedre meg a fos jeledre - kiabálta vissza egy másik banda tag
- Ezt nem úszuk meg - mondtam az engem védő démonnak
- Nem hagyom, hogy bajod essen, ha addig élek is - válaszolta nekem a minket ocsárló, gúnyolodó, mocskos szavakhoz hozzá szoktam, ahogy a veréshez is. Meglepett, hogy valaki a védelmere kellt csak a legjobb barátom tette meg ezt, de mivel ritkán találta meg, hol vernek a bántalmazóim. Nekünk rontotak verekedtük küzdöttünk engem megint folytogatni keztek Demoszt meg távol tartották tőlem nem, hogy megmentsen. Már az ájulás kerülgetett, amikor fekete csápok le szedték rólam a támadóimat én magam mellé húztam varázslattal a barátomat. A banda tagok továbbra is támadásba lendültek a csápok meg védtek bennünket. Aztán megjelent mellettünk a vörös démon, amikor meglátták őt akkor fejvesztve menekültek már csak a hármasunk maradt. Demosz értelenkedve nézett aztán meglátta a szarvast és mindent megértett
- Már megint bajba kerültél Drága barátom? - kérdezte kíváncsian a rádió démon
- Nem az én hibám nekem rontott - válaszoltam
- Ki a kis barátocskád? - nézett a melletem állóra
- Ő Demosz Demosz ő Alasztor - muttatam be őket egymásnak
- Örvendek a találkozásnak - nyújtott neki kezett a mókus démon kezet fogott vele, de nem szólt egy szót sem
- Legközelebb légy óvatosabb ma még találkozunk Drága barátom - köszönt el majd elteleportált látszott, hogy valami van nála, amivel együtt teleportált, mert nem tudott megszabadulni tőle bármi is legyen az, mert nem akarta, hogy lássa bárki is mi van nála, de muszály volt ide jönnie, ezért hozta magával
- Ez húzós volt - szólalt meg Demosz úgy látszik meg eredt a nyelve
- Az és köszönöm, hogy segítettél - hálálkodtam
- Szívesen barátom - válaszolta
- Viszlát - köszöntem el
- Viszlát - köszönt vissza majd el hagytam a Keser völgyet haza indultam ennyi elég a veszélyes kalandokból megyek a biztonságba vissza. Már abban a mellékutcában jártam a könyvtárhoz legközelebb van majdnem elértem, amikor az általában ott lebzselő repedsarkú ribanc nekem támadt én neki álltam verekedni vele. Az a hülye patkány karmolt harapott ütött vert én harcoltam, de attól még nem tudtam le szedni magamról. Egyszer csak egy árny jelent meg a démoni lény le csapta rólam a támadomat aztán elüldőzte végül erősen rám üvöltőtt majd vissza alakult az eredeti formájára Margó mérgesen nézett karba tette a kezét és a könyvtár felé bökött a fejével én megindultam ő szorosan mögöttem lépkedett be mentünk az épületbe a bagoly démon vissza állt a pult mögé én megálltam vele szemben
- Megint bajba kerültél - vágta hozzám mérgesen
- Nem kerestem a bajt ide igyekeztem az meg rám támadt - válaszoltam
- Ma már a második - kérte számon
- Arról sem én tehetek - védekeztem
- Meghalhatál volna jobban kéne vigyázznod - üvöltte
- Óvatos vagyok - vágtam rá
- Nem elégé - kiabálta
- Nem esett bajom - kiabáltam neki
- Szerencséd volt, de bajod eshetett volna - örjöngöt
- Jó bocsánat ígérem óvatosabb leszek - hagytam rá
- Mi történt pontosan? - kérdezet rá az estere
- Egy randnom démon csak úgy meg támadt, akit Demosz leszedett rólam aztán jött a bandája és megtámdatak minket verekedtük aztán megjenet a vörös erre mindjájan hanyat homlok elmenekültek után ott hagyott mineket a szarvas démon ez követően eljöttem Keser völgyből majd megtámadott az utca a lány, akit elkergetél ennyi - mondtam el neki
