Mikor felébredtem, szemeim borzalmasan fájtak. Az oldalamra fordultam, miközben felmordultam, majd pár perc múlva kínkeservesen felültem.
Nagyon sóhajtva sétáltam le a konyhába, majd kezdtem el készíteni magamnak kávét.
-Talán eljön értem..vagy..vagy..menjek én? De hová?-beszéltem magamnak miközben az ablakot kémleltem.
Bekapcsoltam a TV-m majd a visszasétáltam a konyhába a kávémért.
RENDKÍVÜLI KÖZLEMÉNY.
A HÍRES SOROZATGYILKOST MR.HWANG-T SIKERESEN MEGÖLTE A ****** EGYETEM ÚJ DIÁKCSOPORTJA! EZEN KÍVÜL MEGMENTETTÉK ELRABOLT TÁRSUKAT. LEE FELIXET."Kezemből kiesett a kávé miközben rezzenéstelenül figyeltem a képernyőt.
-FELIX LÁTTAD A HÍ-rontott be valaki az ajtón.
A forró kávé folyt le a bőrömön miközben még mindig a képernyőt figyeltem.
-H..Hyunjin...-rogytam a földre, beletérdelve az üvegdarabokba, fájdalmat nem érezve.-Felix hyung , ne jézusom.-rohant elém Jeongin majd próbált felemelni, de képtelen volt.
-Hyunjin...-motyogtam miközben magam elé néztem.
-Hyung..-szólított lágy hangnemben mire lassan felvezettem tekintetem. Szemeim azonnal könnybe lábadtak majd Jeongin karjaiba vetve magam kezdtem el zokogni.
-Ahhhh..-nyögtem fel a fájdalomtól amit a mellkasomban éreztem.-Nyugodj meg hyung..-simított vállamra miközben szorosan ölelt magához.
Órák múlva voltam képes úgy megnyugodni, hogy képes legyek rendesen levegőt venni. Jeongin végig mellettem volt.
-Sajnálom hyung hogy Seungmin nem jött el hozzád egyszer sem mióta megtaláltak téged.
Nem tudom miért kerüli a veled való találkozást. Pedig ő volt rajta a legjobban hogy találjunk meg téged.-mondta miközben szemeim törölgette.-Hm.-hümmögtem fel miközben szemeim lehunytam.
-jobban vagy?-kérdezte mire csak oldalra fordítottam a fejem.
-Nem mondanám.-szólaltam fel rekedtes hangon.-Szerintem..zuhanyozz le és pihenj egyet. Itt maradok veled, a nappaliban leszek.-mosolyodott el mire egy aprót bólintottam, majd felsétáltam a fürdőbe. Ruhadarabjaim lomhán szedtem le magamról egyenként, miközben néztem előre a semmibe.
Megengedtem a csapot, melyből elkezdett folyni a forró víz. Testemről egyenként hullottak le a vízcseppek miközben a maradékok hangosan értek földet bőrömön.
Álltam, s néztem kifelé a fejemből gondolkozva azon, hogy most mi lesz.
mert most úgy tényleg. Most mi lesz? Mit kezdek magammal? Mit tegyek? Mi lesz velem?-Hyunjin...-markoltam a zuhanyrózsába miközben elhullattam pár könnycseppet.
Mikor készen voltam, felöltöztem, majd a szobám felé vettem az irányt.
KET RESZ EGY NAP? IGY VAN.