Megfakult vörös róka

🦊21.🦊

Chris szemszöge:

Mikor bejöttünk hárman Noah szobájába éppen akkor hunyta le szemeit és elaludt. Én a társaimra néztem és szerintem ugyan azon gondolkodtunk. A pecsétről.

-Azt mondta van egy rés rajta nem? Ezt nem tudnánk valahogy kihasználni?-kérdeztem egy kicsit buzgón.

-Figyi nem tudom nem értek az ilyen dolgokhoz...-mondta Richárd.

-Várjunk csak...-kiabálta Dave mire lepisszegtem hogy a szobában valaki aludna -...van egy emberünk aki ért hozzá nem?

-De de jól mondod. Aki volt itt azon az ünnepségen nem?

-De.-válaszolja nekem.

-Nem hagyjuk inkább pihenni szegényt? Szerintem menjünk ki és inkább ott beszélgetsünk.-ajálja Richárd.

-Okés igazad van.-mondom.

Ezzel elhagyjuk a szobát és a konzultálást odébb folytatjuk.

Noah szemszöge:

Nem tudom mennyit aludhattam de a nap sugarai most kezdenek ki bújni a horizont vonala alól.

Ültem még az ágyon és azon gondolkoztam hogy nekem is kéne már csinálnom valamit és nem csak egész nap fetrengni az ágyban. Ugye mondta Isaac hogy én majd a papír munkában fogok segédkezni de én ahhoz nem nagyon értek. Így elhatároztam magam segítek a szolgáloknak a ház körüli teendökben.

Kibújtam az ágyból szépen bevetettem magam után és a ruhás szekrényhez mentem. Próbáltam valami kis egyszerű ruhadarabot felvenni így lett belőle egy fehér ing és egy combközépig érő bézs nadrág. Miután kiválasztottam a szettet elmentem elvégezni a reggeli rutinom. Ez után felkontyoltam a hajam és tettem vele egy hajtűt. Szerintem már készen is áltam a mai napra.

Elhagytam a szobát és a konyhát próbaltam megtalálni amit nem kevés idő után keg is leltem. Ott éppen akkor kezték a munkát amikor beléptem.

-Jó reggelt!-köszöntem mire mindenki megugrott kicsit.-Szeretnék segíteni.

-Jó reggelt! Hmmm.. nem is tudom önnek lehet ilyet?-kérdezte az egyik dolgozó.

-Valójában nincs tíltva szóval szerintem rám van bízva hogy mit csinálok.-válaszolom kicsit kacifántosan.

-Rendben de nem adtahtok önnek megterhelő feladatot. Szóval mit szolna ahhoz ha megteríten és utánna ha van még ideje akkor az ételben is segíthet? Ha nem fáradtság... És természetesen ha nem érzi jól magát azonnal szól!

-Rendben és köszönöm!-válaszolom vidáman.

Megmutatja mit hol találok. Teríteni tudok szóval könnyű dolgom lesz. Elmagyarázza hogy merre van az étkező és ahogy belépek az étkészlettel együtt egy hatalmas teremmel találom szembe magyam. A teremben középen egy irdatlanúl bosszú asztal foglal helyet és rengeteg szék övezi azt. A hölgy elmondta hogy melyik oldalon szoktak igazán étkezi így arra z oldalra kezdem kipakolni a tányérokat és evőeszközöket valamint a poharakat. Amint ezzel végeztem vissza mentem a konyhába és vártam hogy kaphatok e valami munkát.

-Már is végzett vele?-erre csak bólintottam.

-Főzni szeretne valamit?

-Hmm nem is tudom.-itt el kellett gondolkodnom de végűl arra jutottam hogy most még nem.-Nem szertnék de ha lehet akkor mosogatok.

-Rendben van.

Nagyon sok mosatlan volt. Dzépen kiaáztak a karmaim míg végeztem az összes edény tisztára surolásával de legalább csinálok valamit.