Nyirkos köpeny🩵🫚👞(19)

106 3 0
                                    

Zihálva éberedettem hajnali négy van és hatalmas vihar egy villámlás mi be világit a függönyön keresztül őt egy dörgés követi majd a zuhogó eső hangja veszí át a helyét. Nem erre keltem hanem a telefon felvillanására rá nézek láttom Pán írt, hogy mennyek majd vissza a helyre, mert be akar mutatni Azmusz emberének, aki onnantól kezdve fog majd informálni mindenről, amiről kell. Az a szemét ki választott lehet beszélnem kéne Allal vagy elkéne láttogatnom a Tirados által említett Demoszhoz információért, hogy mégis a vespa honnan ismeri a vöröst meg több információ is kéne az alkohol báróról. Mondjuk akkor talán a legjobb barátommal kéne előbb beszélnem, de nem tudom. Nem jó, hogy elkerültem ez eddigi bandától hiszen ismeretlenek közé kerültem ez által meg Azmusz közelébe, ami nagyon veszélyes. Ezen agyalva felöltöztem majd ki merészkedtem a folyosóra, de ez alkalommal zseblámpa is van nálam. Megindultam, de nem igazán figyeltem merre megyek túlzottan lefoglaltak gondolataim. Egyszer csak megtorpantam majd körül néztem. Hol is vagyok pontosan? Ez a 45 számú szoba, de hogy kerültem ez az ajtó elé? Kinyilt az ajtó aztán egy kéz megragadott és behúzott a szobába mögöttem becsukva az ajtót. Pörditett rajtam egyett majd az ágynak ütköztem gyorsan le ültem ez az egyetlen biztos pont most itt a sötétségben
- Mit kerestél az ajtóm előtt ilyenkor? - kérdezte Al hangja mellőlem jött ezért valószínűleg helyet foglalt mellettem
- Fogalmam sincs, hogy hogy kerültem az ajtód elé - válaszoltam közben megvilágítottam a szarvas démont
- Oh lehet a tudat alattid ide akart jönni Kedvesem - mondta mosolyogva majd elvette a lámpát és lekapcsolta
- Nem hiszem, de ad vissza a lámpát - vágtam rá
- Kérd szépen - felete
- Kérlek szépen ad vissza a lámpát - mondtam
- Kedvesebben és azt mond ad vissza kérlek Alasztor - válaszolta
- Kérlek szépen Alasztor ad vissza a lámpát - imételtem a kérést
- Ígyni - jegyezte meg majd át adta a lámpát
- Miért nem hiszed, hogy a tudat alatid vezetett ide Kedvesem? - érdeklődőtt
- Azért, mert nem terveztem ide jönni - válaszoltam
- Még is itt vagy - jegyezte meg az egyértelműt gratulálok Sherlock magamtól nem jöttem volna rá
- Igen ennek valószínűleg az az oka, hogy nem figyeltem, mert gondolkodtam és amúgy volt egy olyan gondolatom, hogy beszélek veled, de ez nem volt el tervezve - magyaráztam
- Na láttod pont ezért kerültél az ajótom elé Kedvesem, ha már itt vagy elmondhatnád mit akartál velem meg beszélni - mondta a szavaiba bele borzongtam ki ráz tőle a hideg egyszer frászt fogok kapni sóhajtottam egyet
- Ismered Azmuszt? - kérdeztem
- Hogy kit? - értelenkedett
- Azt aki tegnap előtt beszédet mondott a dobogón és az ő szónoklata alatt hagytalak egyedül utána pedig ő volt az, akinek azt mondtad ne érjen hozzám - magyaráztam
- Oh arra a sötét lila hajú felemás szemű démonra gondolsz, akinek az egyik sárga a másik rózsaszín színű a szeme és zöld pulcsit, vörös nadrágot, narancssárga cipőt viselt? - kérdezte
- Igen ő Azmusz - válaszoltam
- Oh ezt nem tudtam, nem ismerem őt, de miért kérded? Te ismered őt? - kíváncsiskodott
- Hazudsz, ismeritek egymást, csak nem ismered be és azt sem árulód el, honnan ismered meg, hogy mikor és hol találkoztatok először - vágtam hozzá nem tudom mi az oka annak, hogy ennyire ideges lettem most talán az a gyökér vespa az oka
- Minden rendben Kedvesem? - kérdezte nyugod hangon mint, aki nem érdekel miket vágtam hozzá, de tudja, hogy ideges vagyok
- Nem ámbár nem tudom miért vagyok ideges - feletem
- Oh értem, de az előző kirohanásodra válaszolva nem hazudtam nem ismerem azt a démont - mondta hazudik tudom
- Nyugodj meg és mond el mi az, ami most foglalkoztatja az elmédet és akkor együtt ki találjuk, hogy mi az ami zavar téged és megoldhatjuk a problémát segíteni szeretnék - magyarázta szép oszam meg vele a gondolataimat mit hisz ez, hogy hülye vagyok, hogy ki szolgáltatott helyzetbe hozzom magam itt az ideje le lépni minél előbb. Ezzel a gondolattal fel álltam és elindultam az ajtó felé úgy látszik a nehéz utat választottam elkapta csuklomat és magához húzot majd át ölelt így nem tudtam se merre menni
- Engedj el - kértem az idegeségem kétséget szült ijedten próbáltam ki szabadulni nem is a helyzet rémisztett meg, de akkor még is mi?
