Megfakult vörös róka

🦊11.🦊

Noah szemszöge:

Amikor neki mentem annak az idegennek bepánikoltam hogy most mi lesz. Órdítani fog e vagy ócsárol vagy egyéb szép dolgokat fog e tenni. Amikor elmormoltam sajnálkozásomat hirtelen ért hogy megkért nézzek fel és bele a szemébe. Így amikor ezt megtettem utánna rá egy kis pillanattal el is szaladtam.

Azon imatkoztam ne jöjjön utánnam és végűl nem is jött. Kimentem a szokásos kis helyemre ahova akkor járok mikor le vagyok hangoloódva. Mint a mostani is.

Igazából ez a hely egy kert szerüség és van menne egy nagy fa és a tövébe szoktam lekuporodni. Hátamat nekidöntottem a törzsének és kiűrítve a fejem bambúltam magam elé.

Ez általában meg szokott nyugtatni így örülök hogy létezik ez a kert ezzel a fával és legkörrel.

Miután kibámészkottam magam feltápászkodtam és visszaindultam a szobába. Igazából már vacsora idő is elmúlhatott mert időközben besötétedett de nem baj majd reggelizek.

Amikor visszaértem a szobába láttam hogy a többiek is bent vannak így köszöntem nekik.

-Sziasztok. Ti mentek előbb tusolni vagy mehetek.

-Menjél csak és amúgy miután végeztél az asztalon találsz két szendvicset azokat mind meg kell enned. -kötotte az orromra Chris.

-Rendben.-válaszoltam neki.

De igazából meglepett hogy gondoltak rám. Ez nagyon jól esett nekem.

Beáltam a zuhany alá és elgondolkodtam azon az idegenen. Igazából nem néztem meg alaposan de azt merem állítani hogy ő egy helyes férfi volt biztos sokan megfordulnak utánna.

Miután végeztem a zuhanyban kiszáltam felvettem egy hálóinget amit igazából annyira nem szeretek mert leszorítja a farkincámat de sajnos most nincs más mert a többi szárad. Ma direkt hajat mostam mert holnap nagy nap lesz. Hosszú hajam van a derekamig ér szóval eltert egy darabig míg kifésülöm. Amikor végzek vele akkor ki is megyek a fürdőből és leülök az asztal mellé megenni a szendvicseim.

Amikor belekezdek érzem magamon hogy a többiek néznek csak nem tudom miért ezt felnézek az ételemről. Látom hogy kicsit aggódnak de nincs miért hisz szoktak ilyen hangulat ingadozásaim lenni.

Hagytam a tényt hogy méregetnek és befejeztem az étkezést.

-Köszönöm az étel én most szerintem lefekszem aludni.-mondtam neki.

-Jó éjt-mondták szinte egyszerre.

Tudom nem sokat foglalkozam velük meg kerülöm őket de még nem tudok le tenni arról hogy volt amikor ők is undorodva néztek rám. Nem nehesztelek de még nem annyira bízok bennük.

Reggel én voltam megint aki a legkorábban kelt fel. Így melthettem fel a többieket is. Mindenkit óvatosan megráztam és szólongattam míg fel nem kelt. Miután felkeltek még feküdtek az ágyban és utánna neki kezdtek öltözni. Én szokásosan bementem a fürdőbe és ott öltöztem fel egy méregzöld inget vettem fel egy fekete nadrággal és cipővel a hajamat szokásosan kontyba fogtam és felvittem egy kis sminket és a piros tusvonalat. Amikor kiléptem a többiek is már készen voltak.

Elindultunk reggelizni kikértük az ételt és leültünk egy szabad asztalhoz hogy el tudjuk fogyasztani. Ugyanis ma reggel szinte az összes csapat egyszerre akart étkezni egyszóval zsúfolt volt az étkező.

Amint befejeztük a kajázást visszaindultunk a szobánkba hogy majd ott megvárjuk hogy szóljanak azért mert kezdődik egy úgy mond nyitó ünnepség. Ezt az uralkodó fogja megnyitni. Onnantól kezdve pedig az arénában fogjuk majd összemérni képességeinket a többi csapattal.