A szerelem harmóniája

9. fejezet: Fellépés előtti felkészülések

Yuuki szemszöge:
Már vagy tizedjére rontom el a Rise végét.
N: A végén ne engem néz, mert elrontod páratlan szépségem miatt.-mondja kicsit ribisen és kuncogva.
Y: Igen igen csak is.-nevetek fel.
Valjuk be kicsit azért is rontok, mert ránézek, de nem ez a fő oka mostanában nem alszok sokat és olyan vagyok, mint egy zombi. Viszont nem látja ezt senki, mert kisminkelem annyira magam, hogy ne legyek olyan, mint egy zombi, de a smink se látszódjon.
N: Nem szeretnél kicsit pihenni?-simogata meg a fejen után az arcom.- kisminkelted magad? Rossz kislány vagy de jó értelembe.-mosolyog rám.
Y: Ha már ilyen szépen megneveztél akkor pihenek.
N: Játszak neked valamit?
Y: Aha mondjuk esetleg a Lemon a Kenshi Yonezu-tól.
N: Oké ennek aszem még a szövegét is tudom magyarul.-elkezdi énekelni és gitarozni.- Ha csak álom lenne mindez, akkor boldogabb lennék.
De talán akkor is láthatlak az álmaim közepén.-még mindig meg lepő hogy lány és ennyire mély hangja van.- Ahogy újra rám lel az, mit elvesztetem rég. Ez a már elfeledet emlék úgy hasít belém.-a csak dob rész vegig dobolja a gitaro és kicsit erősebben kezdi pengetni a húrokat.-A sok boldog emlék, mely enyém, az mind Te tőled volt.- nagyon szépen énekel/játszik de valamit hallok a játékában, de nem tudom ezt az érzést megnevezni. Kicsit halkabb lett a gitár.- Bármi jöjjön is mostantól, bármi mi rám zúdul. Rosszabb bem lehet már attól mi most bennem dúl!- a halkabb rész előttinél is erősebben kezdi el pengetni.-Hisz' azok a borús napok veled: Azok a szomorú napok veled! Lehet hogy a szívemben mar ma is, de én sosem felejtem!-most már teljesen érthető mit érez, de ez még mindig csak félig öröm és nem teljes.- Valahogyan fanyar marad nekem. Mikor a citromillat átjár...
Az eső egyszer majd úgyis eláll. S tovább keresvén. Hazavinne egy út, hol már te vagy nekem csak a fény!- ezután játszotta a szólót utána végig énekelte az egészet.
Ott ülök csendben könnyes szemmel meghatódotan.
Y: E-ez gyönyörű volt- Nagisa nem nézett fel csak a gitáját nézte így nem láttam az arcát, de azt igen hogy egy könnycsepp lecseppen a gitárra. A hangszert kiveszem a kezéből és oldalra teszem. Az ölébe ülök és megölelem. Néha egy-egy könnycsepp rácseppent a ruhámra de amugy semmi mintha nem lennének érzései csak amikor gitarozik.
Y: Nagisa minden rendben van?
N: I-i-ige-gen.
Y: Oké- simitotam meg az arcát, de nem volt nedves. Ránézek az órára.- Gyere induljunk vacsorázni.-felálltam meg fogtam Nagisa kezét és már mentünk le. Az étkező előtt elengedtem a kezét és bementem. Leültem a szokásos helyre. Nagisa nem mosolygot, de nem hajtota le a fejét. Ahogy elkezdtünk enni és beszélgetni úgy jött meg a kedve és mosolygot avval a gyönyörű mosolyával. Evés után visszamentünk még egy kicsit gyakorolni. Már csak 3 nap van hátra a fellépésig.
Gyakorlás közbe néha Nagisa feláll és a gitárral a kezében elkezdett táncolni. Pihenés közbe jókat nevetgéltünk. Mikor pár hónappal ezelőtt játszotam először Nagisaval nem gondoltam hogy utána fel fogunk lépni de örülök ennek.
Elméletileg a fiúsuliból is fognak fellépni de mivel azt nem tudom.
Pihenés után megis gyakoroltunk és a gyönyörű naplementében vissza sétáltunk hangszerekkel együtt. Vissza sétáltunk a szobába elköszöntünk és bementünk saját szobáinkba.
Letettem az asztalra a fuvolát és már mentem fürdő felé. Nyúltam a killincshez, de az ajtó már nyitódott.
M: Oh hello!
Y: Hello!
M: Jó volt a mai gyakorlás Aihara-samval?-kérdezte egy kisebb perverz vigyorrral az arcán.
Y: Igen jó volt, de a gyakorlás alatt ne gondolj rosszra.
M: Oké.- leült az ágyára.- Menj fürödni nyugotan ha akarsz.
Y: Oké -mentem be fürdöbe.
Lefürödtem, felvettem a hálóinget és kimentem. Befeküdtem az ágyba és rögtön elaludtam.
Így telt minden nap, de Nagisa csak ezen a napon gitározott nekem, a többin már nem.