- Nem - válaszolta és továbbra is szorosan magához ölelt, de nem úgy, hogy meg fulladjak csak annyira erősen, hogy ne tudjak ki szabadulni
- Kérlek engedj el - már a sírás kerülgetett nem tudom mi van velem, de valami nem oké ilyen könnyen nem tudok ki borulni. Mi a franc bajom van?
- Nem - ismételte
- Kérlek Alasztor könyörgök engedj el - könyörögtem neki be könyezett a szemem és egyre jobban gyűlt a szememben a köny homályosította a látásomat
- Nem szoktál könyörögni mi változott? - hangjában meglepeség lehet hallani
- Könyörgöm engedj el - ismételtem továbbra is nem akarok előtte sírni egyszer láttot sírni az is azért volt, mert aludtam és álmomban sírtam viszont nem tudom sokáig vissza tartani. Éreztem, ahogy a sírás erőt vesz rajtam és a könyek ki szöknek a szeméből aztán végig folynak az arcomon majd halkan némán földet érnek valahol. Halk sírásba kezdtem az az csak a könnyeim folytak patakokba az ajkaimat össze szorítottam, hogy meg se nyikanjak le hunytam a szememt nem akarok szembe nézni vele. Hallotam, ahogy elakad a lélegzette meglepetségében csak most tűnt fel neki, hogy sírok mivel ezt hangtalanul tettem. Még jobban magához ölelt simogatni kezdte a hátamat, hát ha ettől megnyugszok, de ez nem segített
- Mi baj? Miért sírsz? - kérdezte aggódva nem válaszoltam a szívem mégjobban össze szorult még nagyobb könny cseppek gördültek végig az arcomon. Mély levegőt vettem megpróbáltam össze kaparni magam
- Kérlek engedj el - kértem kifakadva
- Nem, míg meg nem nyugoszol és elnem mondod, hogy mi a baj - válaszolta próbálta leplezni, hogy aggódik és ígyekezett nyugodtnak tűni
- Azért sírok, mert így adom ki magamból a fel gyűlelmet stresszt - feletem halkan a mondat végén el csuklott a hangom, olyan érzésem volt mintha valami a mélybe akart volna rántani. A vörös fel emelt majd le tett az ágyra mellém ült aztán ölbe kapott és magához ölelt
- Nem lesz semmi baj nem hagylak egyedül amíg meg nem nyugszol - suttogta a fülembe ő már megnyugodott hiszen tudja, hogy nincs semmi különösebb baj, csak a stressz okoza a sírást. Le törölte a könnyeimet puszit nyomott az arcomra majd a homlokomra is. Sikerült abba hagyni sírást valamelyest megnyugodtam, de nem teljesen. Szembe néztem vele az ő egy centire volt tőlem. A sosem el nem tűnő mosolyával csillogó foszforeszkáló szemekkel szemez vele közben a hotelen kívül zajlik az égi háború, olyan selytésem támadt, hogy megakar csókolni, de türtőzteti magát az előzőek miatt. Igaza lenne Mezlinek? Tényleg kedvel engem Al? Vagy csak játszik, ahogy eddig? Megsimogta a fejem és újabb csókott nyomott a homlokomra majd felállt velem a karjaiba aztán óvatosan letett a földre ez után megint át ölelt végül elengedett. Teljesen össze zavar a cselekdeteivel egyszer közvetlen, máskor játszik, aztán túl játsza magát, megint máskor törödő, van amikor normális kedves, aztán van a sértődött megbocsátó, meg a buzgó bocsánat kérő, a kis kíváncsi, a komoly nyomozó, a védelmező, az alkú köttő, a relytéjes vagyanakvó, hazug titkolozó, mindent tudó, mindenről tudni akaró egyszerűen legtöbbször az ellenkezőjét csinálja annak, amit előtte