Gondolom a kép miatt mindenki fangörcsöl. Át változtassam erre a képre a borittót? Meg hány része legyen a könyvnek, ha sokat írtok akkor két részes lessz.
Mikor le értem mindenki mosolygott. Le ültem enni. Mikor végeztem Namjoon oda jött.
-Figyi holnap indulunk.-Mondta mosolyogva.
-Oké. És nagyon hálás vagyok, hogy velem jöttök. Sokat jelent.-Mondtam mosolyogva.
-Semmidég! A családunk része vagy.-Mondta Jin és át ölelt.
-Csoportos ölelés!-Kiáltott fel Jimin és mindenki át karolt mindenkit.-Nézzünk valami filmet.
-Jumanji?-Kérdeztem.
-Oksaaa-Mondta mindenki és le ültünk filmet nézni.
%Délután%
Már a kisbuszba ülünk és megyünk a fiúk próbájára. Igen egy olyan terembe ami tele van mikrofonokkal. Régen énekeltem mások elött, de egy idő után már azt éreztem, hogy szar a hangom ezér fel hagytam vele. Mikro meg érkeztünk be lépve a terembe a fiúk a mikrofnok mögé álva keztek el énekelni. Én csak néztem őket.
-Hé Liz! Énekelj valamit!-Mondta Jungkook.
-Inkább ki hagyom.
-Halottalak énekelni és csodás a hanod.-Mondta JK.
-Oké.-Adtam be a derekam. El indult a River és el keztem énekelni.
YOU ARE READING
Bárcsak örökre az enyém lehetnél/BEFEJEZETT/
FanfictionJeon Jungkook erről a névről mindenkinek egy híres énekes jut eszébe meg a BTS. Nekem nem. Nekem egy olyan ember jut az eszembe aki a kutyájával majdnem fel lökött. De ennek öszönhetem a karieremet is meg azt, hogy van valamkim aki szeret. Liza vagy...
