Owned by Mr.Hwang | Hyunlix

Part 1

-A..Ahhh.-nyögtem fel miközben próbáltam kiszabadítani a csuklóm a bilincsek rabságából.
-Te az enyém vagy megértetted?-kérdezte miközben izzadságcseppjei folytak le nyakától egészen az ágyékáig.
-M..Meg.-hunytam le szemeim miközben azok hátra csúsztak.

Hát igen..hogy hogyan is kerültem ebbe a helyzetbe? Igazából egyszerű. Egy idióta vagyok.
Bár gondolom így is kíváncsiak vagytok szóval beavatlak titeket abba, hogy hogyan jutottam el addig hogy megbilincselve feküdjek egy olyan férfi alatt, kinek a nevét sem tudom.

Szemeim villám szerűen pattantak ki miközben ledobtam magamról a takaróm. Itt a nagy nap.
Izgatottan ugrottam ki az ágyból majd kaptam magamra egy kényelmes szettet.

Egyedül élek, mivel a szüleim Ausztráliában maradtak. Új életet kezdek egyes egyedül.
Ha még nem mondtam volna miért vagyok olyan izgatott, akkor ez az első iskolai napom Koreában. Nyomozónak tanulok!
Miután összepakoltam a cuccaim, sietve rohantam le a lépcsőn majd indultam el az iskolába.

-Hol a francba van ez az iskola.-motyogtam idegesen miközben a telefonom néztem.
-Öhm elnézést.-fogta meg valaki a vállam mire lassan odafordította ma fejem.
-Az ———- iskolát keresed?-kérdezte mire lassan teljes testem felé fordítottam.
-Igen azt.-mosolyodtam el halványan.
-Én éppen oda tartot, ha gondolod gyere velem nyugodtan. És oh a nevem Jeongin.-villantott egy mosolyt mire halványan én is mosolyra húztam ajkaim.
-És...-indultunk lassan el.
-Hány éves vagy Jeongin?-kérdeztem.
-21-mondta mire azonnal megugrottam.
-Aaaaaawwwww.-nyomtam össze az arcát mire elpirult.
-Tehát idősebb vagy mint én.-motyogta mire felkuncogtam.
-És mit tanulsz itt?-kérdezte.
-Nyomozónak tanulok.-mondtam mire felcsillant a szeme.
-Imádkozzunk hogy egy osztályban legyünk.-tapsolt egyet mire elmosolyodtam.

Mikor az iskolához értünk, Jeongin lassan csuklómra fogott, majd elkezdett húzni a folyosón egészen egy hatalmas tábláig, melyen nevek voltak feltüntetve. Mikor megláttam a nevem rögtön megugrottam mire Jeongin felnevetett.
-ha örülsz vagy meglepődsz mindig ugrálsz?-kérdezte mire apró pír jelent meg az arcomon.

Pár perc múlva megtaláltuk az osztálytermünk ahol kb 15-en lehettünk.
-Miért vannak ilyen kevesen?-kérdeztem meg hangosan mire egy mókusfejű fiú felém fordult majd hirtelen befogta a számat.
-Mi a franc bajod van?-kérdeztem tőle idegesen mire csak elcsitított.
-Ilyet ne kérdezz meg hangosan hogy miért vannak kevesen a nyomozói osztályban.-suttogta.
-Miért?-néztem értetlenül.
-Még nem hallottad hogy mi történt itt tavaly ugye?-kérdezte mire csak nemlegesen megráztam a fejem.

A fiú mély levegőt vett majd megköszörülte a torkát.
-Tehát. Volt egy fiú aki ugyan így a nyomozói karon volt. Osztályelső volt, mindenki felnézett rá és bíztak benne. A tanárok úgy gondolták elegek arra a képességei hogy már nyílt terepen is dolgozhasson. A fiút kiküldték az egyik bűnügy helyszínére. Minden jól ment addig ameddig egy magas szőke férfi át nem döfte a mellkasát egy hegyezett fával, amit aztán a földbe vert. A fiút pár nap után találták meg hófehéren, ugyan úgy felkarózva egy papírral a kezében amiben az állt hogy óvakodj Hwangtól.-mondta mire felnevettem.