tett. Ki mentem a szobából és megindultam balra most nem követett szerintem ő is tudja kihez megyek. Egészen a 42 számú szobáig mentem megálltam majd elgondolkodtam mozgást véltem fel fedezni léptek közeldtek gyorsan be rontottam a szobába majd az ajtót résnyire becsuktam onnan kukucskáltam láttam elmenni Éjoszt az ajtó előtt nem tudom merre megye néztem míg elnem tünt a folyosó túlsó végén. Be csuktam teljesen az ajót aztán neki döltem míg le nem csúsztam és a padlón nem landoltam
- Te mit keresel itt? Tudod te mennyi az idő? - kérdezte Tirados én fel pattantam meg is feledkeztem, hogy randnom be rontottam a legjobb barátomhoz ő ki mászott az ágyból és oda sétált hozzám
- Te sírtál? Mi történt? - kérdezte amikor már karnyújtásra volt tőlem át ölelt én vissza öleltem ekkor egy hatalmasat dörent az ég el is felejtkezdtem a viharról, annyira megijedtem, hogy Tirados karjába ugrottam majdnem fel borítva őt
- Nyugi nyugi itt vagyok itt vagyok - suttogta és magához ölelt megsimogata a fejemet majd leült velem az ágyra
- Elfelejtettem, hogy zajlik az égi háború - mondtam neki ezzel jelezve, hogy már nem félek a villámlástól
- Mesélj mi történt? - tért vissza a tárgyra
- Csak a stressz miatt sírtam, amúgy rosszul aludtam azért vagyok ébren - kezdtem bele majd elmeséltem mindent töviről hegyire az ébredésemtől idágig ügyelve arra, hogy ne említsem Azmuszt
- Ennyi - mondtam miuttán befejeztem
- Egyszer ki fog nyírni - morogta
- Ismered Azmuszt? - kérdeztem
- Igen ő egy két színű féreg miért? - nézet értetlenül
- Szóval nem kedveled őt? - kérdeztem
- Nem, mert el akarja lopni Margótól a könyvtárat, de miért érdeklődsz felőle? Mibe keveretél? - kérdezte ekkor elmeséltem neki a tegnap előtti este történteket meg a tegnapi napott
- Miótta tart ez? És mi ez? - kérdezte
- Kb 8 napja tart ez az egész - válaszoltam
- 8 napja, hogy keveredtél bele? - akadt ki
- Éjosz mutatott be nekik és ők meg be vettek a bandájukba meg se kérdezték, hogy szeretném-e ezt az egészet így keveredtem bele - mondtam halkan szégyenkezve
- Oh az a szemét ki tekerem a nyakát ő miatta kerültél az a hülye gyökér vespa démon markába és, ha rájön, hogy közünk van egymáshoz akkor fel fog használni ellenem meg Margó ellen ez az egész az én hibám miért nem figyeltem rád jobban - idegeskedett
- Nyugodj meg ma megyek találkozni az információ kontaktommal, akit szerintem Pán ismer és a pánt démon megbízható és jó barátom - nyugtatgatam
- Veled megyek - jelentette ki
- De azzal nem sodrod bajba magadat és Margót? - kérdeztem
- Ne aggódj majd megoldom a te biztonságod fontosabb - mondta én bólintottam
- Menjünk - szólaltam meg ki léptünk a szobából majd végig mentünk a folyóson le a lépcsőn át az előcsarnokon ki a bejárati ajtón egy árnnyal a nyomunkban. El mentünk a helyig aztán megálltunk Teger előtt ekkor az árny testet öltött
- Hárman? - nézet értetlenül
- Miről beszél? - kérdezte Tirados tőlem
- A mögöttünk lévőt is bele számolja - válaszoltam a besztim hátra nézett, de meg is bánta
- Amúgy igen hárman - válaszoltam Tegernek
- Oké - mondta majd mind a hármunkat meg mototzta aztán be engedett minket.
