A főnök védelme alatt ( Mikey x Oc fanfiction ) / BEFEJEZETT

4.rész - Ez az álom mindent megváltoztatott

Az előző részből : - Nyugalom Draken,ne szidd le. Elvégre is én voltam túl kíváncsi,nem de? Meg előbb-utóbb megtudtam volna,mivel bejelentésre kerül.

- Ez még nem mentség arra hogy már jóval azelőtt elmondta. Erre még később visszatérünk. - nézett ismét rám. Tudtam hogy kapni fogok a fejemre.

- Mostmár megyek,későre jár. Köszönöm hogy megosztottad velem ezt Mizuki. Jó éjt Draken!

- Jó éjt! - csukta be az ajtót maga mögött.

Azt hittem hogy lefogja üvölteni a fejemet,de máshogy lett. Inkább csak felment a szobájába, ezért én is a sajátomba tartottam. Olvastam tovább az új mangát,amit pár nappal ezelőtt vettem. Idő közben üzenetet kaptam valakitől, viszont ismeretlen volt a szám.

" Emma megadta a számodat, úgyhogy mostmár telefonon is eltudsz érni ha baj van. Jó éjt hugica! - Mikey"

Ez tökre kedves tőle. Mármint hogy aggódik értem. Lett egy új bátyjám annak ellenére, hogy mennyire féltem tőle eddig. Amióta az ágyában ébredtem és ápolt engem,azóta más szemmel nézek rá. Végre nem csak főnökként tudok rá tekinteni,hanem mint egy családtagra is. Gondolataim közepette elnyomott az álom.

"Hogy kerültem Mikey szobájába? Az előbb még a saját ágyamon feküdtem.

- Mizuki-chan,minden rendben? - teljes sötétség volt a helyiségben. A Hold fénye világított csak be. Az ajtó mögül fény jutott a szobába,azonban nem láttam hogy ki szólított meg. Az alakjából talán kitudtam venni.

- Mikey-kun? Mit keresek nálad? - dörzsöltem meg szemeimet.

- Te magad jöttél át. Emlékezet kiesésed van? - hajolt fölém majd hasamat kezdte simogatni,amire megrezzentem.

- Mit művelsz Mikey? - félve tettem fel a kérdést.

- Amit már rég megkellett volna tennem. - miközben keze egyre lentebb haladt,heves csókba hívott. "

- Mikey ne! - ordítottam fel,azonban körül néztem és a saját szobámba voltam. Az ágyam mellett pedig Drakent véltem felfedezni.

- Mikey? - húzta fel a szemöldökét értetlenül. - Mi van Mikey-val?

- Ohh,izé..semmi. Csak rosszat álmodtam. - magyaráztam ki magam. - Na várjunk..te mit keresel a szobámba?

- Nem hagyhatlak magadra azok után ami történt. Ezért gondoltam nálad alszok ma éjszaka.

- Értékelem az aggodalmad de kifelé a szobámból. - próbáltam őt kitolni,ami nehezen ment, de végül összejött. - Jó éjszakát kívánok neked a mellettem lévő szobába! - gúnyolódtam rajta.

Vissza feküdtem az előbbi helyemre, azonban esélytelen volt hogy én aludjak. Csak az álmomra tudtam gondolni. Mégis mi volt ez az egész? Mikey és én.. na nem, ebbe bele se akarok többet gondolni. Végre kezdek mellette feloldódni és a bátyámként tekinteni rá,de azért idáig tuti nem süllyedek el. Még csak az kéne. Miután ezeket lezártam magamba,nagy nehezen elnyomott az álom.

Másnap reggel tök nyugodtan keltem fel. Amin egyébként kicsit meglepődtem. Mégegy ilyen hülye álom,és tényleg bekattanok. Felvettem egy fekete rövidnadrágot,mellé pedig a kedvenc fekete haspólómat. Szőke hajamat feltűztem,és lementem magamnak reggelit készíteni.

- Jó reggelt Mizuki-chan! - hallottam meg a túl ismerős hangot a másik irányból, ezért megfordultam. Draken sehol, viszont Mikey itt van. Hát ez remek.