🦊17.🦊

139 13 2
                                    


Noah szemszöge:

Időugrás(kb 2 év)

Ahogy telt múlt az idő kezdtem elveszíteni a reményt hogy én innen valaha is kijutok.

A mindennapos megaláztatások miatt már rég nem érzem azt hogy vagyok valaki. Inkább csak egy rongy amit mindenki használ.

Nem szólok senkihez nem ismerkedem így egyedül vagyok amit annyira nem bánok. Legalább nem bántanak. Próbáltam az erőmet használni hogy kijuthatsak innen de csak az lett az eredménye hogy a hajam a füleimen és a farkincámon a bunda kifehéredett. Az elén nem értettem hogy hogyan vagy miért de mikor már rájöttem késő volt és napról napra fakult a színe.

Így mostmár még külsőre sem ismerek magamra kivéve a szemeim azok még mindig smaragdként foglalnak helyet szemgödrömben de fényük rég nem olyan mint régen.

Remélem nem tart már sokáig.

Isaac szemszöge:

Minden nap ugyan az a hajtás. Papír munka tárgyalások és hasonlók. Van egy projektünk miszerint felszámoljuk az összes olyan helyet ahol illegálisan müködtetnek bordélyokat. Ezt akkor határoztam el mikor a kis rókámnak nyomaveszett.

Azóta nem hiszem hogy már megtudnánk találni de a remény hal meg utoljára nem igaz.

Ehhez a projekthez viszont elég bizonyíték kell amit sajnos még nem tudtunk megkaparintani így most a nullán állunk.

Éppen a papírmunkával voltam elfoglalva mikor az ajtó kivágódott és konkrétan berontott rajta Chris.

-Hányszor elmondtam már hogy mielőtt betérsz kopogj mert dolgozom.-mondtam unottan de mint ha meg se hallotta volna kezdett bele mondani valójába.

-Felség erre vártunk már nagyon rég óta.-kezdte nagyon izgatottan. Én csak egy kérdő pillantást vetettem felé.

-Kaptunk egy fülest lehetséges helyekről amik üzemeltetnek ilyen illegális szórakozóhelyeket. És oda küldtem pár embert hogy épüljenek be és az információ helyes volt. Készültek képek és vallomások magyarán van bizonyíték és így fel tudjuk számolni a helyeket.-nagyon meglepődtem majdnem elkezdtem lányokat megszégyenítően sikítani örömömben de inkább hanyagoltam és visszafogtam magam.

-Ez remek mikor kezdjük a procedúrát?-emelkedtem fel székemből és sétáltam bizalmasom felé.

-Igazából azonnal ha felséged rábólint.-hajolt meg előttem.

-Rendben engedélyezem.- majd felém nyújtott egy papírt én gyorsan átfutottam és aláírtam.

-Szeretnék én is résztvenni az ügyben. És hívd Davet és Richárdot is.-közöltem  és utasítottam őt.

-Rendben uram akkor már ma nekiláthatunk ha gondolja.-válaszolt.

-A papírok ráérnek induljunk!

-Igenis.

Elindultunk nem is gondoltam volna hogy ilyen sokan kerültek borzasztó helyzetbe a népem közül.

-A sima embereket külön szobába helyezzék a hibridektől. Az azonosításig nagyon figyeljenek rájuk.

-Értettük!

A ötödik hely után kezdtem feladni. De még volt egy hely azt még megnézzük és kimenekítünk mindekit. Akik ezt tették velük mindegyik megérdemelné a halált.

Megérkeztünk az utolsó helyhez berontottunk mint az előzöeknél. Én a megálltam a hely közepén hogy lássam kiket hoznak ki. Itt volt a legtöbb hibrid és ember az eddigi helyek közül.

Megfakult vörös rókaDonde viven las historias. Descúbrelo ahora