Pán a dobogótól pár lépésre lévő mászokán ücsörgőtt. Oda sétáltunk a mászókához Tirados szorosan mellém állt, mint, aki azt gondolja, ha nem áll elég közel akkor valami el ragad vagy akkor nem tud engem megvédeni
- Ő miért jött velünk? - kérdezte a legjobb barátom
- Nem tudom, követett minket tőle nehéz megszabadulni - válaszoltam halkan
- Úgye tudjátok, hogy itt vagyok? - kérdezte Al nem bazd meg vakok, süketek, gyenge elméjüek és hülyék vagyunk. Szerinted Sherlock magunktól nem jöttünk rá? Kinek hiszi magát ez a démon?
- Oh szia. Mi ez a különítmény veled? - szólalt meg Pán, akinek most tűnt fel, hogy itt vagyunk
- Gyere le és el magyarázom - válaszoltam ő leugrott a mászókáról
- Rossz kedved. Bal lábbal keltél fel? - érdeklődőtt
- Ő itt a Tirados a besztim Allal meg már találkoztál, amúgy szia elfelejtettem köszöni - mondtam el monotonon
- Szervusz Pán vagyok - köszönt Tiradosnak majd kezett nyújtott neki közben a másik kezével integett a szarvasnak
- Hello - mondta a legjobb barátom és kezet fogott a pánt démonnal a vörös meg vissza integett
- Itt van már? - tértem a lényegre
- Nem én is rá várok - válaszolta
- Nocsak nocsak a kis csapat együtt - szólalt meg egy gúnyos hang mögülünk megfordultunk és Azmusz állt tőlünk öt lépésre egy pimasz gúnyos mosollyal Pán a másik oldalamra állt Tirados szúrós tekintettel nézte Al oda állt a besztim másik oldalára mindannyian a vespa démonra szegeztük a tekintetünket
- A tagadó, az utálatos és a cukor falat plusz egy randonom egy helyen - vázolta fel minket
- De melyikőnk melyik? - kérdezte Pán tőlem
- Ismerlek téged? - kérdezte Al a vespától
- Te is itt vagy fő gyökérzet - morogta Tirados
- A tagadó Al, az utálatos Tira, én lennék a cukor falat és te vagy a plusz randnom - magyaráztam pánt démonnak
- Igen Al ismertük egymást akár mennyire is tagadod és Tiramisu barátomnak meg annak a mellete álló Drágaságnak biztos le esett, hogy hazudsz - válaszolt a vörösnek
- Ha még egyszer Drágaságnak vagy Cukor falatnak hívsz ki mentszem a nyelved - vettem oda neki
- Oh, hogy te milyen aranyos vagy - kacsintott rám azt hittem ott helyben mentőt hívok magamnak vagy rá hívom a rendőrséget vagy az elmegyógy intézeteseteket kár, hogy a pokolba nincs ilyen szerintem itt még távol tartási végzés sincs
- Nem úgy volt, hogy az informátor jön? - kérdezte gyanakodva Pán
- De igen csak hát egy kis fenn adásba ütközött ezért késik - válaszolta a lila hajú
- Ez azoka, hogy látjuk a ronda képed - vágta rá Tirados
- Haj Tiramisu nem tudjuk el simittani a nézet eltéréseinket el ásni a csata bárdott és békét kötni? - kérdezte sárga rózsaszín szemű
- Még is mire gondoltál? - kérdezet vissza Tira
- Hát arra, hogy le mondok a kis könyvtáról, ha fegyver szünetett kötünk - válaszolta
- Tirados drága barátom miről beszél ez a démon? - kérdezte Alasztor
- Oh nem mondtátok neki? - csodálkozott az alkohol báró
- Mit? - fordult Tira felé a vörös
- Csak annyi, hogy ez a szemét láda egy ideje pályáz arra, hogy valamilyen úton módon megszerezhese a könyvtárat, amit én és Margó megkadályoztunk minden eszközzel, de nem mondott le arról, hogy megszerzi porig rombolja aztán át építí a franc tudja mivé ezzel fenyegetett minket Margónak meg azt merészelte mondani, hogy ő kívül belül romlott és, hogy a könyvtár ezt tükrözi ezért csődbe fog menni az üzlet, de nem csak azért a másik indoka te voltál - mondott el mindent a bordó hajú