- Ő mindig ott terem, ha bajban vagyunk és nincs ki út néha elég idegesítő, de attól még hasznos - jegyezte meg csendesen és keserűen bólintottam majd egy erős tömény fagyanta, lak, kloroform, tisztító szerek, fűrész por, wiski, parafa dugó, menta, citromfű, ami vérrel, citrommal, viasszal és szőlővel keveredő szag csapott meg ez csak Azmusz lehet az ajtó felé fordultam ekkor be is lépett az emlegetett. A bagoly is a épület ajtaja felé nézet az érkező pár lépést tett majd megállt a sötét lila hajú felemás szemű az egyik sárga a másik rózsaszín zöld pulcsit visel vörös nadrággal narancssárga cipő van a lábán ő egy vespa démon
- Szervusz - köszönt nekem
- Üdvözlet hölgyem - köszönt Margónak, aki közömbösen nézte
- Hello nem vagy itt szívesen láttot vendég - közöltem
- Üdv - köszönt vissza unottan a bagoly hölgy
- Tisztában vagyok vele, de nem igazán érdekel nem tudsz mit tenni az ellen, hogy ne jöjjek ide - modta egy szunyi mosoly kíséretében
- De ki doblak az épületből - vágtam rá idegesen
- Tira állj le - mondta Margó
- Jobb, ha a rá hallgatsz Tiramisu - piszkálodót tovább tettem egy lépést felé a bagoly démon fel pattant ezzel jelezve, hogy a saját érdekemben menjek ki levegőzni ő engem véd nem azt a tahót. Ki mentem hallottam, ahogy a kis gyökér nevet rajtam idegesen járkáltam fel és alá a könyvtár bejáratától pár lépésre. Egy csapat patákány démon kezdettel kötekedni velem megpróbáltam vissza fogni magam, ami pár percig sikerült, de aztán nem bírtam tovább. A démoni lény mindegyiket szét tépte miszlikbe egyik se élte túl miuttán végezt bele ordított a hajnali égbe majd vissza alakult eredeti formájára én álltam véresen az áltam meg gyilkolt hullák körében elmosolyodtam. Lenyaltam az ujjaimat már el is felejtettem, hogy ez mennyire jó érzés. Eltüntem a hullákat majd megláttam az egy órával ezelőtt rám támadó ribancott. Folytogatam sokáig küzdött, de végül megfulladt biztos, ami biztos elvágtam a nyakát, hát ha túl élte a folytást. Ezután feldarabóltam a hulláját majd eltüntettem végig húztam az ujjamat a késen lenyaltam a finom piros vért mint más a lekvárt vagy a nuttelát szokta megtisztitottam a kést nehogy bár mennyi vér, ami rá került pocsékba menjen. Ez elég megnyugtató volt így hát vissza mentem a könyvtárba Margó végig nézet rajtam majd rosszalóan megcsóválta a fejét, de nem kérdezet semmit én bementem a raktárba és leültem megnéztem az időt pár perce lett hajnali kettő nem telt annyira sok idő itt megvárom míg az a bájgúnár távozik. Pár perc múlva be jött a bagoly démon a helységbe majd leült a padlóra kifacsartnak tünt. Vajon mi történt? Fel álltam és ki léptem a raktárból Azmusz jött a pulthoz egy pár könyvvel rá raktata arra a kettő másikra, ami már a ott volt szóval, amikor azokat hozta mondott valamit a bagolynak és ezért van kiborulva
- Hol van a könyvtáras hölgy? - kérdezte közben gyúnos pillantást vettet rám
- Dolga akadt, ezért én helyetesítem - feleltem gyanús pillantásokat vettem rá
- Oh rendben ezeket szeretném kivenni Tiramisu - mondta egy gúnyos mosollyal én át néztem a könyveket majd a szabálynak megfelelően le csipogtattam őket egy kivételével
