De Vill karmok között

21 J+D

Donna másnap egy idegen szobában ébredt.Sebei már nem fájtak, viszont testén és lelkén egyaránt örök sebet hagyott a De Vill címer.A szoba letisztult volt, semmi csicsa, semmi felesleges dísztárgy.Az ablakok magasak voltak, régi fehérre mázolt fa keretessek.Donna lassan az ablak elé sétált miközben magára csavarta a fehér lepedőt,és ki nézett az ablakon.A kilátás szemet gyönyörködtető volt,  a szoba ablakai ,minden bizonnyal, a hátsó kert irányába nyíltak.A kert tele volt gyönyörű virágokkal és fákkal, bokrokkal amit egy kertész tartott rendben.A barna hajú lány fátyolos tekintettel vizslatta a reggeli tájat.A tegnap estén gondolkodott, amikor az a fiatal, tudatlan szolgáló lány szólt neki ,hogy az úrnő kéreti legszivesebben elbőgte volna magát, amikor egy szalaggal összekötötték a kezét mint egy díszes ajándékot legszivesebben bömbölt volna mint egy elveszett kisgyermek az anyja után rimánkodva.Mikor levetkőztették és kirángatták James De Vill elé szabájos remegés futott végig a testén, a férfi legalább kétszer nagyobb és négyszer erásebb volt nála.Mikor beültette az új tulajdonosa az autójába Donna csak akkor engedte meg magának ,hogy sírjon, de akkor is csak pár könnycsepp gurult végig az arcán.

James már egy ideje az ajtóból figyelte a fiatal nő kecses alakját amit most a paplanba csomagolt.Barna haja vörösessen csillogott a reggeli napfényben, kék szemei is vörös árnyalatúak voltak, viszont azok nem a fényviszonyoktól, hanem a sok sírástól.A férfi beletúrt sötét hajába, nem tagadta még magának sem, hallota a lány keserves zokogását az éjszaka.

Donna hirtelen megfordult a tengelye körül és ilyedten sikkantott fel mikor egy almazölt szempárral találta szembe magát.James az ajtófélfának dőlve vizslatta őt az ajtófélfának dőlve rideg tekintetével.Pár percig tartotta a szemkontaktust majd  szégyellősen lehajtotta a fejét mikor rádöbbent ,hogy egy lepedőn kívül nem takarja semmi a testét.Hallota ahogy a férfi felsóhajt majd ellőki magát a félfától.Donna félszemmel felpillantott, az előtáruló látványtól szinte a lélegzete is elakadt.A férfi imain feszült a fekete ing aminek felső két gomját sabadon hagyta, lábait egy szövetnadrág fedte, lábfejére pedig egy fekete lakk cipő fedte.Sötét barna haja kócosan díszítette fejét.James elegánsan, de még is hanyagul helyet foglalt a szobában elhelyezett gyér bótorzatához tartozó széken majd biccentett a lánynak mire az lassú léptekkel felé sétált.

-Közelebb.-szólalt meg James mély hangján mikor donna két méterre megált tőle, a lány mgé egy lépést tett-közelebb-még két lépést tett-még közelebb-Donnát és Jamest aligha csak egy méter választotta el egymástól.A férfi újra felsóhajtott majd kissé előre dőlt és elkapta a lány ideiglenes ruhájának az anyagát majd kölebb rántotta magához mire Donna halkan felsikoltott.James visszadőlt a székbe mikor már csak két lépésnyi se választotta el őket majd kiadta az új parancsot.-Térdre.-Donna kissé habozva térdre ereszkedett továbbra is szorosan tartva a fehér lepelt.Hósszú haja az arcába hullott ahogy lehajtotta a fejét.A férfi azonnal a lány  a lány álla alá  nyúlt és kényszerítette rá ,hogy az ő zöld íriszeibe nézzen.-Ha hozzád beszélek kötelező szemembe nézned, világos?

-I-igen Mr.De Vill.-rebegte Donna viszont a férfi még mindig nem eresztette el, öreg újjával a lány arc szélét simogatta mitől a barna fürtös egyre inkább kényelmetlenebbül érezte magát.

-Ne feszeng, nem harapok-vigyorodott el a férfi majd elengedte a lányt és hátradőt az ángy mellet elhelyezett székben.-Vázolom a tervet, tisztában vagy vele ,hogy miért kaptalak a hugomtól nem igaz?

-Igen...

-Egyenlőre még nem baszlak meg ne félj-közölte nyersen a férfi mitől Donna gyomra egyenesen felfordult.-Ebben a házban csak átmenetileg leszünk, jövő héten átköltözünk a Rioi birtokomra.Az a birtokom sokkal kisseb mint ez, legalábbis a ház, a kert ott is hatalmas.A házvezetést te fogod vinni, a kertet kertész gondozza majd, ne hidd hogy esélyed lessz majd megszökni onnan.

-Nem is akartam-motyogta a lány majd lehajtotta a fejét viszont azzon fel is nézett a férfi döbbent tekintetébe.

-Nem?

-Nem-vágta rá türelmetlenül a lány majd folytatta-nem játszanék az életemmel, gondoltam ,hogy úgy mint az Úrnő házát is ezt a birtokot is rengeteg gorilla őrzi.

-Ez így igaz, rengeteg gorilla őriz engem, és téged is-vigyorodott el szórakozottan a férfi-azt hittem, meg a hugom is úgy emlegetett, hogy egy csendes szavú nő vagy.

-Az is vagyok-vágta rá Donna.

-Majd meglássuk-kuncogott fel a férfi mitől a lány gyomra öklömnyire összezsugorodott.James lassan felált a székből-A házvezető nő majd hoz fel neked ruhákat, addig is zuhanyozz le.A fürdőt a folyosó végén találod.Ha bármire szükséged van szólj Laurannenak.-a férfi a mondandója után elhagyta a szobát viszont egy utoljára még vissza fordult az ajtóból és végig pillantott az öres szék előtt térdepelő lányon és kisvártatva megszólalt.-Ha szökni próbálsz nem lessz ilyen jó életed mint most efelől biztosíthatlak.

-Gondoltam-motyogta a lány-vannak szabályok amiket be kell tartanom.

-Egy mondatot jegyezz meg-moroga a férfi majd keresztbe fonta a meklasa előtt a kezeit-Megszoksz, türsz, szótfogadsz, nem ellenkezel ha ezekkel szembe mész...

-Megöl?-kérdezte remegő hangon Donna

-Nem,-felte ridegen a férfi mitől a lány gerincén a hideg keringőzőtt-viszont a fenekedet már nem csak a nővérem remekműve fogja tarkítani...-James kifordult a szobából majd mikor a lány már a lépéseit sem hallota reszelősen kifújta az eddig bent tartott levegőt és utat engedett könnyeinek.