🦊10.🦊

147 10 5
                                    

Time skip

Noah szemszöge:

El sem hiszem hogy holnaptól már megmérettetések lesznek. És azt is bejelentették hogy az uralkodó is eljön hogy látsa a csapatokat és ebben a két hétben elvileg itt is fog tartózkodni. Nagyon kíváncsi vagyok hogy hogy nézki és milyen az emberekkel. Remélem nem nézi le az hogy én hibrid vagyok bár ha így tenne nem engedte volna hogy részt vegyek a versenyen.

Az elmúlt időben sokkal fáradékonyabnak érzem magam de ez nem tántorít el a céljaimtól. A fizikumom csak nagyon kicsit változott természetesen a jó irányba de akkor sem eleget. A képességemet kitudom terjeszteni öt főre és nagyobb sérüléseket is eltudok látni igaz azok jobban fájnak de egye fene ennyit kibírok a csapattársaimért.

A kapcsolatom javult a csapat többi tagjával ez azt takarja hogy Chris is többet törődik velem és már nem undorral néz rám és Richárd pedig elkezdett velem is beszélgetni és nem tesz sértő megjegyzéseket. Dave ő maradt ugyan olyan kedves és csupaszív ember.

A többi csapat még mindig nem tudott elfogadni és ez kicsit rosszúl esik az így is alacsony önbizalmamnak. Szoktak sértő vagy gúnyos megjegyzéseket rám de a társaim ha hallják megvédenek vagy azt mondják hogy 'ne is foglalkozzak velük'.

Ma reggel közösen mentünk az étkezőbe és nem voltak sokan körül-belül egy két ember lézengett ott.

Kikértük az ételt és kerestünk egy négy személyes asztalt. Helyet foglaltunk és neki kezdtünk az étkezésnek. Csend volt míg Chris úgy nem döntött hogy megszólal.

-Ha tényleg jön holnap az uralkodó akkor mindenkinek külön be kell mutatkoznia vagy már mindent tud rólunk?-tette fel a kérdést érdeklődve.

-Szerintem inkább az utóbbi de majd meglátjuk.- válaszolt neki Richárd.

-Én nem tudom hogy tudok-e majd hozzá tenni valamit a csapatmunkához a küzdelmeken de mindent megteszek.-mondtam eltökélten.

-Rendben csak ne hajszóld túl magad.-kérte Dave.

-Okés.

Ezután csendben ettünk tovább. Épp mentünk volna vissza a szobába mikor egy csapat jött velünk szembe és az egyik tagja megálított engem és udasúgott egy nem ép szép mondatot.

-Miattad fogtok veszteni mert te nem vagy jó semmire. Ja várj mégis hogy felmossák veled a padlót.-én csak sokkoltan néztem magam elé.

Tudom hogy nem vagyok jó semmire de nekem is vannak érzéseim. Amiket most vissza kellett tartanom mert hát csak nem álhatok neki sírni itt mindenki előtt.

Inkább indultam tovább számat belülről harapdálva. A többiek elöl elbeszélgettek meg kacarásztak de nekem most ehhez semmi kedvem nem volt.

Amikor visszaértünk a szobánkba közöltem a többiekkel hogy elmegyek venni egy kis zuhanyt. Nem mondtak rá semmit csak biccentettek egyet. Annyi a szerencse hogy a mai napot kiadták pihenőnek így nem kell rohannunk sehova.

Bementem a fürdőbe megnyitottam a csapot és elkezdtem bőgni. Tudom ez most szánalmasan hangzik de a szavak nagyon tudnak fájni. A szüleim is korán itt hagytak így nincs kire támaszkodnom. Miért vagyok ilyen egy haszontalan kis görcs mások életében.

Még sírtam egy ideig aztán megmostam az arcom és belenéztem a tükörbe. Amit láttam az valami borzalmas okés tudom minden nap látom magam így nem sokat valtozhattam. De a sírástol egy kicsikét ronda látványt nyújtottam.

