Balázs Rizz: Nem vagy véletlen Máté lábujja? Mert rádbasznám az ajtót.
Ez is egy cuki tábori story...
Balázs jött ki a házból, én mentem volna be. Balu befosott egy molylepkétől és visítva kicsapta az ajtót. A lábamra. Én a kis kőház előtti padon ordítva bömböltem...khmm nem, erről nem beszélünk. Férfiasan tűrtem. Nem átkoztam meg Balázst. Anna meg elmehetne katonaorvosnak.
Anna: Ne ájulj el, ez nem vér, ez Betadin! Az is Betadin, ami vér!
Tehát a vasajtó csinált egy elég mély vágást a lábamra, amit varni is kellett volna.. volna, ha időben elmegyünk dokihoz.
Edit néni és a megnyugtatás: Baszd meeg, ez nagyon ronda. Holnap bemegyünk Siófokra.
De az állatkás ragtapasz és az öntapadó géz életben tartott.
Ennek következtében Máté bácsi a hét második felében a parton sörözött. Máté bácsi nem alkesz!
Anna, aki valamiért nem lett néni (boszorka!) sokkal jobban tudta terelgetni a gyerekeket. Megoldotta egyedül is. És nem ette meg az ideg. És hallgattak is rá. Mondom, vagy boszorkány vagy istennő.
Csak most, csak a szektának, utoljára...:
KRUMPLI✌️
YOU ARE READING
Osztályom baromságai
HumorÉn eskü jó gyerek akarok lenni, csak az a gond, hogy minden bajban nyakig benne vagyok. Egyszer például beszorultam egy bébi hintába, máskor a menzát szidtuk, na meg ott van a csodálatos dekoráció is, amitől szegény ofőnk rosszul van. Ha érdekelnek...
