sokkal több.

16.fejezet

Délután elnyomott az álom. Kimerített a nem alvás, a gondolkodás. Túl sok lett hirtelen a bonyodalom. Itt van az anyám, az apám, új helyre költözünk, a barátaim távol vannak, és persze itt van Reed is. A meg könnyebülést Abby jelentette, mindig kereste a társaságom és nagyon nyitott volt felém és ennek nagyon örültem.
Arra ébredtem, hogy éppen ő üzent és megállás nélkül pityeg a telefonom. De ahelyett, hogy vissza írtam volna neki inkább a hívás gombra kattintottam, a mit a harmadik csörgésre fel is vett.
-Mia, hát életben vagy!
-Miért ne lennék? – kérdezem nevetve, de a szememet még most is alig bírtam kinyitni.
-Jössz ma a buliba? Tudom nem rég még agyrázkódásod volt, de nem muszáj inni és sokáig maradni esküszöm. Csak légyszi légyszi gyere el velem.
-Nem is tudom Abby, ha el is akarnék menni anya tuti nem engedne el.
-Mondd, hogy nálunk alszol.
-De akkor, ha úgy érzem tényleg haza megyünk ugye?
-Igen, igen megígérem! – örvendezett a telefonba.
-Jó legyen. – egyeztem bele végül, mert tudom, ha egyszer valamit Abby a fejébe vesz nem fog tágítani.
-Juhú! – kiabált bele a telefonba.
-Mikor lesz és kinél? – érdeklődtem meg.
-Még nem ismered, Jena-nak hívják. Most utaznak el a szülei és úgy gondolta, hogy ő sem marad ki a sorból és csinál egy bulit. Hétkor kezdi, de szerintem én fél nyolcra érted megyek és utána megyünk, oké?
-Basszus Abby! Nemhiszem el, te mindig az utolsó pillanatban szólsz. Éppen, hogy most nyitottam ki a szemem. Össze kell szedne magam meg a cuccaimat is.
-Miért aludtál te el délután? Tudod mit, mindegy is. Igyekezz szedd össze magad, hét vagy fél nyolckor ott vagyok érted. Én is megyek össze készülök, puszika.
-Puszi.
Ahogy bontottuk a hívást el is kezdtem pakolni, mert már hat óra volt úgy elaludtam. Úgy gondoltam előbb a cuccaimat pakolom be majd utána készülök el. Elővettem a háti táskámat, majd bele dobáltam a pizsamám, majd holnapra egy lazább szettet. Kiválasztottam az esti ruhámat. A választásom a fehér farmeremre és a fekete pánt nélküli haspólómra esett, amit a fekete Nike cipőmmel vettem fel. Felöltözés után leültem a sminkes asztalomhoz, hogy varázsoljak valamit a fáradt, álmos fejemből. Felraktam egy kis alapozót, szempillaspirált, még egy tus vonalat is húztam. Raktam még fel púdert és highlighter-t majd végül egy kis rúzst is. Ahogy elkészültem már háromnegyed hét is elmúlt, amikor az utolsó simításokat végeztem valaki kopogott az ajtómon.
Amikor kinyitottam természetesen anyával találtam magam szemben.
-Mit szeretnél? – nem túl mogorván kérdeztem, mert azt akartam, hogy elengedjen Abbyék.
-Hová készülsz? – kérdezte meglepetten amikor végignézett a szettemen.
-Abby értem jön és náluk alszom. Ő az egyik barátnőm lett, amikor Reed elvitt bulizni ott ismerkedtünk meg és azóta nagyon jóban vagyunk. – meséltem anyának, a cél eléréséért rendesnek kellett lennem vele.
-Ennek nagyon örülök kislányom, de annak nem, hogy ott akarsz aludni. Nem szívesen engedlek el a történtek után.
-Légyszi anya! – kérleltem. – Már jól vagyok, kutya bajom. De megígérem, hogy írok neked minden órában amíg el nem alszunk.
-De akkor tényleg írj, ha nem írsz akkor érted fogok menni!
-Köszi anya. – mosolyogtam rá, de attól még nagyon dühös voltam a történtek miatt.
Lesétáltunk a nappaliba és ott vártam Abbyt útra készen. Magamhoz vettem a fekete dzsekimet, majd éppen, hogy kiléptem az ajtón Lily utánam kiáltott.
-Mia hova mész? – kérdezte aggódva.
-Ne aggódj, csak az egyik barátnőmnél alszom ma este. – mosolyogtam rá, közben végigsimítottam a hosszú haját. Ekkor a lépcsőről leszáguldott Reed és szúrós pillantással méregetett. – Holnap délelőtt jövök, ígérem. – folytattam Lily felé fordulva.
-Jól van. Holnap elmegyünk a közös programunkra? – csillant meg a szeme.
-Persze, hogy elmegyünk. Beszélj Ethannel, hogy hova akartok menni. – mosolyogtam vissza.
-Aqua parkba szeretnénk menni, már megbeszéltem vele. – erre felkacagtam.
