VIII. fejezet

302 7 0
                                    

Ann fölsétált a lépcsõn, ahol utoljára látta a középpályást, és belépett a neki nyitva hagyott ajtón a házba. Becsukta maga után azt, majd a focista keresésére indult, akit nappaliban talált meg, ahogyan a kanapén ült, és kezébe temette arcát. A lány oda sétált hozzá, leült mellé, és lassan simogatni kezdte a hátát.

- Mi baj? - kérdezte lágyan.

- Semmi - sóhajtotta Pedri, majd a lányra emelte a tekintetét - Csak fáradt vagyok, a kedvenceid kifárasztottak. - mondta mosolyogva, amin Ann elnevette magát.

Amikor abbahagyta a kacagást, a focista barna szemeibe fúrta a tekintetét, és közelebb hajolt hozzá, hogy puszit hintsen ajkaira. Pedri várta a folytatást, de a lány elhúzódott tõle, ezért most õ hajolt közelebb hozzá, és hevesen falni kezdte ajkait. Nem akart semmit sem erõltetni, ugyanis Ann-t nem rég érték olyan élmények, amitõl lehet, hogy nem fog akarni lefeküdni a focistával, ezért csak átkarolta a derekát, és közelebb húzta magához, hogy ne kelljen kitörnie a nyakát.

- Akarlak. - nyögte bele Ann a csókjukba, mire Pedri nem várt tovább, felkapta a lányt, és felsétált vele az emeletre, miközben ajkaik folytatták a heves táncot. Beérve a hatalmas hálóba, lefektette a lányt az ágyra, és elválasztotta egymástól ajkaikat, hogy letudja hámozni a ruhát róla. Megszabadította pulcsijától, ami alatt ott volt a Real Madrid mez. Azt meglátva Pedri felvonta a szemöldökét, és kajánul elvigyorodott.

- Az én házamban ez nem megengedett viselet. - mondta, és már húzta is le a lányról a mezt, ami alatt egy fehér csipkés melltartó virított.

A látványtól teljesen beindult a focista, és lehajolt, hogy végig csókolja a lány felsõtestét. Amikor nadrágjához ért, kigombolta azt, majd lerántotta a lányról, és a földre dobta a többi ruha darab mellé. Alatta a melltartóhoz tartozó csipkés bugyi volt, amit Pedri meglátva megnyalta szája szélét. Ann ezt látva elkezdett hátrálni az ágyon, hogy a focistának fölé keljen másznia, így õ is leveheti róla a ruházatot. Pedri így is tett, és amint meglátta, hogy Ann elfele kúszik "rávetette" magát, és újból lecsapott ajkaira. Dudorodó nadrágját a lány nõiességéhez nyomva. Mindketten belenyögtek a csókjukba, amit Ann ki is használt, és megszabadította pólójától a focistát. Elégedetten vette szemügyre a középpályás felsõtestét, amit Pedri észrevett, és kicsit ügyetlenkedve, de végül lerúgta magáról nadrágját. Újra a lány fölé mászott, és miközben újra táncba hívta ajkait, bal keze Ann mellére vándorolt, és erõsen belemarkolt, mire a lány újra felnyögött. Pedri megfordította a helyzetüket, hogy õ kerüljön alulra, így könnyedén kikapcsolhatta a lány melltartóját. Meg is tette, és lélegzete egy ideig meg állt, amíg fel nem fogta az elé táruló látványt. Ann arcára elégedett mosoly ült ki, majd lejjebb mászott, a focista ágyékáig. Pedri felkönyökölt, és úgy figyelte a lent zajló eseményeket. A lány ráfogott férfiasságára, és az anyagon keresztül ingerelte, amíg a focista légzése szaporább nem lett, majd lekapta róla az alsó nemût, és kezébe vette. Pedri száját egyre hangosabb nyögések hagyták el, és az egyik után leállította Ann-t, mert még a végén el megy, pedig még semmi sem történt. Ann vette a lapot, és levette bugyiját, és neki dõlt az ágytámlának lábait széttárva. Pedri kaján mosollyal hajolt nõiességéhez, és lassan belé csúsztatta két ujját. Közben ajkaival forró csókokat nyomott a hasára, és amikor érezte, hogy már a lánynak is közel a csúcs, kihúzta belõle ujjait. Gyorsan lemászott az ágyról, és a szobában elhelyezett komódhoz lépett, amibõl kivett egy kis csomagot, és visszafele menet kiharapta szájával a csomagolást. Kivette a tasak tartalmát, és felhelyezte férfiasságára, majd a lány fölé helyezkedett, és lassan belé hatolt. Felé hajolva kezdett el mozogni benne elõször lassan, majd egyre gyorsabban. Mindkettejük száját egyre hangosabb nyögések hagyták el, míg nem mindkét testen egy-egy apró remegés futott végig. A focista lefordult a lányról, egyenesen mellé, és megvárta, amíg lihegése alábbhagy, majd kiment a mosdóba. Amikor a focista elhagyta a szobát, Ann felállt, és magára kapkodta ruháit, hogy megtudja keresni táskáját, ami a pizsamáját rejtette. A nappaliban talált rá csomagjára, amit a hátára kapott, és vissza ment az emeltre, ahol talált még egy fürdõt. Bement a helyiségbe, és magára zárta az ajtót. Belenézett a tükörbe, és látta, hogy arca mennyire kipirosodott, sminkje pedig elkenõdött. Elõkapta neszeszerébõl a sminklemosóját, és megtisztította arcát, majd át öltözött pizsamába. Cuccait kezébe véve sétált vissza a hálóba, ahol a focista már egy boxerben terpeszkedett az ágyon, és nyomkodta a kezében tartott távirányítót. Ann letette az éjjeli szekrény mellé táskáját, és bebújt a focista mellé. Miután elhelyezkedett Pedri ránézett, és mindketten elmosolyodtak, majd kikapcsolta a TV-t, leoltotta a villanyt, és két kezével átölelte a lányt. Ann a mellkasára helyezte a fejét, és percek múlva már együtt szuszogtak.

