13. rész🔞

696 18 0
                                    



*néhány évvel később*

-Jiiin!! Nem láttad aaaa....azt az izét.
-Hogy mit?
-Azt a...isteneeem...tudod nemrég vettük...
-Erre gondolsz? -nyitotta ki a fiókot és előhúzott egy habverőt
-Igeen arra! -vettem el -Köszzz
-Na és hogy áll? -kérdezte kíváncsian
-Már majdnem kész...bár lehet félre néztem pár dolgot.
-Hadd nézzem. -jött közelebb majd az állát a vállamra helyezte, a karjaival pedig átkarolta a derekam
-Nem is tudom...-vörösödtem el
-Hmmm...-kóstolta meg Jin a süti tésztáját
-Szerintem...Khh..-köhögött -Nagyon jó!
-Biztos? -húztam fel a szemöldökeim
-Khh...talán mégegykis cukor elfér.
-Szóval nem is olyan jó...tudtam.
-Deee!!
-De..látszik, hogy nem ízlik...-szomorodtam el
-Naa ne legyél szomorú, gyere. -magához húzott majd egy csókot nyomott az ajkaimra miközben még mindig átölelt
-Te...-vörösödtem el mégjobban
-Hmm?...-kérdezte mosollyal a száján majd a kezét a derekamtól lefelé kezdte tolni
A kezei a hátsó testnyílásomhoz értek, amire picit felnyögtem, majd két ujját bele mélyesztette.

-Így...nem...lesz..mh..kész...a sü..ti
-Ne aggódj~...-súgta a fülembe miközben a hímvesszőjét belém döfte
-Ngh...-nyögtem fel
A karjaimat a hátánál összekulcsoltam, hogy még közelebb és szorosabban tudjunk lenni, majd szélesebbre nyitottam a lábaim, hogy jobban belém hatolhasson.
-Az enyém vagy...-súgta a fülembe majd az ajkait az enyémre tapasztotta
-A...ti..éd...vagyok...-suttogtam majd a számhoz húztam az övét
És így csináltuk még egy jó ideig.

-Hmm...-keltem fel majd rögtön megpillantottam Jint mellettem
A karjaival átkarolt és gyengéden magához ölelve voltunk.
-Mm...felkeltél? -pillantott le rám miközben a mellkasánál volt a fejem
-Mhmm...-néztem fel -Hát...ebből nem lesz süti...
-Nem baj, majd csinálunk másikat legközelebb. -mosolygott Jin majd egy puszit nyomott a homlokomra
-Jó...de ott van a pulton még...a tálba...azt el kell tenni...-keltem volna fel de ekkor a karja visszahúzott
-Ráér...
-Jólvan...-mondtam, majd visszadörgölőztem a mellkasához, mire ő meg átkarolt
-Aludjunk még egy picit...
Behunytam a szemem, és elaludtam.

*néhány nappal később*

-Lemegyek a könyvtárba, majd jövök! -kissé kiáltottam Jinnek miközben már az ajtóban álltam
-Okés vigyázz magadra!
-Meg lesz.

*a könyvtárba*
Egy nagy könyvtár volt, magas és tágas is. Sok szín pompázott, a könyvespolcok pedig barna színűek voltak. Létrákat is lehetett látni, de azokat inkább az ott dolgozók használták.
Nem voltak sokan, de azért volt egy tucat ember a helyiségbe.
Miután körbenéztem a nagy épületbe kerestem egy érdekes könyvet és leültem az asztalhoz.
Csend volt, nyugalom. Ilyenkor a legjobb olvasgatni egy kicsit.
Hirtelen egy hang szólt hozzám.
-Szia!! -szólalt meg egy ismerős fiú hang
Megfordultam, és egyből felismertem az illetőt.
Shinichi volt az.
Ő az osztálytársam volt még alsóba, egyben a legjobb barátom akkor. Egy kedves gyerek volt már akkor. Most már fiatalember lett belőle, de a kisugárzása még mindig olyan.
Magas, barna hajú, kékes zöld szemű.
-Oh szia! -szólaltam meg kis idő után
-Rég találkoztunk...
-Áhh igen...hogy vagy? -kérdeztem
-Egész jól...ideülhetek? -mutatott rá a velem szemben lévő székre
-Persze persze nyugodtan. -mosolyogtam
-Már egy jó ideje nem láttalak, felnőttél.
-Ahogy te is. -nevetett halkan
-Igen igen...hehe
Beszélgettünk, cseveréztünk mígnem egy másabb témához értünk.
-Na és a csajokkal hogy állsz? -kérdezte kíváncsian
-Oh...-rezzentem meg picit -Hát...
-Naaa ne mondjad, hogy még nem volt!
-.....
-Jólvan jólvan...majd eljön az idő!
Shinichi a legjobb barátom volt alsóban, azért nem titkolhatom előle örökké...
-Figyu...-váltottam komolyabbá a szót de akkor a telefonom megszólalt
-Hm? -vettem ki a zsebemből
Jin hív.
-Egy pillanat...-mondtam Shinichinek majd picit arrébb mentem

-Máris hiányzom? -kérdeztem a telefonba
-Szia. Bocs Ren, hogy ezzel zavarlak, de akadt egy "kis" probléma. -mondta aggodó hangon
-Mégis mi? -húztam fel a szemöldökeim
-Gondoltam, hogy beszélek Hirotoval picit, de nem vette fel a telefont, de harmadjára már igen, de nem ő beszélt bele.
-Mi? Hanem akkor ki?! -kezdtem aggódni
-Azt hiszem, hogy az a valaki aki elrabolt téged is.

Bocsánat, ez a rész eléggé rövidre sikerült.
A továbbiakban megpróbálok gyakrabban részt hozni.

SunriseOnde histórias criam vida. Descubra agora