Újra megcsináltam a hajam és felvittem egy kisseb adag sminket ami igazából púderből és a szemem alá egy kis korrektorból ált majd húztam egy tusvonalat vörös szúnnel. Hisz róka mivoltomnak köszönhetően húzottabbak a szemeim és ez pont passzól mellé. Így egy kicsit türhetőbb volt a látvány. Még megigazítottam a ruhám és hátracsapott fülekkel elhagytam a fürdőt.

Amikor kimentem nem néztem fel hanem csak elbattyogtam az ágyig és leültem rá. Hátamat a falnakdöntöttem lábaimat felhútam a fejemet pedig rájuk hajtottam és átöleltem kezeimmel.

Gondolkodtam kicsit a dolgon de nem lett jobb remélem azért nem fogom őket nagyon hátráltatni.

Mind a hárman pihentek Richárd aludt a kis alomszuszék Dave olvasott Chris pedig súlyt emelt.

Így telt a délelőtt. Ebédelni nem volt kedvem így ki hagytam a többiek elég furcsán néztek rám de nem firtatták a dolgot. Úgy döntöttem elmegyek egy kicsit sétálni. Írtam egy levelet hogy.

'Ne aggódjatok csak sétálni mentem majd délután valamikor jövök.

Noah'

Letettem az asztalra és felhúztam a cipőm majd útnak indultam. Reménykedtem hogy nem futok össze senkivel de a szerencse sosem az én oldalamon ált. Ugyan is neki mentem valakinek.

Isaac szemszöge:

Elvileg holnap kellett volna reggel korán indulni a szálláshelyre de úgy lett végül hogy ma megyek és így lesz időm pihenni. A szálláshely alatt azt értem hogy oda ahol majd a csapatok fognak összecsapni.

Amikor megérkeztünk próbáltam úgy alakítani hogy ne legyen annyira nagy felhatás így csak a vezetőnek szóltam és még pár ember értesült róla akik segítenek bepakolni a holmim. Ezt azért alakítottam így mert a kis versenyzőim mind úgy hiszik hogy holnap érkezem.

Körül-belül délre bepakoltunk a szobámba és be is tudtam rendezkedni.

Vettem egy gyors zuhanyt mert a kipakolást azt magam vállaltam így kicsit megizzadtam. Felvettem egynem annyira elegáns ruhát mert nem akartam feltünő lenni bár még így is egy elég feltünő jelenség vagyok a magasságom miatt.

Épp léptem ki a szobámból hogy körül tudjak nézni az épületben de valami nem is inkább valaki nekem csapódott.

Lenéztem egy igen apró teremtménnyel találtam magam szembe. Igazából ami nagyon észrevehető volt az a két bundás rókafül volt a fején.

Ahogy felfedezte hogy neki ment valakinek rögtön lehajtott fejjel elkezdett bocsánatot kérni.

-Sajnálom nem akartam önnek menni csak hirtelen termett előttem.-motyogott az orra alatt

-Megtennéd hogyha hozzám beszélsz akkor fel emeled a fejed.-ahogy ezt kimondtam még jobban hátracsapta füleit ésláthatóan remegni kezdett. De tette amire kértem. Mindenhova nézett csak a szemembe nem.

-Nézz a szemembe.

Belenézett és gyönyörű szép zöld szemeiben egy kis félemet meg szomorúságot tudtam felfedezni. De vajon miért szomorú? Mire bármit is mondhattam volna egy elnézést mormolva elszaladt és ezzel faképnél hagyva engem.






Ez lenne a következő rész. Lehet kicsit összecsapott lett de remélem tetszett. Köszönöm hogy olvassátok és votoljatok a storim. Nem olvastam át így előfordúlhatnak benne hibák.


Puszillak Drágáim!!😘😘

942 szó

Megfakult vörös rókaDonde viven las historias. Descúbrelo ahora