-Mi ez az idióta rémmese?-kérdeztem mire Jeongin megrázta a fejét.
-Most mi az?-néztem rá.
-Bárcsak mese lenne Lix.-fogta meg a vállam. Éppen meg akartam szólalni mikor a tanár az asztalra csapta a könyveket.

-Osztály.-szólalt fel.
-A tavaly történtek óta mint mindenki tudja elég kevesen jelentkeztek a nyomozói szakmára mivel félnek, de még ők maguk sem tudják mitől. Mostantól addig senki nem mehet ki nyílt terepre míg meg nem tanulta megvédeni magát, mert úgy jár mint az a szerencsétlen gyerek.-mondta miközben elkezdett fegyvereket kipakolgatni a tanári asztalra.
-Ilyes fajta fegyverekkel fogtok dolgozni. Kim Seungmin az egyedüli az osztályban aki több ideje használ fegyvereket, ebből kifolyólag ő ismeri az összeset ami itt az asztalon.
Mind a 28-at, így ő fog nektek segíteni a fegyveretek kiválasztásában. Innentől rád bízom az osztályt.-nézett a tanár egy velünk egykorú fiúra aki csak egy aprót bólintott.

-Sziasztok! Seungmin vagyok. 15 éves korom óta foglalkozom lövészettel mivel a családom is ezzel foglalkozik. Amit a fegyverekről tudni kell, hogy nem csak te választod őt hanem ő is téged. Nem kell erőszakosnak lenni vele, mivel akkor csak magadnak ártasz. Bármikor fegyvert veszel a kezedbe legyél nyugodt és a tested próbáld harmonizálni a fegyverrel, mert ha ez nem sikerül, terepen 98% hogy meghalsz.-mondta mire mindenki aprót bólintott. Lassan egy papírt vett a kezébe, majd elkezdett neveket felsorolni, míg az enyém nem jött.

-Lee Felix.-mondta mire nagyon nyelve sétáltam ki az asztalhoz.

-Fogd meg azt amelyik a legszimpatikusabb.-mondta mire vettem egy mély levegőt majd lassan kezeim közé emeltem a fegyvert.
-Lőj.-mondta mire kikerekedtek a szemeim.
-T..Tessék?
-Lőj nem hallottad?-kérdezte. A levegőt egyre gyorsabban kezdtem venni mire ő megrázta a fejét.
-legyen nyugodt az egész tested amikor felveszed a kezedbe a fegyvert. Pláne meg azt ami most nálad van, Felix.-mondta mire egy aprót bólintottam, majd ellazítva egész testem tartottam a terem hátsó részének a fegyvert.
Mély levegőt véve húztam meg a ravaszt majd Seungmin felé fordultam.
-Szép.-mondta elismerően.
-Úgy látszik ez is megtalálta a gazdáját.-csapta össze tenyerét majd ránk nézett.

-15-en kezditek az osztályt, viszont a 15-ből csak 4 ember megy át szóval ajánlom hogy odafigyeljetek mit is csináltok. Egy kis baki és ki is vagytok dobva.-mondta mire ismét bólintottunk.
Lassan rám vezette tekintetét majd halvány mosolyra húzta ajkait amit viszonoztam.
A tanár visszasétált a terembe majd körbenézett s elégedetten bólintott.
-Van egy olyan érzésem hogy már ő tudja ki az a 4 ember aki átmegy.-suttogtam Jeonginnak és a mókusképűnek kinek nevét még mindig nem tudom.
-Akkor nem csak én érzem azt a negativitást.-motyogta Jeongin mire megfogtam a vállát.

Mikor végleg befejezték mondani valójukat útnak engedtek minket hazafelé.
-Akkor ez a Hwang cucc valós?-kérdeztem miközben az eget pásztáztam.
-Uhum.-szólalt fel Jisung. Végül Seungmintől tudtam meg a nevét. Csodás.
-Azt is mondják hogy azért csak 4 ember jut át minden évben mert Hwang csak 4 embert enged átjutni minden terepen.-mondta Jeongin mire felhümmögtem.