- Ez ki maradt Tiramisu - jegyezte meg úgy gondolja hanyag munkát végzek, de tökéletesen csináltam
- Nem maradt ki azt nem viheted el - válaszoltam majd felnyalábóltam a fekete fedelű könyvet, ami a tiltott részlegről van
- Miért nem vehetem ki?- kérdezte értetlen lett az arc kifejezése
- Ez a tiltott részlegről van és te nem vagy jogosult, hogy onnan vegyél ki könyvet - válaszoltam komoran
- Hogy hogy ne vagyok jogosult? - értelenkedett
- A feltételeknek nem felelsz meg - közöltem közömbösen
- Milyen követelményeknek kell megfelelnem? - érdeklődőtt idegeség csendült meg a hangjában
- Ezt nem árulhatom el legyen annyi elég, hogy itt kell hagyod ezt a könyvet - feleltem
- Jó tök mindegy. Viszlát Tiramisu - adta fel és idegesen elköszönt majd az ajtót felé indult
- A viszont nem látásra - köszöntem vissza ki viharzott az ajtón ez után csend borult az épületre vissza mentem a bagoly hölgyhöz le kuporodtam mellé ő csendben ült majd a vállamra hajtotta a fejét. Mindketten tudtuk, hogy sírt ámbár erről nem beszélünk ritkán ejtett könnyet, de szenved ezt nem mutatja elnyom mindent magába. Átöleltem ő meg vissza ölelt így maradtunk pár percig aztán össze szedtük magunkat majd ki mentünk. Margó vissza állt a helyére én meg helyet foglaltam a félre tévő pulton még mindig nálam volt az a könyv, amit elkoboztam a címe Árnyvér emlékszem erre azt mondta a bagoly hölgy, hogy ez a legsötétebb könyv az egész épületben, de erről senki nem tudhat rajtunk kívül és minden képpen meg kell akadájozni, hogy valaki elvigye. Most fordult elő azóta először, hogy megpróbálták elvinni, de nem hagytam
- Az, hogy kerüld hozzád? - kérdezte a könyvtáras démon
- Azmusz megpróbálta el vinni, de nem hagytam így került hozzám - magyaráztam ő elismerően bólintot
- Ad ide majd én vissza viszem a helyére te addig tartsd a frontot - közölte én át nyújtottam neki a könyvet majd el rohant vele nem sokkal később nyílt az ajtó Franciska és Celestiana újra el jöttek a könyvtárba
- Üdv hölgyek, hogy hogy ilyen korán erre jártak? - köszöntem majd kérdeztem itt léttük okát
- Hello - köszöntek egyszere
- Én csak elkísértem a barinőmet - közölte Franciska
- Azért jöttem, hogy bocsánatot kérjek a legutóbbiért nem akartam elviharzani, csak megijedtem, de ha megint sétálnál velem annak nagyon örülnék - magyarázta Celest
- Megkérdeztem a főnököt, de szerintem sajnos nem mehetek, mert fontos elfoglaltságunk van, amire még előkészűlünk, ami sokáig eltart - feleltem
- Oh értem várjuk meg Margó - mondta mosolyogva és reménykedve a fülemüle démon. Pár perc múlva elő került a bagoly hölgy köszöntek egymásnak a két lánnyal majd eléjük terjeszette Celestin a kérését szerencsémre Margó úgy döntött, hogy már elég volt a kéretlen és váratlan kalandokból ezért elutasította. A fülemüle nehezen, de elfogadta, hogy most nem aztán elköszöntek, ahogy mi is tőlük utána el mentek. Fel sóhajtottam nagy kő esett le a lelkemről nem akartam elmenni elég volt mára a mászkálászból meg a fülemüle lány próbálkozásai se vagyok kíváncsi rám akar nyomulni, de nekem nem jön be, de ezt nem tudom, hogy adjam tudtára hiszen életemben, ilyen helyzetbe nem kerültem. A bagoly hölgy helyet foglalt innentől eseménytelen lett a nap jött egy pár vevő, de semmi különös nem történt közben közeledett a hajnali három óra