- Rá akartad tenni a mocskos kezdett a szeretett kis könyvtára úgy, hogy fogalmad sincs mi relylik benne meg, hogy milyen az épület meg azt, hogy kinek a tulajdonában áll - magyaráztott relytéjesen a rádió démon
- Nem értelek téged - válaszolta a heterokromiás
- Vigyázz magadra - felelte selytelmesen a vörös
- Ritkán mondok ilyet, de jobban teszed, ha meg fogadod a tanácsát és nem kötekedsz vele - szólalt meg Tirados a lila hajú csak önelégülten mosolygott
- Jobban tennéd, ha hallgatnál rájuk, ha nem akarsz rövid időn belül el patkolni, de végül is a te döntésed, hogy tovább parádézol és előbb utóbb ki leszel nyírva vagy meg fogadod a tanácsukat és meghúzod magad meg nem kötekedsz velük ezáltal élhetnéd a szánalmas kis létedett itt - szóltam hozzá a témához
- Elnézést a késésért, de most már itt vagyok - hallatszodott egy ismeretlen hang majd mellénk ért egy baba kék hajú ciklámen szemű lila pulcsit fekete nadrágot és rózsaszín cipőt viselő bíbor démon lihegve megáll tőlünk három lépésre. Majd fel nézet ránk pillantott és elgondolkodott aztán rá nézet a főnökére frászt kapott tőle. Végül megint ránk nézet értetlenül figyelt nem igazán tudta mi folyik most itt, hogy mire ért ide csak úgy bele csöppent ebbe. Az arcán és a kezén friss sebbek látszodtak úgy néz ki megverték ő út közben míg ide sietett
- Itt a küldöncöd most már el takarodhatsz - szólalt meg Tirados
- Lassan a testel Tiramisu míg nem válaszoltál az ajánlatomra - vágta rá
- Hát, ha el fogadom, ha nem akkor se változik a helyzet csak lesz egy instabil és törékeny fegyver szünetünk, ami bármikor fel bomolhat, mert nem hagyod békén (Nevet) - válaszolta Tira
- Ez igaz, de attól még egy rövid ideig menne a béke - felete
- Hát nem hiszem elég kevés esélye lenne, hogy sokáig húzza az úgy nevezett béke - jegyezte meg
- Ahogy akarod, ha meggondolnád magad akkor a legközelebbi talákozásunkkor tárgyalhatunk a fegyver szünetről Tiramisu - mondta majd el ment, a bordó hajú megforgata a szemét, Pán meg csóválta a fejét, én vállat vontam a bíbor démon közelebb jött hozzánk a vörös meg hátra tett kézzel meredt a semmibe láttam a szemében, hogy feszült mivel az arca ezt nem tükrözte a levakarhatatlan mosoly megtévesztő. A pánt démon oda ment és üdvözlete a bíbort én álltam és hol a besztimre, hol a Alra pillantottam tapintani lehett köztük a feszültséget
- Drága barátom mikor akartátok közölni, hogy ennek a démonnak fáj a foga a könyvtára? - tette fel a kérdést
- Azért nem szóltunk, mert nem gondoltuk, hogy érdekeli ő "nagyságát" a mi kis apró cseprő gondjaink - válaszolta szemre hányóan Tira
- Tévedtettek igen is érdekel minden gondottok bajotok - felelte Al egyre feszültebb a hangulat
- Csak azért érdekel, mert alkut kötöttünk veled, ha ez nem történik meg akkor csak, mert a könyvtárról van szó azért érdekelne - vágott neki vissza
- Tévedsz drága barátom, de nem baj elnézem - jegyezte meg Tirados erre nem válaszolt csak meg vonta a vállát majd mindannyian a bíbor démon felé fordítottuk a fejünket
- Mitörtént veled? - kérdezte Pán
- Meg vert egy banda ide fele jövet - válaszolta a világos kék hajú
- Milyen banda? - érdeklődőtt Tira
