Emlékek [GAARA X OC ]

44. fejezet

Biztosan ismertek annyira, hogy utálom ha meg zavarnak.

- Naomi, Gaara ébresztő.- Naruto olyan erővel csapjabe az ajtót hogy az leszakad. Én ilyedtemben le ugrottam az ágyról, csak valamire nem figyeltem...ahogy ugrottam Gaara fejét neki löktem az éjjeli szekrényem sarkának.

- Jézus! Megöltem! HALLOD EZT NARUTO? MEGÖLTEM!-

- Nem öltélmeg.- A hang irányába fordultam. Gaara fogja a vérző fejét, majd el ájul.

Naruto és én össze néztünk, majd egyszerre sikítottunk fel.

...

- Rendbe fog jönni.- Mondja az orvos és valami papírt nyújt felém. - Ezt alá kéne írnia kisasszony.- Öszintén fingom sincs mit írtam alá.

- Doktor úr, Ugye nem nagy a baj?- Naruto kérdezte teljesen pánikolva.

- Csak egy kisebb fej serűlés, semmi komoly. 1 hét és rendbe jön.- Egy kicsit meg nyugodtam, ahogy Naruto is. Távoztunk a kórházból, majd némán sétáltunk.

- Kérsz valamit édesem?- Fordultam mosolyogva Gaara felé.

- Most bármit meg veszünk neked!- Naruto is felé Fordult.
Gaara csak sóhajtott, és unott arcal ránk nézett.

- Le akartok kenyerezni?- Na azt hiszem nála nem jött be az a dolog. Általában ha valakiben kárt teszünk akkor mindent meg veszünk neki. Vagyis...senkiben sem szoktunk kárt tenni.

- Miiii? Á dehogy! Mit hiszel rólunk?- Tiltakoztunk

- Egy ikerpár, akinél az egyik az Agresszív bartánőm a másik pedig az idióta barátom. Szerintem elég hogy külön is katasztrófát tudtok csinálni.- Most miért ilyen morci? Nem szándékosan tettem kárt benne.

Ahogy haza értünk azonnal kedveskedni akartunk Gaarának. Azaz Naruto minden féle dolgot össze vásárolt, én pedig a kedvencét főztem. Nem vallota be de szerintem élvezi hogy mi mindent teszünk érte.

Mikor kész lett a kaja, akkor terítéskor észre vettem hogy Gaara elégedetten mosolyog és nézi ahogy sűrgünk-forgunk a konyhában.

A kis rohadék. Ő csak lopja a napot mi meg a lelkünket is kibelezzük. 

A háta mögé osontam és jó erősen meg húztam a fülét.

- Mint láttom jobban vagy. Akkor most takarodsz segíteni!- Utasítottam. Ő pedig szerintem össze szarta magát. Mármint...nem szó szerint, de értitek.

Hamarabb kész lettünk az ebéddel, hogy Gaara is segített. Ebéd után Naruto el ment valahova. Így ketten maradtunk. Egészen estig.

Hulla fáradt vagyok, és valahogy a szobámba kéne jutnom. Vagy el megyek Naruto szobájába, Neeem az még meszebb. Van.

"Gyerünk Naomi csak menj be valahogy, számtalan küldetést hajtottál végre, és ki fog rajtad a fáradság? Pff ennél keményebb fából faragtak."

Dölöngélve de el indultam az utamra. Nem is volt annyira nehéz. Már csak ki kell nyitni az ajtót....hát végülis kinyitottam.

- He? HEEEEE- Sikítottam fel majd azonnal hátraarc

Úramisten, Úramisten, Úramisten ez csak velem történhet meg. Vörösebb az arcom mint a főttrák.

- Te...te meg mit csinálsz....!?- Kérdeztem a mögöttem lévő, ki hangsúlyoznám FÉLMEZTELEN Gaarátol.

- Hátha nem látnád éppen vetkőzöm. Én is ember vagyok így szoktam fürdeni.- Még ilyenkor is okoskodik.

- É...és n...n..em lenne könnyebb mondjuk a fürdőszobában?!-
Miért érzem ennyire forrónak az arcom. A rohadt életbe rossz
érzésem van, érzem a vigyorát.

- Tetszett a látvány?- Magához ölel direkt úgy hogy még vörösebb legyek.

- Megtudnám szokni.- Nyugalom Naomi, csak képzeld azt hogy nincs itt. Áá hogy tudnám el képzelni ha éppen most ölelmagához.

- Te nem akarsz jönni?- Sutogja a fülembe amitől bele is borzongok.

- Kiskoruak vagyunk, ugye tudod?-

- Azt mondtam fürdés, nem pedig hogy az.- El pirultam, újból.

Mire fel eszméltem már a fürdőkádban voltunk. Hazudnék ha azt mondanám, hogy nem vagyok zavarban. De azogy láttom ő is kivan pirulva. Meg értem, hisz eddig nem láttuk egymást meztelenül...

Ki emelte a vízből a kezét mire én reflex szerűen mondtam ki a figyelmeztetésem.

- Tedd csak le a kezed. Ha bármi taperolást érzek, ez volt az első és utolsó alkalom!- Nem vagyok szégyenlős nagyon de most mindenhol takarni akarom magam.

- Ennyire nem bízol bennem?...- kérdezi, mire meg rázom a fejem.

- Meg bízom benned de ez nekem új...- motyogom magam elé.

- Jobb ha hozzá szoksz, mert nem ez lesz az utolsó.- Úgy mondja a szavakat mintha már rég felkészült volna erre a pillanatra.

- Perverz mikulás.- Nevettek.

- Csak akkor vagyok KICSIT perverz ha a közelemben vagy.- Mondja büszkén.

- Kezdek mostmár félni, hogy mi lesz ha tovább így maradunk...- kuncogok, de hamar vége lesz mert fel fogtam hogy mit is mondtam.

- És még rám mondja hogy perverz.- Probál Sértődöt fejetvágni de utána el nevetti magát.

- Na én végeztem, Naruto hamarosan haza ér. Nem kicsit lenne dühös ha ezt meg látná.- kiszáltam majd az ajtónál vettem egy utolsó pullantást Gaarára.

- Bele kell majd törődnie, hogy az egyetlen hugocskája mostmár az enyém.-