-Mi pedig most szépen elbeszélgetünk. - néztem Seungminre.
-Mégis miről?-kérdezte.
-Mit tudsz amit mi nem? Hm?-támaszkodtam az asztalnak a két kezemmel.
-Ha tudnék is valamit sem mondanám el.-nevetett fel.
-Nem bízom még bennetek.-mondta komolyan.
-Jogos.-motyogta Han.
-Ha nem bízol bennem miért is vagy a házamban?-kérdeztem mire Seungmin rám nézett.
-Ez is jogos.-mondta Jisung mire csak megforgattam a szemem.
Seungmin csak felsóhajtott miközben megfogta a homlokát.
-Oké. Lehet hogy tudok valamit viszont még nem mondhatom el. Ha tudtok egy kicsit várni még mindent elmondok rendben?-kérdezte.
-Mikor akarod elmondani hogy mit tudsz? Mikor Jeongint halálra ijesztik?-kérdeztem.
-Ha ilyen hamar megijed miért jött nyomozónak?-kérdezte Seungmin mire az asztalra csaptam.
-nagyon gyorsan vegyél vissza magadból öcsém.-mélyült el a hangom mire Jisung szemei kikerekedtek.
-Miért is?-kérdezte Seungmin.
-Látom úgy akarod végezni mint az a kibaszott macska. Jeongint a szádra ne vedd többet. Semmi közöd ahhoz hogy miért jött ide.
Azt hittem barátok vagyunk erre kiderül hogy sehol semmi.-nevettem fel ironikusan.
-Felix én a barátotok vagyok. Nem értitek meg az egészet. Csak adj egy kis időt. Ha nem lennék a barátotok szerinted még itt lennék?-kérdezte mire hátrébb álltam az asztaltól.
-Rendben. 1 hetet kapsz arra hogy elmondd mi folyik itt. Mert döglött kutyák a kukában, csonkított macskák kiakasztva az ablakba és hogy követnek engem ez nem normális érted?-kérdeztem mire aprót bólintott.
-és hidd el azért mert most Jeongin fél, majd én kinevelem belőle hogy ne. Erről ennyit.-mondtam majd hátat fordítottam nekik.
-Jisung te miért vagy ilyen csendes?-kérdezte meg Seungmin.
-Miért mit vársz hogy visítva ugrándozzak hogy juhuu valaki figyeli Lixet vagy mi?-kérdezte.
-Lehet csak paranoiáskodik. Nem Lix?-kérdezte Seungmin miközben ivott a pohárból.
-Nem tudom én hallottam valamit és azt hittem hogy a macska.-mondtam miközben vissza fordultam feléjük.
-Igazából amíg nem biztos ez az egész semmit nem tehetünk szóval engedjük el az egészet.-mondta Jisung.
-Rendben.-szólaltam fel pár másodperc csend után.
-Akkor itt alszotok?-kérdeztem mire Seungmin bólintott egyet. Felkísértem őket a szobámba ahol Jeongin az ágyon feküdt és nézett az ablakomon kifelé.
-Mi az?-kérdeztem miközben leültem mellé.
-Azon gondolkodtam hogy lehet nem nekem való ez az egész. Seungminnek teljesen igaza van abban, hogy hogyha félek miért vagyok itt.-dünnyögte.
-Jeongin ez így rendben van hogy megijedtél. Mindenki megijedt volna. Újonc vagy nem várhatják rögtön hogy rezzenéstelen arccal nézd végig ahogy rádesik egy döglött kutya.-mondtam mire csak felhümmögött.
-Holnap elmegyünk a fegyvertárba aztán lövöldözünk egy kicsit.-kuncogtam fel mire Jeongin elmosolyodott.
-Sajnálom.-fogta meg a vállát Seungmin.
-Csak az igazat mondtad.-motyogta miközben ismét mosolyra húzta ajkait.
-Na jól van mostmár mindenki egyesével irány zuhanyozni.-álltam fel majd összecsaptam a kezeim.
Mindenki elindult egyesével zuhanyozni majd mikor mindenki készen volt, letettük a matracokat.
-Mindenki meg van?-kérdeztem mire kórusban fújták az igent. Lekapcsoltam a villanyt majd mindenki elmondta mennyire "utálja" a másikat s lassacskán mindenki elaludt, kivéve engem.
Hisztisen csaptam a párnám az ágyra majd az erkélyajtót kinyitva ültem le a kis székre ami oda volt kirakva. Néztem ki a fejemből mikor meghallottam egy ilyen suttogásszerűséget. Szemeim összehúztam zavaromban majd észrevettem ahogyan a bokor érdekesen mozog. Mintha ott lenne valaki.
Pislogtam egy párat majd vágtam egy-két gyengéd pofot orcámra.
-Már megint képzeled be itt a hülyeségeket.-csettintettem nyelvemmel majd felálltam s besétáltam a szobámba.
Megigazítottam a párnám amit azelőtt eldobtam majd próbáltam elaludni.
-Felix hyuuuung éhes vagyok.-rángatott Jeongin mire csak eldobtam a kezét.
-Csinálj magadnak.-dünnyögtem majd a fejemre húztam a takarót. Jeongin még átkozott rajtam egy sort, majd kisétált az ajtón. Én lassan lehúztam a fejemről a takarót majd fejem fogva ültem fel.
-Este olyan furát álmodtam.-szólaltam fel az asztalnál.
-Na mit?-kérdezte Jisung.
-Azt álmondtam hogy kimentem az erkélyre mert nem tudtam aludni, és valaki figyeld a bokorból. Teljesen magamba beszéltem hogy figyelnek és már ilyeneket álmodok. Normális ez?-nevettem fel kínosan.
-Egy ideig így fogod magad érezni de nem lesz baj.-mosolyodott el Seungmin.
A reggelizés lassan, beszédesen telt, miközben egyre közelebb kerültünk a mai tanórához.
-OSZTÁLY.-kiáltott fel a tanár így mindenki odakapta a fejét.
-Itt az ideje hogy ami fegyvert kiválasztottatok, meg is tanuljátok használni. Mivel egyikőtök sem használt még Seungminen kívűl fegyvert, így az alapokkal kezdünk.-mondta miközben kezébe vette a pisztolyát.
-És most. Fegyvereket a kézbe.-mondta mire a többiekre néztem egy oldalas mosollyal arcomon.
-Akkor játszunk.-csettintettem nyelvemmel miközben kezembe vettem fegyverem.