- Valami madarakból álló nem láttam őket jól, de a vezetőjük félszemű kakuk ennyit láttam mielőtt meg vertek - válaszolta a ciklámen szemű
- Az Norty bandája - válaszolta bordó hajú
- Sokszor össze futsz velük? - kérdezte a vörös
- Igen, de nem, mernek újat húzni velem - válaszolta a zöld szemű besztim
- De modortalan vagyok be se muttatalak titeket egymásnak Ferszkó ő (Név), akinek az informátora leszel, ő Alasztor a testőre és végül ő itt Tirados többikek ő itt Ferszkó - mutatott be mindenkinek mindenkit kezett fogtunk vele a banda telefonom számát meg adtam neki ő is az övét majd el magyarázot minden fontos tudni valót
- Ha bármi kérdésed van csak jelezd én megpróbálok válaszolni - mondta, amikor minden alap dolgott elmondott
- Akkor mindennel meg vagyunk - jelentette ki a ciklámen szemű
- Ha nincs több kérded akkor én mennék - mondta egy kis szünet tartva
- Nincs - válaszoltam
- Akkor örülök, hogy megismerhettelek titeket Viszlát - köszönt el a világos kék hajú
- Viszlát - köszöntünk vissza majd el hagyta a helyszínt
- Na mi a véleményed róla? - kérdezte Pán
- Jó fejnek tűnik, de egy kicsit szerencsétlen. De honnan ismered? - kérdeztem vissza
- Oh régi jó haverom igen egy kicsit ügyetlen és szerencsétlen, de attól még megbízható és kedves - válaszolta Pán
- Ha te megbízol benne én meg benned és szerinted megbízható akkor bízom benne - feletem ő bólintott
- Akkor én is mennék, mert van más dolgom szóval Viszlát - köszönt el a pánt démon mi is el köszöntünk tőle majd ő is le lépet. Mi kis hármasunk is le lécelt majd vissza tértünk a hotelbe fel mentünk a szobámba és mindannyian le telepedtünk az ágyamra
- Al mit gondolsz Pánról? - kérdezte Tirados egy pár perc hallgatás után
- Nem jelent veszélyt a legjobb barátodra és képesnek látszik meg védeni, ha kell - mondta el a véleményét a vörös
- És te mit gondolsz? - kíváncsis kodott
- Hát nem jelent veszélyt szóval elmegy, ahogy Ferszkó is - válaszolta Tira Al bólintott majd elővette a telefonját
- Mit csinálsz? - kérdezte a zöld szemű
- Írok Margónak, hogy meglátogatom jössz velem? - válaszolt majd kérdezet
- Nincs választásom nem akarom Margót egyedül hagyni veled - felete a legjobb barátom
- Úgye tudod, hogy amíg nem haltál meg addig Margó kénytelen volt nélküled el visselni és ment neki - jegyezte meg
- Jó tudod mit, ha nem kérdezi meg, hogy én is megyek-e akkor nem megyek - közölte Tira
- Ahogy akarod Tiramisu - felete ezután néma csendben ülünk míg a szarvas el nem tette a telefonját
- Na? - kérdezte a besztim
- Megkérdezte jössz-e azt mondtam, hogy, ha nem kérdezi meg akkor nem erre azt mondta, hogy nem idegesít sem se őt se téged a hülyeségemmel - felete a szarvas
- Na láttod - vidult fel Tira
- Szerintem csak nem akar velem egy légtérben lenni azért akarja, hogy valaki ott legyen vele - jegyezte meg Al
- Tudod mit nem megyek, de te mondod meg neki, hogy miért nem mentem - válaszolta a zöld szemű
- De te miért is akarsz egyedül a könyvtárba menni? - kérdeztem
- Oh csak megláttogatni Margót Kedvesem - válaszolta
- Csak nem azért érdekel, mert velem akarsz jönni Édes? - érdeklődőtt közben mélyen a szemembe nézett
- Ezt egy szóval se mondtam, csak furcsa, hogy le koptattad Tiradost - mondta gyanakodva néztem a szemébe a szem sarkából láttam, hogy a besztim gyilkos pillantást vetett Alra
