A jövőmbe törtél be

1. Fejezet - Egy új barát

Sóhajtva néztem körül az új szobámban. Hát itt vagyok. Véglegesen Budakeszire költöztünk. Titkon az utolsó másodpercig reménykedtem, hogy visszafordulunk Sopronba. Viszont ez nem így történt, így bele kell törődnöm a helyzetbe. Augusztus huszonhetedike van. Négy nap és kezdődik a suli. Az elmúlt hetet azzal töltöttük, hogy kipakoltunk, így van már egy normális szobám és a ház is tűrhetően néz ki és csak néha esek orra a dobozokban. Már csak néhány dolgot kell előszednem. Így indítottam zenét, és nekiálltam befejezni a szobámat. Az ágyam fölé raktam egy égősort, elraktam a könyveket a polcokra, a CD gyűjteményemet pedig a lejátszó mellé raktam egy tartóba. Ezután körbenéztem a házban hátha van még dobozom de többet nem találtam. Jobb dolgom nem lévén kimentem sétálni de előtte szóltam az öcsémnek aki valami Star Warsos játékkal játszott amit a szülinapjára kapott. Pár utcával arrébb találtam egy parkot néhány fával. Gondoltam a mászó tudásomat bevetve, felmászok a fára. Na azt rólam tudni kell, hogy abszolút nincs mászótudásom, így hosszú percekig tartott amíg felszerencsétlenkedtem.

- Szép volt! -hallottam egy gúnyosabb hangot lentről. Egy nagyjából velem egykorú emo frizurájú srác nézett rám.

- Kösz a dicséretet. - mondtam neki.

- Nem annak szántam. - válaszolt.

- Hát pedig nagyon úgy tűnt. De ha már Mr. Szép volt így kioktat akkor miért nem mutatja meg ő, hogy hogyan kell csinálni?

Erre ő közelebb jött és gyakorlott mozdulatokkal felmászott a fára. Mikor felért diadalittasan elmosolyodott.

- Így kell csinálni. - vigyorgott mire én csak nevetve megráztam a fejem.

- Siklósi Örs. - nyújtotta a kezét.

- Kővári Borbála de hívj nyugodtan Borának. - fogadtam el.

- Most költöztél ide?

- Aha. Úgy egy hete. A szüleim már dolgoznak, az öcsém meg rá van kattanva valami játékra én meg nem tudtam mit kezdeni magammal így kijöttem.

- És hova fogsz járni suliba? - kérdezte miközben engem figyelt.

- A Prohászkába. - mondtam mire elmosolyodott.

- Én is. Melyik osztályba leszel?

- A kilenc b-ben.

- De jó, én is oda járok.

- Amúgy te miért jöttél ki? - érdeklődtem.

- A haverjaim most nyaralnak még így gondoltam kijövök gitározni. - mondta, eddig fel se tűnt, hogy hozott gitárt, de most észrevettem a fa tövébe támasztva.

- Megmutatod mit tudsz? -kértem.

- Aha, de ahoz le kell mászni.

- Nyugi az jobban fog menni. - nevettem el magam. Megvártam amíg Örs lemászott, és utána indultam. Lefele határozottan könnyebb volt menni. Viszont a vége felé megcsúszott a lábam így borultam egy nagyot, és huppanva értem földet.

- Jól vagy? - rohant hozzám Örs. A rázkódó vállamból arra következtethetett, hogy sírok ezért átjött a másik oldalamra, hogy jobban megnézzen. Ekkor robbant ki belőlem a nevetés. A földön fetrengve nevettem míg az arra járó emberek és valószínűleg Örs is hülyének nézett, majd mivel a röhögőgörcs ugye ragadós ő is csatlakozott hozzám.

- Jól vagy? - kérdezte pihegve.

- Azt hiszem. - mondtam mikor szóhoz jutottam a nevetéstől – Na akkor megmutatod a gitár tudásod?

- Igen. - ült fel és dőlt neki a fa törzsének. Én törökülésben hallgattam ahogy elkezdte pengetni a gitárt. Nagyon jól játszott. A számat is eltátottam. Ő ezt nem vette észre, annyira belemerült a dalba. Mikor befejezte mosolyogva tapsoltam meg.

- Ez rohadt jó volt. Kipróbálhatom? - Először elmosolyodott majd bólintott.

- Tessék, így kell tartani és itt kell fognod. - utasított. Majd mikor megfelelőnek ítélte a fogásomat szabad utat hagyott. Elkezdtem játszani Nirvanatól a Come as you are című dalt. Mikor oda jutottam elkezdtem énekelni is.

- Come as you are, as you were /As I want you to be / As a friend, as a friend / As an old enemy. - énekeltem csukott szemmel így Örs reakcióját nem láttam. Mikor befejeztem kissé félve nyitottam ki szemeimet. Az arcáról mindent le lehetett olvasni. Tátott szájjal nézett, szemei csillogtak a csodálkozástól. Pár másodperc múlva feleszmélt és elkezdett tapsolni. Szégyenlősen elmosolyodtam.

- Szóval, tetszett? -kérdeztem finoman.

- Ez **** **** ********* király volt! - mondta mire elnevettem magam. Még egy darabig beszélgettünk a zenéről, és kiderült, hogy ő is szereti a metál és rock zenéket. Viszont kezdett besötétedni amiből nyár lévén úgy ítéltem, hogy nyolc óra lehet így gondoltam már ideje lenne hazamennem.

- Szerintem már haza kéne menne. - adtam hangot a gondolataimnak.

- Oké, hol laksz? - kérdezte, én pedig elmondtam neki – Tényleg? Akkor szembe szomszédok vagyunk! - újságolta.

- Mi? Na ne. - nevettem el magam. Nevetgélve indultunk meg. Hamarosan ott is voltunk – Hát akkor szia! Majd még találkozzunk. -köszöntem el.

- Mindenképpen! Szia!

Bementem a házba. A szüleim már otthon voltak, egy gyors köszönés után felrohantam a szobámba. Mosolyogva vettem kézbe a telefonomat. IWIW-en láttam két értesítést. Az egyikbe Örs jelölt ismerősnek amit természetesen vissza igazoltam, a másikban pedig az osztálycsoportba kaptam meghívást. Ezt is gyorsan elfogadtam. Az osztálycsoportban az üzenetek tökéletesen olyanok voltak mint egy kilencedik osztályban. Ment egymás szidás, értelmetlen hülyeségek beküldözgetése ilyesmik.

- Milyen volt az első napod? - jött be apa a szobámba.

- Egész jó, megismerkedtem a szembe szomszéd sráccal. A környék sem olyan rossz.

Apával beszélgettem egy kicsit majd anya szólt, hogy kész a vacsi. Megvacsoráztunk majd miután megcsináltam a szokásos esti dolgaimat, kis olvasás után lefeküdtem.

------------------------------

Amint láthatjátok elkezdtem ezt a könyvet. A részek hetente jönnek ha mégsem akkor azt ki fogom írni. Köszönöm a bétázást Bodzsi2010, Succa13.