A szerelem harmóniája

4. fejezet: Ez a lány olyan...

Reggel felkeltem kb. olyan 4:00-kor. Tudtam, hogy nem fogok visszaaludni. Szóval nem is próbálkoztam. Megcsináltam az ágyam, lefürödtem és felöltöztem. Kinéztem az ablakon és láttam a gyönyörű smaragd zöld erdőt. Láttam, hogy Miu még alszik szóval kimentem sétálgatni az erdőbe. 5:40-ig sétálgatam utána visszamentem a szobába.
Már Miu felkelt mire vissza értem.
M: おはよう! ( Ohayo/ jó reggelt)- nézett rám kómás fejjel- Hol voltál?
Y: おはよう! Csak az edőben sétáltam.
M: Hány óra van?
Y: 6 óra kereken.
M: Oké akkor vegyük fel az egyenruhánkat.
Y: Oké- néztem rá furán- de nem vasárnap van?
M: De vasárnap van, de akkor is egyenruhát kell felvenni.
Átvettem a kényelmes melegítőmet a kevésbé kényelmes egyenruhára.
M: Csodásam áll neked az egyenruha.- mosolygott nagyon kedvesen rám.- Menyünk reggelizni.
Y: Jej reggeli.- felcsillant a szemem.
Lementünk reggelizni. Én rizzset tükör tojással ettem, Miu meg valami pék sütit. Reggeli után vissza mentünk a szobába. Engem már este érdekelt, hogy mi lehet levélben, de Miut nem akartam felébreszteni meg nem akartam, hogy aggódjon ha olyan van a levélben.
Y: Miu kimegyek az erdőbe.-mentem az ajtóhoz.
M: Oké, de vigyázz magadra.- ez után rám nézett elég komoly tekintettel.- Vigyázz főleg Aihara-samaval.
Y: O-oké.- kezdtem félni ettől a lánytól.
Kimentem az erdőbe és kinyitottam a levelet.
A levélben ez állt:
Szia Yuuki!
Bocsi, hogy most zavarlak, de szeretnék veled beszélni vasárnap reggeli után az erdőben, ahol először találkoztunk.
Aláírás:Aihara
Nagisa
Miért akar velem találkozni? Indultam volna arra a helyre, de hallotam, hogy valakit keresnek.
Odq mentem a lányhoz megkérdezni.
Y: Szia! Én Tamaguchi Yuuki vagyok, tegnap érkeztem.
???: Szia! Én Kamiyama Kaori vagyok végzős. Mit szeretnél?- kérdezte tök kedvesen.
Y: Csak annyit szeretnék kérdezni, hogy kit keresel?
K: Aihara-samat keresem, mert megint előjött a betegsége, hogy nem megybe megbeszélésre.
Y: Menj vissza a megbeszélésre! Én is őt keresem majd szólok neki, hogy menjen be a megbeszélésre.
K: Köszönöm Yuuki-chan.-rohant vissza a megbeszélésre.
Elindultam a helyre és amugy nincs is olyan messze a kollegiumtól, így hamar oda értem.
Senki se volt ott. Elültem egy fa tövébe és megvárom, egy idő után viszont el aludtam.
Mikor felkeltem valami puhán feküdtem. Remélem nem a betegosztályon vagyok megint.
Kinyitottam a szemem és lattam, hogy nem ott vagyok hanem még mindig az erdőben és Nagisa ölében fekeszem. Oldalra forgultam és megöleltem. Felültem kinyujtott lábbal és rámosolyogtam.
Y: Hello! Mit szeretnél mondani ha már ide hívtál?
N: Semmit tudod csaj be akarom fejezni a tegnapit.- rá ült a lábamra és mint a múltkor megakart csókolni, de most meg tudtam mozdulni így arcon csaptam.
Y: Most komoly.- bele néztem a szemébe és sikerült ellenállni a lány bűvöletének.
N

agisa szemszöge:
Ez a lány más, mint a többi.
N: Csak a levél miatt jöttél ide?
Y: Azért is.- Nézett a szemembe halál komolyan- Meg menj el a megbeszélésre.
N: Nem, nem megyek
Y: De el kell menned hisz te vagy a diáktanács elnöken
N: Nem baj nem fogok beülni végig hallgatni egy hülyeséget.
Y: És ha kapsz utána puszit tőlem?- erre a mondatra felcsillant a szemem. Ez a lehetőség nagyon megéri, de mégse akarok elmenni oda.
N: Jó győztél elmegyek.- Indultam volna el, de Yuuki megfogta a kezem.
Y: Elkísérhetlek?- Kicsit meglepődtem.
N: Pe-pe-persze.- mosolygot rám kicsit elvörösödve az alacsony világos barna hajú és zöld szemű lány.
Út közben összefutotunk Kaorival.
K: Mi van sikerült valakinek meggyőzni téged?- nézett ránk meglepődve.
N: Igen megtudott valaki.- néztem mosolyogva Yuukira.

Yuuki szemszöge:
Elkísértem Nagisat és gondoltam megvárom. Kb. fél órát vártam és odajött Miu.
M: Te mit keresel itt?
Y: ööö hát ööö...
M: Ugye nem Aihara-samat várod?
Y: Nem, nem várok senkit csak ide jöttem piheni.- próbáltam titkolni, hogy Nagisaval találkoztam.
M: Ja csak ennyi.- Könnyebült meg.- Akkor gyere ebédelni, mert 2 perc és zárnak kivétel a diáktanácsosok számára.
Y: Jó rendben.
Bementünk és leültünk egy asztalhoz.
M: Birom hogy még a diáktanácsosokat is meg kell várnunk és utána kezdhetjük el az étkezést.- mondta mérgesen.
Y: Nem baj az.
5 perc múlva belépet Nagisa és a többi diáktanácsos. Nagisa leült mellém a többiek meg oda, ahol volt szabad hely.
N: Na mikor kapom meg a puszit?- sugta a füllembe.
Y: Holnap talán.- sugtam neki.
M: Ti mit sutymorogtok?- kérdezett rá morcosan.
Y és N: Semmit.- egymásra néztünk erre a szóra.
M: Biztos sugtatok valamit egymásnak, de ahogy láttom az Istenért semm fogjátok elmondani.
Megettem a kaját és megvártam míg Miu is meg eszi. Mikor már Miu is megette kivittük a tálcákat és felmentünk a szoba. Kivettem a levelet és kidobtan a kukába.
M: Az egy levél vagy csak rajzoltál valamit?
Y: Csak egy rajz.
M: Megnézhetem?
Y: Ne-ne nézd meg.
M: És miért -kivette a kukából a papír és elkezdte olvasni- Te egész idő alatt kamuztál nekem, de miért?
Y: Nem akartam, hogy aggódj a levél miatt ha megláttod a feladót, meg ilyesmik miatt kamuztam.- néztem a szégyenteljes arckifejezéssel.
M: Ha ez nem kamu akkor teljesen megértem, hogy miért kamuztál, de máskor mond meg az igazat.- odajött hozzám és megölelt.
Vacsoráig ültünk az ágyon és beszélgetünk. Azután vacsoráztunk, aztán elmentem fürödni után ő ment fürödni. Mire ő kijött én már aludtam.
Miu szemszöge:
Remélem Nagisa és Yuuki között nincs semmi. Yuuki az enyém kell, hogy legyen. Amugy elég aranyosan alszik Yuuki. Be feküdtem az ágyba és csak Yuuki járt a fejemben.