*

Reggel Pedri hunyorogva nyitotta ki szemeit, és amikor már valamennyire magához tért, kissé ijedten realizálta, hogy Ann nem fekszik mellette. Gyorsan felült az ágyban, és a másik oldalon elhelyezkedõ éjjeli szekrény felé nézett, aminek még mindig neki volt támasztva a lány táskája, így már nyugodtabban lépett gardrób szobájába, hogy magára kapjon valami ruházatot, és a lány keresésére induljon. Felvett egy mocsár zöld melegítõt, amit egy hozzá illõ cipzáros pulóverrel társított, majd lesétált az emeltrõl. Nem tartott sok idõbe, míg a lány nyomára akadt, ugyanis amint leért a földszintre, észre vette a teraszon üldögélõ lányt, ahogyan a kertet kémleli. A focista csatlakozott hozzá, és oda lépett a lányhoz, lehajolt füleihez, és bele suttogott.

- Jó reggelt! - mondta, mire Ann összerezzent, és majdnem megpofozta a középpályást ijedtében.

- Magadnál vagy? - kérdezte duzzogva, amin Pedri elnevette magát, és oda húzott a lány mellé egy széket.

Ann szemei végig követték a focista mozdulatait, majd amikor helyet foglalt mellette hunyorogva fordult újra a kert felé. Magán érezte a fiú tekintetét, de nem törõdött vele, és ahogyan nézett maga elé eleredtek a könnyei. Pedri arckifejezése azonnal elkomorult, és maga felé fordította a lány arcát, hogy letudja törölni könnyeit.

- Mi a baj? - kérdezte aggódva, mert félt, hogy esetleg az este történtek bánthatják a lányt.

- Abba kell ezt hagynunk. - szólalt meg halkan Ann, és õ is megtörölte szemeit.

- Mit? - értetlenkedett a focista, bár tudta, hogy biztosan a köztük kialakuló kapcsolatról beszélt.

- Ezt az egészet, én nem ide tartozom. - folytatta Ann, és felállt a székébõl.

Pedri elé lépett, lehajolt hozzá, és ajkait a középpályás felé közelítette. A focista is felegyenesedett, hogy megcsókolhassa a lányt, majd rövid idõ múlva elváltak, és Ann könnyeivel küszködve berohant a házba. Pedri nem ment utána, hiszen valahol mélyen õ is tudta, hogy így a legjobb, de ezt akkor még nem akarta elfogadni. Ann felszaladt a lépcsõn, hogy összeszedje táskáját, majd gyorsan hívott egy taxit, hogy kijuthasson a reptérre. Amikor újra leért a földszintre még egyszer szemügyre vette a focistát, majd kisétált a házból, és megállt elõtte. 5 perc várakozás után megállt elõtte a taxi, amit hívott, és beszállt a jármûbe.

- A reptérre. - vetette oda a sofõrnek, aki szó nélkül arra vette az irányt.

Ann semmit nem akart, csak haza érni, és kisírni magát.

Örök riválisokDonde viven las historias. Descúbrelo ahora