- Hogy vagy? - kérdeztem meg most valamennyivel jobban van mit percekkel korábban
- Fáradtan, de jobban - felelte keserűséget fedeztem fel a hangjában
- Mit mondott neked? - kíváncsis kodtam
- Azt mondta, hogy kívül belül romlott vagyok ezt tükrözi a könyvtár és ezzel tönkre teszem az üzletet egy napon csődbe megyek ő meg fogja vásárolni miuttán ez meg lesz akkor le rombolja az épület és át építi - felete szomorúság, keserűség, ijedség, aggodalom, idegeség meg harag egyvelege keveredett a hangjában
- Hazudik tönkre akarja tenni a kedvedett meg akar törni, de erősebb vagy nála sosem adnád el a szeretett könyvtáradat, amit mindenki szeret nem hagynám, hogy bármi baja esen az épületnek vagy neked meg te is tudod, hogy arra a vörös szemét ládára is számíthatsz még ha nem is a leg meg bízhatóbb személy - próbáltam meg belé lelket önteni
- Igazd van, de viszont egy dologban neki is igaza volt - válaszolta egy apró mosolyt lehetett felfedezni az arcán, ami azt jelenti nem adta fel a harcot az ellen a gyökér Azmusz ellen, aki már egy jó ideje meg akarja kaparintani az épületet nem tudjuk mi a pontos oka, de lehet köze ahoz, hogy nem kedvel bennünket, ahogy mi se őt
- Miben van igaz? - kérdeztem
- Abban, hogy a vörös rendszeres látogatása nem tesz jót a jó hírünknek - felelte
- Ez igaz, de mivel nem sokáig tartozkodik itt ezzel nem sok vízet zavar meg amúgy se tudják, hogy mikor jön és mikor nem ezzel nincs ok a pánikra, mert amúgy is akkor jön amikor le lassú a forgalom - jegyeztem meg a válaszra
- Igen igazd van az a gyökér csak rám akart ijeszteni, de ez csak azért vált be, mert nem voltál velünk egy légtérben - értett egyet velem
- Köszönöm Tira - mondta hálásan
- Szívesen Margó, ha baj van mindig itt vagyunk egymásnak - feleltem ő bólintott
- Miért voltál csupa vér amikor vissza jöttél a levegőzésről? - váltott témát
- Volt egy kis nézet eltérésem egy kis csapattal - mondtam el tömören a történteket
- Bővebben - mondta és felhúzta a szemöldökét
- Kint még mindig ideges voltam körém gyült egy csapat patákány démon addig piszkáltalak mígnem elvesztettem a türelmemet és mind egy szállig le gyilkoltam az összeset ez megnyugtatót aztán megláttam azt az út széli ribancott, aki megtámadott megfolytottam aztán elvágtam a torkát majd feldaraboltam ezzel teljesen le nyugodva tértem vissza - vallottam be
- Szóval megint gyilkoltál - jegyezte meg
- Igen, de olyan rég nem tettem, hogy már el is felejtettem, hogy ez mennyire jó érzés - szabadkoztam ő csak megcsóválta a fejét
- Ne csináld túl gyakran - mondta végül semmi mást nem fűzött hozzá pedig azt hittem meg fog szídni, mert újra gyilkoltam, de az most el maradt be tudtam annak, hogy a mai hajnali dolgok miatt nem akar veszekedni azzal elengedtem ezt a gondolatott. Közben hajnali három lett olyan mint, ha lassan telne az idő pedig szerintem sietni szokott, de nem áll meg senki kedvéért. Jöttek mentek a vásárlók meg a könyv kölcsönzők unalmasan teltek a percek ez hajnali négyre sem változott én fel kaptam a napi újságott és annak a böngészésével foglatoskodtam Margó meg a démonokkal foglalkozott semmi különös nem történt ezért a tevékenységeink közben lelkileg készültünk az a személy érkezésére, akit ki nem állhatunk talán ezért sem nevezük meg, de ki tudja.