Sunrise

11. Rész 🔞

Az alak beljebb lépett, és minél közelebb jött, kételkedni kezdtem, hogy ő Jin-e.
Már nagyon rosszul voltam, így nem tudtam felmérni nagyon pontosan.
-Hát ti? -kérdezte az újonnan beérkező férfi
A többi férfi is ránézett.
A hangjából tudtam, hogy ő nem Jin lesz.
Sokkal mélyebb hangot hallottam most.
Nem tudtam tisztán gondolkodni, de eszembe jutott, hogy van egy bátyja Jin-nek.
Meg kellett bizonyosodnom róla, hogy ez ő.
Aszthiszem, hogy Jin egyszer elmondta a nevét...neki is valami 'H' betűvel keződik..
Aztán eszembe jutott.
-Hi...hiro..hiroto? -böktem ki nagy nehezen
-Hm? -kérdően pillantott felém, a földre
-Honnan tudod a nevem? -kérdezte mély hangján
Tehát ő az. Ez most nem tudom, hogy jót vagy rosszat jelent...
-J...-kezdtem el kimondani a 'Jin' szót de akkor rájöttem, hogy ezek a gengszterek is őt keresik.
-Ezt később megbeszéljük. Amúgy miért is fekszel a földön? Tele sebekkel? -kérdezte miután jobban átnézett
-Bocsi, hülye kérdés volt. -kuncogott majd egy ökölcsapással hirtelen az egyik férfit lecsapta, ezt folytatta a másik kettőn is, míg ki nem döltek
-Szívesen. -mosolygott majd lehajolt hozzám és kiszabadított a kötelek közül, majd feldobott a hátára
-Kö..szö...köszönöm...-makogtam ki nagy nehezen
-Sietnünk kell... -gyorsított tempóval a kiértünk majd a korház fele vette az irányt
Remélem Jin jól van...
Most egyenlőre én biztonságban vagyok, remélem ő is...

*Jin szemszöge*

Ahhj...ez csupa üresség...nincs itt senki.
Talán körbenézek az összes ajtón.

Egy kis idő múlva végeztem is.
-Nincs itt senki...mindent átnéztem pedig
Remélem Ren jól van...bárhol is van.

*Ren szemszöge*

Hiroto segítségével beértünk a korházba.
Az orvosok lekezelték a sebeimet, meg adtak gyógyszert.
Az orvosi ágyon fekszem..megint...
-Jól vagy? -kérdezte Hiroto
-Igen, már jobban...köszönöm.
Széles mosoly hagyta el az arcát, majd kiindult a ,,szobámból".

A telefonomra néztem, és megláttam 10+ nem fogadott hívást Jin-től.
-Baszki! -kiáltottam fel kicsit hangosan
Rögtön hívtam is már.
Felvette.
—REN?! -kiabált bele a telefonba
—Jin!!! Én vagyok az Ren, igen!
—Hol...hol vagy?!!?? -kérdezte aggódóan
—A ****utcai kórházban. -mondtam nyugodtabb hangon
—Indulok. -letette a telefont
Uh...ennyire aggódott értem...de örülök, hogy jól van.

Idővel később hangos és gyors lépteket hallok közeledni.
Jin szinte berontott hozzám.
Felpillantottam.
A szemei könnyesek voltak, ki volt fáradva is.
Hozzámrohant, és szorosan megölelt.
-Annyira örülök, hogy jól vagy. -könnyezett miközbe átölelt
Visszaöleltem, a fejemet a vállára nehezítettem.
Így maradtunk pár percen keresztül.
-Sajnálom. -mondtam miután kezdtünk elválni egymástól
Mielőtt ez megtörtént volna, magamhoz húztam, és az ajkai az enyémmel találkozott.
Mindkettőnknek könnyes volt a szeme, de élveztük a csókot.
-Hoztam egy kis...-lépett be Hiroto az ajtón hirtelen
-Vizet....-fejezte be a mondatot ámult képpel
Jinnel mindketten visszazökkentünk a jelenbe és rá pillantottunk.
-Áh, bocsánat, hogy megzavartam ezt a tökéletes pillantot.
-Hiroto? -kérdezte Jin
-Jah, én vagyok az. A jó öreg bátyuskád
Jin rámnézett, hogy én mióta vagyok a tesójához ilyen közel.
-Kimentett. -mondtam, de nem akartam tovább fűzni az ott történteket
-Oooh. -vágta rá Jin és megértette, hogy miért nem részletezem tovább
Hiroto kiment, a vizet az asztalra rakta.
Jin újra szorosan átölelt, biztonságban éreztem magam a karjaiban.

Pár nap múlva kiengedtek a korházból, és elindultam haza fele, miközben Jin kísért odáig.
Hirotonak mégegyszer megköszöntem amit tett értem, majd egyszer meghívom egy italra köszönésképpen.
-Na ide értünk, köszi, hogy hazakísértél.
-Nincs mit. -mosolygott Jin majd egy puszit nyomott az arcomra amitől teljesen elvörösödtem
-Akkor...én..megyek is...-dadogtam ki majd kinyitottam az ajtót és elindultam befele de hirtelen nem egyedül lettem
-Nem baj, ha itt lennék még picit? -jött utánam Jin majd becsukta az ajtót és a falhoz nyomott
-Én...-zavaromban meg se bírtam szólalni
Másodpercekkel később egy csók hagyta el a számat, és az ágyban találtam magamat, felettem pedig Jin volt.
Meg se tudtam mukkani, az egész fejem paradicsom volt.
Jin keze a pólóm alá került, és egyre feljebb ment, majd a másik keze segítségével levette a  
pólómat, utána az övét is.
Még mindig nem bírtam szóra bírni a szám, de halk nyögések viszont kijöttek.
Lassan a kezei lentebbre kerültek és a gatyámat kezdte lejebb húzni, mikor kicsit feleszméltem akkor már semmi ruha sem volt rajtunk.
Jin tekintete lejebb került.
-Felállt neked. -jelentette ki miközbe a kezeit oda kezdte irányítani
A tenyereivel körbe ölelte a hímvesszőmet és egyenlőre lassú mozdulatokkal le-fel mozgást végzett rajta.
Egyre gyorsult.
Hangosabb nyögések hagyták el a számat ennek hatására.
-Nem...-próbáltam mondani valamit de nem jött ki a számon
A fejével lefele vette az irányt, majd a nyelvével kezdett kielégíteni.
Egy kis idővel később már a hátsó nyílásomba dugta fel az ujjait.
Ez a helyzet arra emlékeztetett amikor a bárban voltunk, de ez valahogyan sokkal jobb volt, az élvezetem is nagyobb volt.
Jin a péniszét a nyílásomba dugta, majd egyre gyorsuló mozdulatokkal ki-be huzogatta.
-Egy...picit...szűk vagy...-nyögte Jin miközben erőteljesebben belémdöfte a férfiasságát
-El...el...el fogok...-magkogtam ki valamit nagy nehezen
-Nem baj. -közölte Jin majd rámdőlt
A testeink egybefonódtak, a karjaink átölelték egymást, miközben én tágabbra nyitottam a lábaim, hogy jobban belém hatolhasson.

A madarak csicsergésére keltem fel, Jin ott feküdt mellettem a pici ágyamon.
Odafordultam hozzá.
-Milyen aranyosan alszik...-mondtam nagyon halkan
Közelebb csúszantam hozzá, majd a fejemet a melkasába helyeztem és újra behunytam a szemeimet.