A Félelem arca
Zane úgy érezte, hogy zuhan... és zuhan... és zuhan. Aztán a talpa hirtelen földet ért. Az érzékelői egyből észlelték a hőmérsékletbeli változást. Fagyos volt.
Ez egy Jégcsászár-emlék?, csodálkozott, és a félelem áramkörei felgyorsultak.
Rooaaaaarrrr!
Az emlék a szeme előtt jelent meg. A hatalmas, kék Jégsárkány megrázta a fejét. A testén jeges energiahullámok ragyogtak. Fényes fehér fény ragyogott összeszűkült szemei mögött. Hegyes fogak, amik ezüstös jégcsapokra hasonlítottak, csikorogtak a lény szájában.
A Jégsárkány egy hatalmas, sötét barlangban volt. Látta magát, a falhoz kuporodva, egyből azután, hogy a Titánium nindzsává vált. Egyszerű fehér egyenruhát viselt, az arca és keze az új, szupererős fémtől ragyogott, ami a testét formálta.
Úgy nézek ki, mint aki fél, gondolta Zane. A részletek arról, hogy hogyan változtam a Fehér nindzsából a Titániummá, nagyon felszínesek. A memóribankom megsérült, amikor ez történt. De erre viszont emlékszem: Chen Mester ebbe a barlangba börtönzött be. Furcsa, félelmetes víziókat és álmokat tapasztaltam. Nem fogadtam el, hogy én lettem a Titánium nindzsa.
Ebben az emlékben saját magát nézte, ahogy félelemmel és kétségekkel küzd.
– Nem én vagyok a Fehér nindzsa. Csak egy másolata – mondta Emlék-Zane. – Én... félek. Az erőm nem tudja megállítani!
Emlék-Zane leguggolt, ahogy a sárkány újra bömbölt.
Elnézve az előtte kibontakozó jelenetet, Zane emlékezett, hogy P.I.X.A.L. a történtek alatt végig beszélt hozzá.
– Hunyd be a szemed – mondta P.I.X.A.L. – Hunyd be a szemed, nem kell félned.
Emlék-Zane behunyta a szemét.
– Nem én vagyok a Fehér nindzsa. Nem én vagyok a Fehér nindzsa – mondta.
– Akkor ki vagy? – kérdezte Pixal.
Emlék-Zane felállt. Lenézett a csillogó fémtestére. És akkor a szeme felragyogott. Megértette.
– Én vagyok... a Titánium nindzsa – mondta lassan. Aztán felemelte a hangját. – A Titánium nindzsa vagyok!
Emlék-Zane a sárkányhoz lépett, mosolygott, és a teremtmény nyakára helyezte kezét.
Aztán az emlék képe elmosódott és szikrázni, recsegni kezdett. Zane úgy érezte, hogy megint zuhan. A jelenet tiszta lett, és egy újabb emlékben találta magát. Chen Mester kastélya előtt állt, a szigetre tekintett. A nindzsák és az Elemi Mesterek az eget bámulták, miközben Chen és a csatlósai elszálltak a repülőikkel, mindenkit otthagyva.
– Egyedül megyek – mondta Lloyd.
– Egyedül, egy hadsereg ellen? – kérdezte Nya.
Lloyd széttárta a karját. – Csak bennem van meg a sárkányok elemi ereje.
– Már nem!
Zane felnézett. A Jégsárkány lecsapott az égből, Emlék-Zane-nel a hátán. A nindzsák és az Elemi Mesterek éljeneztek.
– Zane, azonnal mondd el, hogy csináltad! – mondta Jay.
– Szembenéztem a félelmemmel – válaszolt Emlék-Zane. – Rájöttem, hogy nem egy külső erő az, ami visszatart. Hanem valami a fejemben.
Zane végignézte, ahogy az emlék boldog véget ér, amikor Kai, Cole és Jay mind létrehozta saját elemi sárkányát.
Hogy igazából Titánium nindzsa legyek, le kellett győznöm a félelmeimet, jött rá Zane. A félelem az, ami most is visszatartana?
Zane próbált arra gondolni, hogy mitől félhet. Aztán egy gondolat visszhangzott áramköreiben.
Én csak egy utánzat vagyok.
Ezt mondta Emlék-Zane is az előbb. De mit értett ezalatt?
Sok minden voltam már, gondolta Zane. Dr. Julien fia. A Fehér nindzsa. A Titánium nindzsa. A Jég nindzsa. A Jégcsászár.
Mindegyik voltam már. De ki vagyok én, valójában?
Aztán az emlék elsötétült.
_________________________
Sziasztok! ✨Itt az új rész, remélem tetszett nektek. Bocsánat, hogy ilyen későn töltöm fel, kissé zűrös délutánom volt 😅
Holnap folytatás!! 😍
Skreppy 😘
ESTÁS LEYENDO
Ninjago - Az elveszett erők felkutatása ✔️
FantasíaMiután feláldozták az erejüket, hogy legyőzzék a Kristálykirályt, Kai, Zane, Cole és Jay elvesztették elementális erejüket. Ezek után a nindzsák képesek lesznek új célt találni a hétköznapi életben? Vagy felfedezik az akadályokat, amik visszatartják...