Mr. Policeman~~ (HUN BL)

6. Szeretni, vagy nem szeretni?

⚠️Fiú x fiú dolgok⚠️
⚠️Csúnya beszéd⚠️
⚠️Nyugalom megzavarására alkalmas részek⚠️

Ha ezeket nem bírod, akkor kérlek ne olvasd el!

-Másnap reggel 6:00-

-Joshua...ébresztő.-suttogta Roberto lágy hangon.

-Mi...Mi van...?-szólaltam meg kómásan.

-6 óra van. Azt mondtad keltselek fel fél 7 előtt.

-Máris? Nemrég aludtunk el.-szenvedtem.

-Nem kellett volna annyi ideig csinálni, de hát te nyöszörögtél, hogy ,,még, még".

-Még úgyis van idő. Kb. 5 percbe se telne felkelni és visszamenni. Kivagyok a tegnap miatt.

-Apropó, a tegnap. Jobban érzed magad? Nem fáj már semmid?-simogatta a fejem.

-Nem, szerencsére minden okés. Viszont nem merek ma megjelenni Fernando előtt. Nem akarom, hogy megint valami történjen. Sose hittem volna, hogy a társam és egyben barátom ezt tenné velem. 3-szor akkora mint én, szóval van okom, hogy nyugtalan legyek.

-Nyugodj meg. Nem lesz semmi baj. Próbáld meg ma kerülni, inkább legyél más emberekkel és kerüld a kommunikációt vele. Megígérem neked, hogy az életem árán is megvédlek.-ölelt át jó szorosan Roberto.

-Köszönöm Roberto.-fordultam felé.

-Biztos nem kéne menned?

-Még van idő, ne aggódj.-nyugtattam.

-Értem...ez esetben, még egy kör?-vigyorgott.

-Kuss.

-Ajjj, de Joshua. Remélem azért ma este is eljössz.

-Majd meglátjuk-
Jézusom...

-Mi az Joshua?! Baj van?

-Jaj dehogy...csak úgy hasogat a fejem, de fogalmam sincs mitől.

-Oh értem. Ez esetben...tessék.-mondta miközben egy gyógyszer féleséget nyújtott felém.

-Ugye nem akarsz megmérgezni vagy valami?-kérdeztem gyanakodva.

-Meghülyültél? Sose tennék ilyet az én Joshuammal.

-Jól van, bízok benned...de várjunk csak. Honnan van neked ilyened?

-Még kértem valakitől mielőtt behoztak ide. Sokszor fáj a fejem, szóval jó ha van nálam.

Joshua:

Furcsa volt, hogy hirtelen előhúzott a zsebéből egy random tablettát. Mindegy, ha azt mondja, hogy nincs vele semmi, akkor nincs. A tekintete se volt nagyon szokatlan. Fogtam és úgy lenyeltem víz nélkül, mint a nyugdíjasok.

-Remélem ettől jobban leszel.-mosolygott Roberto.

-Hát én is. Köszi még egyszer. Ideje szerintem mennem. Hamarosan megérkeznek a társaim.

-De azért gyere majd este.

-Jól van, jövök majd. De nehogy azt hidd, hogy egész éjszaka fent leszünk.

-Majd meglátjuk.-motyogta Roberto.

-Tessék?

-Csak annyit mondtam, hogy jó munkát.-mosolygott.

-Ja, jól van. Köszönöm!

Joshua:

Felálltam az ágyról és az ajtó felé kezdtem menni. Észrevettem, hogy Robertonak furcsa a tekintete.