-Rendben van hugi. – Most viszont mennem kell, megjött a barátnőm. – intettem a kocsi felé, ami éppen akkor gurult be a kocsi feljárón. Nyomtam egy puszit Lily homlokára majd gyors léptekkel mentem Abbyhez.
Beszálltam a kocsiba üdvözöltük egymást Abbyvel, majd el is indultunk mondván késésben vagyunk. Ez lesz az első olyan bulim, ahol Reed nem lesz jelen, ugyanis amikor le jött a lépcsőről nem úgy nézett ki, mint aki éppen bulizni készül. Abby mesélt nekem Jena-ról és hogy a szülei milyen kő gazdagok meg, hogy Jena is hasonlóan híres a suliban, mint Kim de ő a rendes fajtából származik nem pedig a bunkóból.
Leparkoltunk a ház elé és tátva maradt a szám. Határozottan ez a legnagyobb házi buli, amiben valaha voltam. Legalább húsz szoba rengeteg ablak hatalmas udvar, amiben megtalálható két medence és egy jakuzzi. A táskát, amiben a cuccaim vannak a kocsiban hagytam, egyedül a telefonom vettem magamhoz, amit a hátsó zsebembe csúsztattam.
Még az ajtó előtt álltunk, amikor megcsörrent a telefonom.
-Menj csak be, fel kell vennem ide kint, hogy le ne bukjunk. Oda bent túl nagy a hangzavar. – szóltam oda Abbynek, amire ő csak bólintott egyet.
Kicsit visszább sétáltam a háztól, hogy ne legyen akkora hangzavar. Kivettem a telefonomat a zsebemből és Reed neve volt a kijelzőn.
-Igen Reed? Mit szeretnél?
-Hova mentél? – a hangján bosszúság volt hallható.
-Abbyék alszom. Más kérdés?
-Ne hazudj nekem! Nem úgy néztél ki, mint aki aludni megy. Vagy éppen, aki Abbyék készül. Szóval ki vele, gyerünk! – parancsolt rám.
-Nem tudom te mit képzelsz magadról, de attól, hogy te hazudsz a hollétedről én még nem. – ekkor két srác haladt el mellettem és ordibálták, hogy ma nagyon bebasznak és hogy milyen jó buli lesz. A franc essen belé, csak én lehetek ennyire szerencsés.
-Nem hazudsz mi? Na hol is vagy? – kérdezte nevetve.
-A picsába Reed! Miért kell neked mindenről tudnod? Nem mindegy neked hol vagyok? – csattantam fel.
-Nem Mia. Rohadtul nem mindegy. Ha valami bajod esik akkor apám kinyír. Ami veled kapcsolatos, arról kell tudnom. Szóval szépen mondd meg, hogy hol a picsában vagy!
-Baszd meg Reed! Nem mondok én neked egy szót sem! – azzal kinyomtam a telefont.
Idegesített, hogy mindent tudni akar. Hol vagyok mikor és kivel. Semmi köze nem volt hozzá. Nem voltunk egy pár, hogy aggódjon értem. Semmi joga nem volt ezekhez a dolgokhoz. Ráadásul mégis mi bajom eshetne? Teljesen elment az esze.
Vettem három mély levegőt, hogy lenyugodjak. Pár perc múlva már a házban voltam a buli kellős közepén és Abbyt kerestem.
Rengeteg ember volt, sokkal több mint az előző bulikon. A zene dübörgött, táncoltak jó páran. A többiek vagy ittak, vagy smároltak. Kint is nagyon tombolt a buli, sok a medencébe ugráltak és a jakuzzit is használatba vették. Kiszúrtam Abbyt a nagy tömegben és egyből oda is mentem hozzá.
-Szia csajszi. Minden oké? – kérdezte boldogan.
-Persze minden. – mosolyogva válaszoltam. – Na mi lesz bulizunk? – átkaroltam Abbyt majd a piák felé húztam. Jól akartam ma érezni magam és megint csak az alkoholhoz tudtam fordulni, hogy feltettesen el velem minden problémát.
Abbyvel tequilázni kezdünk, de időközönként szüneteltünk egy kicsit és akkor söröztünk. Végig beszélgettünk és közben sok új embert megismertem. Mindenki csodálkozott azon, hogy Reed mostoha huga vagyok. Furcsáltam, hogy ekkora buli van és Reed nincs itt. Még Willt sem láttam. Eléggé beütött a tequila. Már kezdett velem forogni a világ, és úgy éreztem magam, mint aki a teljes testével el van zsibbadva. Abbyvel a táncparkettre mentünk amikor két srác oda jött hozzánk és elkezdtek velünk táncolni, amit mi egyáltalán nem bántunk. Aki hozzám jött oda egy magas szőke hajú sötét szemű srác volt, eléggé izmos, de nem annyira, mint Reed.
A francba! Nem gondolhatok ilyenkor is Reedre. Gyorsan el is hessegettem a gondolatokat.
