Pokoli vágyak

21

-Zia

Délelőtt a cirkuszban kezdtem. Pár hete már a teremben begyakoroltam az új ariel produkciómat viszont volt egy csavar hiszen ez egy vizes tematikájú előadás, vagyis alattam a porond vízzel teli medence lesz, ami önmagában nem ráz meg de a szalagok, ha vizesek lesznek csúszni kezdenek és kevesebb stabilitást adnak. Emiatt az egész edzés kínszenvedés volt, ráadásul sokszorosan kudarcos. Mezítláb folyton elcsúsztam a porondon, volt, hogy még azelőtt, hogy elkophattam volna a szalagot. Nem is csoda, hogy elképesztően frusztrált voltam végig.

-Zia. Nyugodj meg ez nem séta galopp. - szólt kedvesen az argentin trénerem. Aztán órák reménytelen próbálkozásai után, kora délután elküldött haza. Az volt igazából a baj az egész nappal, hogy eleve rossz passzban voltam, szorongtam. Levezetésre volt szükségem, és talán igaza volt az edzőmnek pihenés kellett, a keményebbnél keményebb napjaim miatt, de én mégsem akartam szabadságot kivenni.

Lefürödtem, átöltöztem majd kiléptem a cirkusz épületéből. Hazamehettem volna, de inkább Rae bárja felé vettem az irányt annak reményében, hogy nála nyugalomra lelek. Így is lett csupán nem úgy alakult mint ahogy a barátnőm szerette volna.

-Rae

Az irodámban intéztem a pénzügyeket, amikor Lara bejött szólni, hogy Zia megérkezett. Meglepetten néztem az órámra alig múlt fél négy, és négy előtt ő sohasem végez ezért is beszéltük meg hogy vagy otthon találkozunk vagy elmegyek érte a cirkuszhoz. Ehelyett valamiért mégis átrágta magát a fél városon, hogy idejöjjön. Pár hete egyébként összeköltöztünk, tehát a barátnőm kiköltözött a lakásából, most pedig kiadja jövedelem kiegészítés képpen.

Még befejeztem a dolgaimat, megszerkesztettem néhány táblázatot majd kikapcsoltam a laptopom és mentem, hogy megkeressem a barátnőmet. Az aulába érve nem találtam, azonban senki sem volt lent, akik megkérdezhetnék ugyanis öt előtt szinte nincs ember a klubban Larán, a pultosokon és néhány biztonsági kivételével. A recepcióhoz érve körülnéztem, megláttam Ziust, de össze szorult a szívem a tekintetem pedig elsötétült.

A mellettem levő pulton nyalókákkal teli üveget tartottunk főként a nappali éttermi vendégeknek. Azoknak, akik megkívánták a cukorkát. Kivettem egyet az üvegből, és kimentem a barátnőmhöz a két fal közé, ahol az alkalmazottjaim és kollégáim cigi szünetet tartottak. Belöktem az üvegajtót, de Zia nem vett észre én viszont mindent láttam, amit ő tett. Csukott szemmel beleszívott a meggyújtott rudacskába, majd maga mellé engedve a kezét kifújta a szürkés füstöt. Szépnek sőt festőinek találnám azt ahogy a hátát teljesen a falnak támasztotta, sneakert, farmer shortot és pántos trikót viselt. Vonzó volt mint mindig de a tevékenység amit művelt szúrta a szememet, a benne rejlő szépséget elszívta és cseppet sem tette vonzóbbá.

Szó nélkül kibontottam a nyalókát, a csomagolását zsebre tettem. Közelebb léptem a barátnőmhöz megérintettem a derekát majd felfelé csúsztattam a kezem.

-Hercegnőm, hoztam neked valamit nyisd ki a szád. -kértem kedvesen az ajkait csodálva. Eleget tett a kérdésnek így hát a szájába adtam az édességet, majd a csuklójához nyúlva elvettem tőle a füstölő csikket hiszem most már ha akart volna sem tudott volna beleszívni a mérgező rudacskába. Viszonylag könnyen engedett nekem, elnyomtam a cigarettát a kuka tetején majd kidobtam.

-Gyere bébi. - szóltam ráfogva az alkarjára és gyengéden elkezdtem befelé húzni az épületbe. Onnan lefelé sétáltunk a lépcsőn egészen a privát szobánkig. Egy szót sem váltottunk, Zius gondolkozott szájában a nyalókával, egyébként sem voltam kíváncsi a magyarázatára csupán igyekeztem betartani az ígéretem.