A szombat reggel fagyosan kezdődött és nem a kinti időjárás miatt. Mióta Hyein és Hoseok hazaértek a partyról azóta ismét olyan rideg köztük a légkör mint békülésük előtt. A férfi azt sem magyarázta el feleségének, hogy mitől sérült meg a keze és miért volt egész éjjel olyan ideges mikor a bemutató remekül sikerült. A lány nem értette miért kell ismételten így viselkednie, bántotta lelkiismeretét a kegyetlen szótlanság. Újra olyasmi gondolatok lepték el agyát, hogy biztosan megint ő rontott el valamit vagy talán Hoseokot zavarta, hogy többször is láthatta őt Jinnel az este. Csak túl fontos volt neki a rendezvény, hogy ott jelenetet csináljon mindenki előtt. Bárcsak tudná mi lelte férjét!
Az óra már lassan tíz órát mutatott és a két fél még mindig egy árva szót sem szólt egymáshoz. Hyeint idegesítette a helyzet és többször is elindult az emeletre, hogy beszéljen a férfival de félúton valamiért mindig meghátrált és visszafordult. Nem akart újra ugyanabba a gödörbe kerülni mint amiben néhány napja voltak viszont tudta ez nem mehet így sokáig. Valamit lépnie kell ha valóban meg akarja menteni házasságát.
....
Délutánra a lány készenállt az este megrendezésre kerülő divatshowra, ahova az összes stábtagot meghívták akivel együtt dolgozott a reklám kampányon. A show miatt nem aggódott annyira viszont a másnapi premier már némi fejfájást okozott számára. Igaz sokszor átnézték az egész anyagot, az igazgató és az összes befektető is rábólintott a projektre viszont benne van a félelem, hogy talán mégis csak elrontott valamit, amit még a fejesek sem vettek észre. Félt. Nem akart senkinek sem csalódást okozni és rossz színben sem feltűntetni munkahelyét.
Egy elegáns ruhát választott a mai estére, bár csupán a sötétben fog ülni de nem akart egy hétköznapi farmerban és egy kockás ingben megjelenni. Már épp indulni készült mikor férje jelent meg a nappaliban. Leszegett fejjel baktatott ki a konyhába, kezében egy fekete zakót szorongatott.
- Áh Hoseok, hát te? Azt hittem egész nap aludni akarsz?
- Nem, én csak... -túrt bele hajába, úgy tűnt mintha bántaná valami- Azon tűnődtem, hogy elkísérhetlek-e a mai bemutatóra?
A lány pupillái kitágultak, nem akart hinni fülének. Azt hitte újra a kiabálós korszaka tért vissza, boldog volt amiért tévedett. Mosolyogva bólintott neki.
- Annak nagyon örülnék, köszönöm.
- A feleségem vagy, és támogatlak mindenben. -ölelte magához, ami mégnagyobb döbbenetet okozott számára- Indulhatunk?
- Persze, induljunk.
....
A divatshow hattól kezdődött és minden a megbeszélt tervek szerint zajlott. Rhee igazgató, Hyein és Yune is egész este a modelljeik körül ugráltak és vezényelték az egész műsort. A két lány közti feszültség persze mit sem apadt, hisz Hyeinnek nem volt ideje bocsánatot kérni barátnőjétől. Hoseok végig az első sorban ült és kicsit unatkozva ugyan de figyelemmel kísérte az egész rendezvényt. Hyein sajnálta amiért nem ülhet ott vele és élvezhetik együtt a műsort de nem hagyhatta cserben főnökét ha már egyszer megkérte, hogy segítsen neki. A színpad mögött már az utolsó ruhák vártak bemutatásra, a modellek pedig egymást váltva kapkodták magukra a darabokat. Hyein néha néha kikukucskált a függöny mögül ellenőrizve a megjelent közönséget. Barátjának erős benyomása volt miszerint keres valakit de nem kérdezett rá, hisz ahogy a lány is kérte nem akart beleszólni a dolgaiba.
Mikor az utolsó lányok is végigjárták a kifutót az igazgató még mondott néhány szót majd a meghívott márka képviselők és a média emberei mind-mind hazaszállingóztak. A két lány még mindig a színfalak mögött állt és várták főnökük megérkezését, hogy végre hazaengedje őket. Csendben voltak pedig körülöttük mindenki zajongott. Úgy álltak ott akár az idegenek, ami nyomasztotta Hyein lelkiismeretét és úgy döntött ideje véget vetnie a haragszom rádnak, így Yunehoz lépett.
ESTÁS LEYENDO
Tökéletes házasság (Jin f.f.) Befejezett
FanficBae Hyein és Jeong Hoseok házasok. Hyein szerint tökéletes a házassága. Ám a tökéletes olyan jelző, amire folyton azt mondják, hogy "Ami túl szép, hogy igaz legyen az mindenbizonnyal nem is igaz." Egy nap Hyein rájön, hogy amit eddig tökéletesnek...