Egy másik élet

48. Rész

Mikor megérkeztünk, leszálltam róla és könnyes szemmel néztem rá.

-Mit tegyek? Olyan tanácstalan vagyok... Bárcsak nem történt volna ez meg...

-Megbántad?-pillantott a szemembe. Egy kicsit elpirosodtam, majd lágyan megráztam a fejemet.

-De akkor sem volt helyes.

-A kezdetektől, mikor megjöttél, már éreztem valamit irántad, de mikor megláttam, hogy Lo'ak szerelmes, elengedtem. Azután egyre többször láttalak és kezdett megerősödni bennem. Még akkor sem tudtalak utálni, mikor megtudtam, hogy ember vagy-simította meg az arcomat. Zavaromban a karkötőmet kezdtem el birizgálni-Csak, hogy tudd, hogy az a csók nekem sokat számított és nem kihasználni akartalak.

-Köszönöm-mosolyodtam el, majd szorosan átöleltem és adtam egy puszit az arcára, de a pillanatot nem sokkal később, Tsireya zavarta meg.

-Nem jöttök? Hol van Lo'ak?

-Azt mondta, most Payakannal van.

-De megkértelek, hogy hívjátok ide-vágott durcis fejet.

-Mi hívtuk, ő nem jött.

-Összevesztetek?-pillantott felém, mire egyből megráztam a fejemet-Hát akkor?

-Csak most úgy érzi, hogy jobb neki ott. Végülis rengeteg időt nálunk töltött, hiányzott neki.

-Jó, mondjuk ez igaz-bólintott-Akkor legalább ti gyertek.

-Megyünk-álltunk fel egyszerre, majd követtük őt. A többiek már a vízben voltak, így csatlakoztunk hozzájuk. Tuk Málnával volt, ők ketten arról beszélgettek, hogy milyen is az ember élet. Alexa pedig Gekkóval nagyon jól elvolt. Még a végén összejönnek.

-Lo'ak?-pillantott rám Kiri.

-Payakannal-mosolyodtam el, mire bólintott.

A napnyugtában fürdeni a legjobb. Olyan gyönyörű, mikor a víz visszatükrözi a piros árnyalatait. Lassan mindenki elindult aludni, de engem nem hagyott nyugodni az, hogy Lo'ak még mindig egyedül van ott. Egy Ilura felülve elvitt Payakanhoz, ahol felmásztam rá. Ő éppen a csillagokat nézte és közel akartam menni hozzá, de hirtelen megcsúsztam és a vízbe estem. Semmit nem láttam, csak úsztam feljebb, de ismét valami elkapta a lábamat. Próbáltam rángatni, de semmi nem működött. Az arcába tapostam, majd gyorsan felúsztam a Tulkun hátára. Lo'ak ahogy meglátott, egyből magára húzott és fogott.

-Megvesztél? Mit keresel itt ilyenkor? Tudod milyen veszélyes?

-Nincs semmi baj-köhögtem és összébb húzva magamat, hozzá dörgölődtem. Ő csak simogatta a karomat, hogy ne fázzak.

-Bármi lehetett volna.

-De nem lett-néztem a pöttyeit, amik világítottak és az orrnyergénél végigsimítottam. Ő csak a szemembe nézett, majd lassan közeledett a szánk egymáshoz és csókolni kezdett. A tarkóját megfogtam, hogy ne húzódjon el, de ő abban a pillanatban a hajamba markolt és tartott. Lehunytam a szememet, majd átdugtam a nyelvemet, mutatva neki egy másik fajta csókot, de meglepetésemre, nem ő lepődött meg, hanem én, ugyanis baromi jól csinálta. Lassan eldöntöttem, majd félig ráfeküdtem és folytattuk. Egy kis idő után átfordított és felettem nyújtott karral nézett. Lihegve pillantottam vissza rá, majd az arcát megsimítottam. A szívem már kiugrott a helyéről, annyira gyorsan vert, de a következő pillanatban megpuszilta a fejemet, majd olyat mondott, amit nem akartam hallani.

-Így csókolt már Neteyam?

-Mi?-néztem a szemeibe, kicsit ingerülten.

-Simán elképzelhető, amennyit együtt voltatok...

-Inkább maradj csöndben-akartam megcsókolni, de a kezeimet összekulcsolta, majd a fejem felé rakta, amitől elvörösödtem. Honnan tud ilyeneket? Pedig nem nézném ki belőle...

-Mert igazam van?

-Mert bolond vagy-suttogtam.

-Szerintem nem-suttogta a fülembe, mély hangjával, majd a nyakamhoz hajolt és megpuszilta, amitől összébb húzódtam.

-Ne kínozz...

-Hogy érted?

-Mert...-gondolkodtam el. Nem mondhatom azt, hogy megkívánom, mert tuti kitalál még valami hülyeséget...-Mert nem szeretsz-nyögtem ki. Tényleg ezt mondtam?... Ez nagyon gáz.

-Úgy gondolod?-hajolt a számhoz, mire lágyan biccentettem.

-Szerintem fordítva van.

-Kötve hiszem-csókoltam meg, amitől hátrébb hajolt.

-Neteyam értékeli, hogy tüzes csaj vagy.

-Lo'ak fejezd be. Én téged szeretlek-pillantottam a szemébe. Pupillái kitágultak, de nem szólalt meg, csak lágyan megrázta a fejét-ne szórakozz, csak tudom az érzéseimet!

-Vagy nem-engedett el. Átfordítottam őt, majd a hasára ültem és ráhajoltam.

-Még egy ilyen és nem állok jót magamért.

-Miért, mit fogsz csinálni?-nézett kíváncsian.

-Csak maradj csöndben-hajoltam a szájához és csókolni kezdtem. Ő el akart húzni, de a fenekembe markolt véletlen, amitől nyögtem egy kicsit. Elvörösödve ültem fel rajta. Lo'ak lefagyva nézett rám, de látszott rajta, hogy ő is zavarban van.

-Én öm... Ne haragudj-rakott arrébb.

-Miért haragudnék?

-Olyan helyen érintettelek meg, ahol nem kellett volna...

-Nem zavar-ültem az ölébe, majd átöleltem és lehunytam a szememet. Egy kis idő után elkezdte simogatni a hátamat, amitől bealudtam.