A srác megfogta a derekamat, majd közel húzott magához. Én megfordultam és a fenekemet toltam a férfiasságának, amit ő nagyon is élvezett. Csókolgatni kezdte hátul a nyakamat és én egyáltalán nem tiltakoztam. Vágytam a figyelemre, vágytam arra, hogy valaki így érjen hozzám és ne legyen tilos.
A gondolataimból kizökkentem, amikor kinyitottam a szemem és megláttam Reed villámokat szóró tekintetét. Azonnal megfagyott bennem a vér, még levegőt sem mertem venni. Tett felém pár lépést, ránézett a táncpartneremre ugyan azzal a tekintettel, amivel rám is nézett. Attól a gyilkos pillantástól bárki megijedt volna. A partnerem is megijed és egyből le is lécelt onnan, amitől én dühös lettem és ugyan olyan gyilkos pillantást vettem rá, bár őt nem érdekelte a dolog.
Nagy meglepetésemre közel húzott magához és elkezdett velem táncolni.
-Mi a fenét csinálsz? – kérdeztem meglepve.
-Tácolok. – annyira félváról jelentette ki, mint akit nem is érdekel.
-Mi a fenét keresel itt?
-Téged. Bár láttam jól szórakoztál. – megfeszítette az állkapcsát.
-Elég jól, de te elüldözted a partnerem.
-Még szép, hogy elüldöztem. Bárkit elüldöznék a közeledből. – mosolyodott el.
Eltoltam magam tőle, bosszús pillantást vetettem rá, majd a konyha felé vettem az irányt és töltöttem magamnak még egy kör tequilát.
Reed oda lépett hozzám amikor épp a számhoz emeltem a piát és kikapta a kezemből.
-Nem kéne többet innod.
-Nem te mondod meg mikor mit csinálok és add vissza a piám.
-Ezt biztos nem iszod meg és ha rajtam múlik többet nem is iszol.
-Mi a picsa van veled Reed? – kiabáltam rá. – Egyszer kellek egyszer nem. Egyszer szarsz a fejemre máskor meg ilyesmiket csinálsz, védelmezel, vígaszt nyújtasz, meghallgatsz, ha kell. Nem tudok egyszerűen eligazodni rajtad baszki. Kurvára el kéne döntened, hogy mit is szeretnél, mert már a tököm kivan, ha őszinte akarok lenni. – törtek ki belőlem a szavak.
-Megyünk haza! Most! – karon ragadott és szúrósan nézett a szemembe.
-Állandóan csak parancsolgatsz. Nem vagy a főnököm. Én maradok és jól fogom magam érezni. – álltam a tekintetét. Azzal magamhoz öleltem a tequilás üveget, kirántottam a karom a szorításából és odébb álltam.
Kimentem a hátsó udvarra és megkerestem Abbyt, hogy igyunk még egy kört. Sikeresen meg is találtam a medencénél volt a táncpartnerével és elég közel kerültek egymáshoz.
-Elnézést a zavarásért, Abby nem iszunk egy kört? – mosolyogtam a barátnőmre.
-Még jó, hogy iszunk! Te is beszállsz Simon? – fordult oda a partneréhez.
-Bocs csajok, de kihagyom, ha így folytatjátok nagyon ki fogjátok ütni magatokat. – szólalt meg mély hangon. Egész helyes fiú volt. Rövid barna haj, sötét szem, izmos test. Most, hogy jobban szemügyre vehettem, mert félmeztelenül állt előttem, így tényleg vonzónak találtam.
-Éppen ez a lényeg, bébi. – ütött egy gyengébbet a vállára Abby. – Na gyerünk csajszi, nyomjuk.
Azzal legurítottunk még két kört. Abby harmadikat is akart, de attól már tuti készen lettem volna, így én inkább tovább álltam, hogy a barátnőm enyeleghessen az új barátjával.
Vissza akartam menni táncolni, de körbe néztem és észre vettem a táncpartnerem Leot, kaptam is a lehetősége és oda mentem hozzá.
-Hát itt vagy. – kiáltottam neki összeakadt nyelvvel. – Táncoljunk csak tovább.
-Szerintem a barátod nem örülne neki. – bökött az ajtó felé, ahol ismét megpillantottam Reedet.
-Az isten verje meg. Ő nem a pasim. Ő csak a mostoha bátyám. Semmi köze hozzá, hogy kivel, mit, mikor, hogyan csinálok. – kiabáltam túl a zenét.
Alig bírtam megállni, úgy szédültem az alkoholttól és éppen erre volt szükségem, erre a mámorra. Közelebb húzódtam Leohoz.
-Na légyszi, táncolj velem. – kértem szépen lebiggyesztett szájjal.
-Van egy jobb ötletem. – mosolygott rám, majd gyorsan kibújt a felsőjéből. – Gyerünk úszni. – meg sem várta a válaszom azonnal beugrott a vízbe és magával rántott engem is.
Nem kaptam levegőt. Próbáltam a felszínre törni, de nem ment. Csak azt éreztem, hogy süllyedek. A víz égette a tüdőmet, ahogy levegőért kapkodtam semmi mást nem éreztem csak, hogy a vizet nyelem. Már éreztem, hogy a testem kezdi feladni a küzdelmet.