Love is in the air in Barcelona

VI. Fejezet

Amikor haza értünk, egybõl a szobámba indultam, és elkezdtem készülõdni. Háromnegyed óra önsajnálat, és álldogálás a nyitott gardrób elõtt végre meghozta a gyümölcsét. A tükörben nézegettem magam, amikor meghallottam a telefonom. Pedri írt, hogy elindultak értem. Felkaptam egy táskát, és lementem az emeletrõl. A nappaliba érve össze találkoztam apáékkal, akik kérdõn néztek rám.

- Te meg hová készülsz? - kérdezték szinte egyszerre.

- Csak szórakozni.

- Kikkel? És hová? - vont kérdõre anya.

- Pedrivel, Gavival, Ansuval és Baldeval. A Blaugrana klubba megyünk.

Nem igazán tudtak válaszolni, de ha tudtak volna se lett volna rá idejük. Ugyanis ekkor hangos dudaszó hallatszódott be a házba. Gyorsan felhúztam a cipõmet, és oda léptem anyáékhoz.

- Ne aggódjatok, pár óra múlva itthon leszek. - köszöntem el tõlük, majd kisiettem a házból. Még az autó közelében sem voltam, amikor hangos zene csapta meg a füleimet. Amikor oda értem, láttam, hogy az anyós ülés üres, ezért oda ültem (mert máshol már nyilván nem volt hely).

- Nektek is jó estét, bár látom az már megvan. -néztem hátra a hátsó üléseken ülõ Gavira, Ansura és Baldera.

- Indulhatunk? - kérdezte Pedri, de természetesen költõi kérdés volt, mert amint feltette a kérdést rögtön beletaposott a gázpedállba. A klub nem volt messze tõlünk, szóval kb, negyed óra múlva már a bejárat felé sétáltunk. Hajnali 1-ig maradtunk, és folyamatosan táncoltunk. Az este nagyrészét Pedrivel töltöttem, ugyanis vele álltunk a legközelebb egymáshoz. Viszont feltûnt, hogy az este folyamán Gavi nem egyszer nézett rám. Haza fele ugyanúgy ültünk, és Pedri engem rakott ki utoljára. Amikor megállt a ház elõtt a kocsi megköszöntem Pedrinek, hogy haza hozott, és már nyitottam volna az ajtót, amikor utánam szólt.

- Emma várj egy percet. - levettem a kezem a kilincsrõl, és felé fordultam.

- Csak nekem tûnt úgy, vagy Gavi tényleg egész este téged bámult?

- Nem, nekem is feltûnt. - feleltem, mire Pedri elmosolyodott.

- Tudod mit jelent ez...

- Na jó éjszakát! - köszöntem el gyorsan, majd kiszálltam. Egybõl a szobámba mentem, és elalvás elõtt a kocsiban elhangzottakon töprengtem. Gavi tényleg egész este engem nézett, de nem hiszem, hogy azért amit Pedri akart mondani. Próbáltam nyugtatgatni magam, ami egész jól sikerült, és már majdnem elaludtam, amikor hirtelen felültem az ágyban, és bele néztem a szemben lévõ tükörbe.

- Én szerelmes vagyok Gaviba.