A háborúk szülötte

5. fejezet

Egész életemben erre a viadalra készültem. Tudtomon kívül persze.
Ahogy körbe néztem, láttam, hogy a többiek is legalább ennyire felkészültek, és roppant mód magabiztosak voltak. Mindannyian hozzáértően méregették a másikat. Felmérték, hogy mennyire méltó ellenfelek. Arra is felfigyeltem, hogy elég sokan kipécéztek maguknak. Könnyű prédának tekintette, mivel a képességeimnek nem voltak látható jelei.
A legtöbben csillogó páncélt viseltek. Viszont voltak, akiknek velem együtt egy nadrág és egy póló volt az öltözékük eme nemes pillanatra. Néhány nőn még smink nyomait is felfedeztem.
Elég a leskelődésből! - szóltam magamra gondolatban. Ideje kitalálnom, hogy kivel kezdjem?
A hercegre néztem. Rendíthetetlen tekintette a harcosokat pásztázta. Túlon-túl önhitt volt ahhoz, hogy kimutassa a félelmét. Néhány apróságban eléggé magamra is mertem Chadeous-ban.
Elfojtottam az előkívánkozó mosolyom és kiválasztottam magamnak egy ellenfelet, amolyan, akit meglátok elsőként az halott módon. Páran részegek voltak. Kissé imbolyogtak is, még a fegyvereiket is alig tudták tartani. Egyszerű lett volna végezni velük, ugyanakkor gyengeségre vallana, ha őket venném célba. Nem tekinthetőek méltó ellenfélnek ilyen állapotban. Mások biztosan kihasználják majd az alkalmat.
- Ezennel a viadal kezdetét veszi! - hangzott fel a királynő hangja, amit a kürt szinte azonnal el is nyomott.
Kitört a káosz. Vagy legalábbis valami olyasmi.
Volt egy szabad pillanatom, így gyorsan felmértem a helyzetet. Akik nem voltak teljesen maguknál csak hadonásztak összevissza remélve, hogy valakit majdcsak eltalálnak. A legtöbben orra is buktak és akkor már mindegy volt.
Első szabály: soha ne kerülj a földre! Onnan már nehéz visszatérni.
Egyszerre ketten támadtak rám, de kitértem a csapásaik elől. Az egyiknek sikerült levágnom a fejét. Kitekert pozícióban összeesett. A másikkal már kicsit több dolgom volt. Hagynom kellett, hogy vágást ejtsen a combomon. De nem úgy sült el, ahogy terveztem. Az ő figyelmével együtt az enyémet is elterelte, mert a fegyvere egy kicseszett lángoló kasza volt, amit nem vettem figyelembe. Szereztem már ennél sokkal életveszélyesebb sebet, de ez mélyebbre ment, mint vártam. Lefagytam, mert a lábam elnehezült, és alig mozdíthatóvá vált. Azonban gyorsan le kellett küzdenem ezt az érzést, mert a nő ismét támadást indított. Oldalra perdültem, hogy megússzak egy hasba szúrást. Bár a lábam sikítva tiltakozott, mégis hasba rúgtam a harcost. Nem adtam bele mindent, így csak alig pár métert repült. Ahogy földet ért valaki lefejezte. Nem is törődtem vele többet. Azt kerestem, akit még az elején kinéztem magamnak.
Dübörgő lépteket hallottam magam mögül. Kivártam, úgy tettem, mintha nem vennék észre semmit, majd hirtelen lebuktam. Azzal a lendülettel arra az oldalra rántottam a kardot, amerről vélhetően elzúg mellettem. Természetesen igazam lett. A fegyver könnyedén átszaladt az izmokon, húson, csonton. A nő azonban nem állt meg, így szerencsétlenségére orra esett. A térdtől levágott bal lába vele együtt terült el. Gyors mozdulattal levágtam a fejét.
Chadeous-ra néztem. Felvonta a szemöldökét, majd a térdére támaszkodva előre hajolt. Érdeklődés villant a tekintetében, de hamar tova szállt, amikor valaki megjelent mögöttem. Őszintén dühített ez a hozzáállás. A hátba támadók egytől-egyik gyávák, nem is valódi harcosok.
Oldalra léptem, és ahogy az ellenfelem fegyvere elhaladt a derekam mellett alig tíz centire, rávágtam a kardommal, így az eszköz kiesett a kezéből. Elkaptam a nő vállát úgy mozdultam, hogy mögé kerüljek, majd puszta kézzel kitörtem a nyakát, és leszakítottam a fejét. Ahogy elengedtem a fejét felhangzott a kürt hangja. Mindenki elhátrált attól, akivel épp harcolt.
Vége volt. Egyelőre legalábbis.
Körbe nézte. Pontosan úgy, mint a küzdelem előtt. Közel két tucatnyian haltak meg. Köztük az is, akit eredetileg kinéztem magamnak.
- Gratulálunk a százkilencvennyolc túlélőnek! - szólalt meg Chamberlein királynő. - Ma estére nem terveztünk másik harcot. Holnap kezdődnek a páros összecsapások, ahol csak a szerencse dönti el, hogy kivel kerülnek össze. Most pedig élvezzék ki Dels vendégszeretetét!