- Akkor nem jössz velem Kedvesem? - kérdezte kíváncsian
- Még nem döntöttem el - feletem ekkor éreztem, hogy zümög egyet a telefonom a zsebemben végig tartva Allal a szemkonktaktust elővettem a telot
- Mennyi gondolkodási időre van szükséged Édes? - kérdezte
- Mit szólsz a reggeli utánhoz? - kérdeztem vissza
- Rendben - válaszolta egy kis hatás szünetett után
- Találkozunk reggelinél Sziasztok- köszönt el
- Szia - köszöntünk vissza majd el teleportált rá néztem a telomra Margó írt fel oldottam majd megnyitottam az üzenett
- Úgye nem sikerült annak az idótának le beszélni Tirát arról, hogy vele menjen? - kérdezte
- De sikerült - írtam neki vissza
- Haj neeee - írta
- Ha szeretnéd én elmegyek vele és akkor nem lesszel egyedül vele - ajánlottam fel
- Meg tennéd értem? - írta a választ
- Igen - írtam neki
- Amúgy hogyan sikerült neki le beszélnie? - érdeklődőtt
- Először azzal jött, hogy a Tira halála előtt is ki bírtad, ekkor azt választ kapta, ha nem kérdezted meg, hogy vele megy-e, akkor nem megy, de mivel megkérdezeted ezért ment volna, de ekkor azt mondta, hogy "Szerintem csak nem akar velem egy légtérben lenni azért akarja, hogy valaki ott legyen vele" erre Tira azt válaszolta, hogy "Tudod mit nem megyek, de te mondod meg neki, hogy miért nem mentem" és így érte el a manipulátor - magyaráztam írásban
- Oh, hogy az a sunnyi galád - írta
- Az - írtam
- De amúgy, hogy kerültél szóba?- kérdezte
- Hát, mert megkérdeztem, hogy miért is akar egyedül menni a könyvtárba erre megkérdezte, hogy azért kérdeztem, mert vele akarok menni mondtam neki, hogy én ilyet nem mondtam - írtam meg válaszomat
- Oh értem akkor viszlát addig míg nem találkozunk - köszönt el
- Viszlát - köszöntem vissza majd le zártam a telefonom
- Te még mindig itt vagy? - néztem fel amikor rá jöttem, hogy Tirados még mindig a szobában
- Igen bocsi úgy nem hoztam rád a frászt - szabadkozott
- Nem csak meglepődtem - válaszoltam
- Menjünk reggelizni - mondta majd fel álltunk az ágyról és lementünk az étkezőbe amikor mindenki meg érkezett meg reggeliztünk majd az összes démon ment a maga dolgára.
Én, Éjosz, Tirados, Husk és Alasztor maradt az elő csarnokban a besztim és a vörös a bárnál ült a szárnyas meg csinálta az ittalokat én a kanapén ültem tőlem nem messze a párom ült
- Nem megyünk sétálni? - kérdezte a sötét kék hajú
- Bocsi drágám, de egy barátomnak megígértem, hogy segítek neki szóval, ha vissza jöttem akkor mehetünk - válaszoltam mielőtt bármit is mondhatott volna a szarvas ott termet biztos tudni akarja, hogy megyek-e vagy sem
- Akkor jössz Kedvesem? - kérdezte tudva, hogy a párom is a közelben van meg azt, amit az ezüst szemű nem tud
- Mi? Hova mész vele? Mibe rángatott bele? - kérdezte közben fel pattant én is gyorsan fel álltam válaszolni akartam, de a rádió démon a kezét a számra helyezte
- Ezt pont te mondod drága barátom azt tanácsolom, hogy fogd vissza magad nem illik egy hölggyel kiabálni, ha ez még egyszer elő fordul akkor előbb utóbb az illem és etikett órámon fogod találni magad - közölte vele majd a szemembe nézet a tekintetével üzente, hogy nem kell mindenről tudnia ezután el vette a kezét a szám elől meg fogta a csúklom és megindult velem együtt ki a hotelből.

Fekete lakcipő👞 (Alasztor X Reader)Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang