Jegenyenyár

Jegenyenyár 2. Fejezet

Peti szemszögéből
Ahogy beléptem a lakásba, már Milán tűkön ülve várt.
- Hol voltál eddig, ember? - kérdezte kiakadva.
- Mondtam, hogy otthagytam a pénztárcámat, és visszamentem érte, majd utána vettem egy kávét.
Engem ismerve elbalfaszoskodtam az időt és lekéstem a taxit. Hívni kellett egy másikat, na, azt
vártam meg.
- Aha, és mondd már meg nekem, hogy itt Pesten a taxi mióta fekete Ferrari? - kérdezte felhúzott
szemöldökkel. Én ledöbbentem.
- Te leskelődtél? - kérdeztem tőle röhögve. Erre Milán feje piros lett.
- Nem, csak ha egy Ferrari dübörög a Hungárián, azt mindenki meghallja, és tudod jól, hogy imádom a Ferrarit. Megismerem a hangját ezer közül is. Szóval, mesélj csak, Marics. - mondta karba tett kézzel.
- Nincs mit mesélnem. Nem történt semmi. - próbáltam lerázni.
- Peti, te most nekem próbálsz hazudni? Ember, én ismerlek a világon a legjobban. Ez most fájt,
komolyan. Próbálok segíteni és örülök, hogy visszakaptalak, de ez így nem fog menni, hogy nekem hazudsz. - mondta őszintén Milán, és ebben igaza volt.
- Jó tesó, igazad van, ne haragudj, elmondom, hogy mi volt. - mondtam neki.
Majd elmeséltem, hogy mi volt a kávéval, majd, hogy Flórával beszélgettünk. Milán csak hallgatott és nem szólt közbe. Mikor végeztem, elhallgattam.
- Szóval nyakon öntöttél forró kávéval az éjszaka közepén egy gyönyörű nőt. Mert aki kiszállt a kocsiból, az nem a csaj kategória, azt vágod haver, ugye? -kérdezte Milán.
- Miló, tudod, hogy én nem akarok úgy senkit az életembe. Pont elég hogy, az elmúlt 5 évben engem dobtak a csajok úgy, hogy nem is csaltam meg senkit. Én nem leszek elég senkinek, pláne nem Flórának. Ő tényleg más. De teljesen. - mondtam neki.
- Oké értem. Egy kérdés: a nevét tudod? Keressük meg instán. MOST.-mondta Milán és eközben már vette elő a telefonját.
- Tesóó, barátnőd van. - mondtam neki komolyan.
- Engem a kocsi érdekel, hogy naaaa. Szóval mi a neve? - néz rám Milán komolyan. Ezt kevesen
tudják, de Milán hatalmas autó fanatikus.
- Fodor Flóra. - mondtam neki megadva magam. Milánnak a telefonképernyője jó hogy nem füstölt, úgy kereste.
- Oké, kettő találat van. Melyik Ő?- kérdezte, és közben az arcomba tolta a telefonját.
- Szerinted, ha a pofámba tolod, meg tudom mondani neked? Semmit nem látok belőle, ember. - vettem ki a kezéből a telefont. Meg is találtam, csak egy bibi van, hogy privát a fiókja.
- Haha, cseles... Ezért vágtad a képembe annyira könnyen a nevedet te nő. -mondtam vigyorogva.
- Na, mi van már? Meg van? Melyik az? - kérdezte Milán. Eközben kikapta a telóját a kezemből.
- Megvan, csak privát a fiókja. - mondtam mosolyogva.
- Ezen most mit vigyorogsz? - kérdezte Májló. De közben már elővettem a telefonom, és én is
megkerestem. Majd én is kértem a követési engedélyét. De közben írtam neki egy SMS-t.
Peti: "Helló, te szép lány(ez lehet széplány is)! Épségben hazaértél a fekete paripádon? Milánka
kilesett minket, ahogy végig dübörögtél a Hungárián. Rá van kattanva a kocsidra 😅😅"-írtam neki mosolyogva. Itt sincs ez a nő és mosolygok. Mit tettél velem? Peti, egy idegen csajnak írogatsz telefonon. Jó, mondjuk eddig senki nem mondta a titoktartási szerződést, úgyhogy ő tényleg más. Úgyse fog válaszolni, gondoltam magamban. Elmegyek fürdök, aztán alvás, holnap próba a Red Bull koncertre. Elmentem zuhanyozni, a telefont bent hagytam az ágyamon. Gondoltam, úgyse fog
keresni senki. Egyszer csak kopognak a fürdő ajtaján.
- Tesó, írt a nő. - mondta teljesen sokkolva.
- Májló, most komolyan, ember... zuhanyzok, vagyis zuhanyoznék. Kettő: mi a faszt csináltál a
szobámban a telefonommal? - kérdeztem tőle full habosan a zuhany alatt. Istenem, ha ezt valaki
látná, hogy élünk együtt. Komolyan senki nem jönne a koncertekre.
- A papucsodért mentem, mert voltam kint cigizni. - mondta Milán. Ettől ideges is lettem, állandóan elviszi a szobámból a papucsomat és sose hozza vissza. Nagyon idegesítő.
- Ember, az az én papucsom, nem is jó rád. Sokkal nagyobb lábad van. - mondtam neki mérgesen.
- Jól van már.,. Gyere már ki! Mit áztatod a hab testedet annyit! Sok lesz a vízszámla. Amúgy meg
nem csak a lábam nagyobb tesó, hanem más is. - mondta.
- Na, ez az, amit nem akarok tudni. Másrészről meg honnan veszed? Kisember nagy bottal jár! –
mondtam, miközben kirázott a hideg. Faszom, vizuális típus vagyok.
- Miiiiilááán, bazd meg! - ordítom neki. Amire válasz nem jött csak az, hogy röhögött.
Kimentem, mikor végeztem. És már nyomta is a kezembe a telefont.
Flórám💚♥️:" Hazaértem, szép szemű hercegem. Most készülök fürdeni. Pedig még nem is nyomtam neki, és nem is volt sport fokozatban. Üzenem a barátodnak, hogy aki kíváncsi, az hamar megöregszik.😂"
Amikor elolvastam az első megszólítást, nagyon tetszett, sose hívott még senki sem így. Egy kicsit
olyan, mintha kancsi lennék, pedig nem vagyok az. Ezért hordok sokat napszemüveget a színpadon is. A többin már csak nevettem. Milánnak megmutattam, aki ledöbbent.
- Ember, az így morog alapjáraton?! Milyen, ha sportban van? Egész Budapest beleremeg. -mondta ledöbbenve.
Flórám💚♥️: "Egyszer, ha szeretné, ki próbálhatja, a Hungaroringen szoktuk megjáratni az autóinkat, hogy ne lustuljanak el. Záven már menne nagyon, majd csatlakozhattok, ha szeretnétek. Ott szokott egy pár lóerő összecsapni."
Peti: " Megbeszéltük, szép lány. De menj pihenni meg fürdeni, holnap, vagyis ma már mész dolgozni, nehogy fáradt legyél. Vezetned kell a melóhelyre? Messze van tőled?"
Flórám💚♥️: " A kádban ülök. Igazából nincs messze, innen 15-20 perc nagyobb forgalomban az iroda.De holnap megyek terepre és most Szegedre kell lemennem. Úgyhogy 4-kor indulok, hogy 6-ra odaérjek mikor ott kezdenek." - Bassza meg, az kurva korán van, és alig fog aludni 2-3 óra hosszát.
Peti: "Menj aludni kérlek, korán kelsz nagyon és sokat fogsz vezetni. Nehogy baj legyen belőle.
Vigyázz magadra tényleg, jó?" - és közben a homlokomat ráncolom. Pár órája ismerem, de aggódók érte. Mit csináltál velem te nő?
Flórám💚♥️: "Egyedül, alvás nélkül már többször vezettem le 17-18 órát, mikor ilyen plusz fuvaros munkák bejönnek. Megszoktam már. De cuki vagy, hogy aggódsz. Azért ülök a kádban, hogy el tudjak aludni majd, nagyon rossz alvó vagyok. Az elmúlt pár évben napi 2-3-4 órát tudtam aludni."
Ezt nem értem, hogy miért, de meg fogom vele beszélni személyesen. Úgy érzem, itt sok más dolog állhat a háttérben.
Peti: " Kérlek, írj, hogyha indulsz reggel és megérkeztél. Nem ígérem, hogy fent leszek, mert biztos, hogy nem. De kérlek, jelentkezz, jó? Szeretném tudni, hogy minden oké veled oda és vissza fele is." - Kértem tőle.
Flórám💚♥️: " Rendben van. Írok neked, jó? De te is pihenj, hiszen nagyon keménynek hangzik, ahogy próbáltok. Pihenj sokat! Ahogy elkezdtelek megismerni, azért azt már tudom, hogy neked a 220% a minimum, amit nyújtani szeretnél a színpadon, ahhoz meg pihenned kell. Jó éjt🥰💫🌝Álmodj szépeket🩷."
Peti: "Vigyázz magadra, kérlek. Megpróbálok pihenni. Várom, hogy jelentkezz. Én szépeket fogok álmodni. Álmodj te is szépeket, angyalom😇🥰❤️"
Igen, oda raktam a szívecskét, hiszen egy gyönyörű okos nő. Nem egy csaj. Ebben igaza van Milánnak. Flóra annyira normális, hogy nekem ez már furcsa. De vajon miért?! Miért más nekem? Ezt ki kell deríteni, de gyorsan. Miért kötődöm máris hozzá? Hiszen mondhatni, semmit nem tudunk egymásról. Ahogy ezek jártak az agyamban, el is aludtam. Majd reggel 8:30-kor Milán keltett, hogy készüljünk, mert lassan menni kell próbára. Ránéztem a telefonomra.
Flórám💚♥️: " Jó reggelt szép szemű herceg😉😍már készülődök, miközben írok neked. Lassan el is indulok Szegedre, kb. 20 perc és már a kocsiban is fogok ülni. Ilyenkor jó menni, alig van forgalom. Remélem, te pihensz még, hiszen rád fér."
Ezt küldte 3:40-kor, majd 5:30-kor a következőt.
Flórám💚♥️: "Most álltam meg a benzinkúton inni egy kávét. Most már nem állok meg Szegedig.
Amikor odaértem, írok neked 😅 ha csak fel nem ébredsz és küldesz el a pokolba"
Majd jött a következő, de sokkal később 6:50-kor.
Flórám💚♥️: " Most értem csak ide...nem tudom, hogy elmondjam-e, de nem vagyok valami fényesen, szerintem tegnap megfáztam a nedves pólómban, egy kicsit be vagyok lassulva. Ahogy tudok, írok neked még, ha érdekellek egyáltalán."
Ezek mik, hogy érdekel-e? Hát persze hogy érdekel.
Peti: " Halihó szép lány! Persze hogy érdekel, hiszen én kértem, hogy írj. Minden oké? Alig aludtál! Fáradt vagy? Fáj valamid? Kérlek, válaszolj! 😫🤯 ."
Tiszta ideg lettem, hogy miattam lett baja. Kurva ideges vagyok, és aggódók érte. Közben el kezdtem készülni, de a telefon a kezemből nem esett ki. 5 percenként néztem, hogy írt-e már.
- Peti, te már kész vagy? - kérdezte döbbenten Milán, aki még alsónadrágban rohangált a konyha meg a szobája között.
- Igen készen, miért? - kérdeztem tőled idegesen.
- Ookéé... mi a baj, tiszta ideg vagy?- állt meg és nézett rám vissza a szobaajtóból.
- Semmi, csak Flóra írt, hogy nincsen jól, késett is. Pedig időben indult. Azt mondta, hogy nem érzi jól magát, és most nem válaszol. Kurvára remélem, hogy nem lett semmi baja. Szeged rohadt messze van.- hadartam és közben egyre idegesebb lettem. Milán csak állt és mosolygott.
- Neked mi bajod van? Mit kell ezen mosolyogni? - kérdeztem és kezdtem érezni, hogy kiakadok.
- Peti, hívd fel. És akkor megnyugszol te is. Ennyire egyszerű. Másrészt, van egy olyan biztonságos autója, hogy abból egy vonattal szemben is ki tudna szállni épségben. - mondta Milán halál nyugodtan. Oké, lehet, igaza van, fel is hívom. Már kicseng. Vedd fel kérlek, vedd már fel.
- Szia Peti, mi a baj? - hallottam meg a gyenge hangját, mikor felvette a telefont.
- Szia szép lány, minden rendben? Hogy vagy? Hogy fogsz visszajönni Pestre? Mid fáj?- hadartam neki el egyszerre mindent. Majd egyszer egy kéz csattant a tarkómon. Milán volt az. Kérdőn nézek rá, hogy mi baja van.
- Ember, ne rohand már le szegényt. - mondta halkan.
- Semmi, csak gyenge vagyok. Meg néha szédülök. Délre jönnek meg a minták, amiket vissza kell
vinnem Nagytarcsára a laborba, aztán megyek is haza utána pihenni. Majd otthon intézem a
papírmunkát. De te miért nem pihensz? - kérdezte azon a gyenge hangján. Éreztem, hogy próbál erős maradni, de én hallottam a hangján, hogy nincs jól. Nagyon nincs jól.
- Lassan készülünk próbára igen. Csak Milánka nem tud elkészülni. Figyelj, hívj, ha bármi van, jó? Vagy írj, kérlek. Este szerettem volna veled találkozni, de inkább pihenj, jó?- mondtam neki aggódva, de mosolyogva.
- Peti, figyelj, nem akarom, hogy elkapd, ha lappang bennem valami. Itt a nagy koncert, meg a szezon nektek. Nem akarok rosszat neked. De hívlak, meg írok persze, vagy inkább írok jó? Nem akarlak próba közben zavarni, vagy valami. Koncentrálj és figyelj oda. Velem már volt ilyen, meg vezettem rosszabb állapotban is. Rallizok 9 éve, nyugi. Tudok vezetni. – mikor ezt meghallottam ledöbbentem.
Nem néztem volna ki belőle.
- Jó rendben, de a próbával ne foglalkozz. Hívj inkább, jó? Írni írhatsz bármit. - vágtam közbe.- Inkább hallani akarom a hangodat. Hogy tényleg rendben vagy-e, vagy valami.- mondtam komolyan.
- Ennyire átlátszó lennék? Honnan jöttél rá, hogy mást írnék, mint ahogy vagyok? Ki vagy te, Marics Peti, hogy így belém látsz?- kérdezte a hangjából ítélve, mosolyogva. Már ezért megérte felhívni, hogyha ennyit tudtam neki segíteni.
- Tudod, megismertem egy csoda lányt, aki felnyitotta a szemet szó szerint, hogy érdemes figyelni az emberekre, nem csak hallgatni őket. Ezért a számomra fontos emberekre most már teljesen odafigyelek, és csak rájuk koncentrálok.- mondtam neki komolyan, amit őszintén így is fogok tenni. Mert igaza volt ebben is tegnap.
- Na, ezzel most meg fogtál, szépszemű herceg, erre nem tudok mit mondani. Pedig ez ritka nálam. - hallottam a hangján, hogy zavarban van.
- Na, csak nem sikerült zavarba hozni valakit?- kérdeztem, miközben rágyújtottam egy cigire, amíg a Milánra vártam.
- Neeeem?!...Na, jó, talán egy kicsit nagyon. - mondta nevetve. Ezen is elnevettem magamat.
Jólesett, hogy sikerült ezt is elérnem nála. Megfogadtam magamban, hogy el kell érnem nála, hogy előttem is elpiruljon.
- Megyek Peti, vissza az irodába. Ahogy tudok, írok. Vigyázz magadra és jó próbát neked! Figyelj oda, ügyesen, szépszemű hercegem! - mondta vidáman. Annyira jólesik, hogy így hív.
- Vigyázz magadra, szép lány. Jelentkezz, kérlek, jó? Bármi van! Nagyon vigyázz az úton visszafelé.- mondtam neki mosolyogva. Aztán letettük a telefont, és addigra Milán is készen lett. Istenem, és azt mondják, én készülök sokáig, pedig ha tudnák, hogy Májló meddig készül.
- Na, minden oké? - kérdezte furcsán. Homlokráncolva nézek rá.
- Igen, miért? - kérdeztem tőle vissza.
- Nem lesz foglalt a szívem a következő 5-10 évben. Aha, na, erre kíváncsi leszek. Mi lesz ebből, nyári kaland, búfelejtés, vagy komolyabb.- mondta egy mocskos nagy vigyorral az arcán, miközben beültünk a kocsijába.
- Na, azt tisztázzuk, hogy nekem nem kell senki az életembe. Pont elég volt, hogy minden csajom
eddig hülyének nézett. Tiszta gáz, hogy mindig velem szakítottak vagy csaltak meg. Én, aki állítólag a rossz fiú vagyok, mindig én koppanok. Csodálatos. - mondtam egy merő gúnnyal a hangomban. De tényleg így volt, bárkinek megadtam mindent, amit tudtam, nem voltam elég. Vagy megcsaltak vagy közölték velem, hogy kb. hülye gyerek vagyok. Csak azt nem értem, hogy én az elejétől ezt csináltam, hogy később mi változott, azt nem tudom, de hogy én nem váltottam, az biztos. Soha többet nem
fognak hülyét csinálni belőlem, mert fájt és fáj, ezek olyan sérülések, amiket nem egyszerű vagy nem tud az ember kiheverni, viszi tovább magával. Azért lennék gyerekes, mert vannak barátaim, akikkel szeretek együtt lenni és kikapcsolódni? Az baj, ha vágyom az ő társaságukra is? Ma már ott tartunk,
hogy nem tudunk ismerkedni, gyűlölök kilépni az utcára, mert abból cikk lesz. Hogy mit csinálok! Vagy mit nem! Nem tudom elengedni magamat sehol, nem tudok egy jót bulizni, vagy csak a barátaimmal lenni, mert már rögtön a címlapon látom magamat vissza? Hogy ez milyen érzés? Kurva szar és magányos. Én mindig imádtam pörögni és menni, de ma már nem tehetem meg, mert akkor Marics Peti ezzel és ezzel ment ide és oda. Utána meg magyarázkodhatsz, hogy nem is úgy volt. Flóra más, ő nem a hírnevet látta bennem, hanem egy béna gyereket, aki a forró kávéját borítja rá, istenem nem is én lennék, ha ez nem velem történik. De Ő annyira más. Az tény, hogy gyönyörű és különleges a külseje, bár nem tudtam annyira felmérni, mert bő ruha volt rajta tegnap, utána meg egy edzős bő felső. Pedig a lábai formásak és mellben se lenne oka panaszra. A szeme különleges, mert ilyen zöld
szemet nem láttam még soha. Szinte világított a pesti éjszaka fényeiben. A bőre fehér porcelán. Nem az a tipikus zsánerem. De annyira gyönyörű, hogy rögtön megfogott. Olyan kis pici, alig lehet 160 cm. Ami ritka. De miért is hasonlítom az exeimhez?! Hiszen teljesen más az egész lényének a kisugárzása. Egy nyugodt, kiegyensúlyozott nő. Nem csaj, hanem a nagy betűs NŐ. Egy ilyen hülye gyerekkel, mint én, mit kezdene, örüljek, ha megtűr, mint barátot vagy havert. Pláne, ha majd meglátja azt a sok faszságot, amit írnak rólam. Nincs senkim, nem vagyok kapcsolatfüggő. Fájt, hogy vége van annak a kapcsolatnak, de végre van egy kis szabadságom. A nyár a bulikról, koncertekről és a haverokról fog szólni, meg, ha Flóra szeretné, akkor róla. Észre sem vettem, hogy megérkeztünk, már Milan ütöget.
- Marics, mi van veled?! 10 perce neked pofázok! Jól vagy? Vagy elvette a ferraris lány az eszedet? -
kérdezte röhögve.
- Bazd meg Milán, ne adj neki beceneveket. Egyébként ez tuti tetszene neki.- mondtam neki
idegesen. Milán csak röhögött rajtam.
- Na, és nézte az instáját? Mert ha nem gond, én is meglesném, sötétben nem láttam tegnap annyira
jól. – mondta, miközben mentünk be.
- Ember, barátnőd van, kettő: nem is néztem még meg. - eközben gyorsan előkaptam a telómat és
megnéztem. Igen, megkaptam az engedélyt. Nincsen olyan sok képe fent, nagyjából 110-120 darab, ez nem sok a mai lányokhoz képest. Olyan, amin egyedül van, meg szinte csak 10-15 darab. A tesóival vagy a barátokkal van fent. Ami feltűnt, hogy nem szeret kihívóan öltözni, sőt inkább takargatja magát. Se egy bikinis kép, se semmi. Viszont az is feltűnik, hogy nincsenek fent képek a barátjával. Akkor egyedülálló lenne? Egy kép van, amin megakad a szemem, egy nyaralós kép, az összes tesó rajta van. Mind az öten rajta vannak, egy hete készült. Én ismerem róla az egyik srácot. Ő lesz a kisöcsi, a Balázs. Na, majd kifaggatom Balázskát, hogy mi a helyzet. Eddyhez jár fodrászhoz.
- Azért most őszintén, ő a természetes szépség. - mondta mellettem Milán.
- Igen, és az öccsét ismerjük is. Balázs, tudod ki?- mondtam Milánnak.
- Tudom, az jó fej az a srác. De így már értem, hogy miért, ha rokonok.- mondta Milán.
Na, megyek is, Eddyre rá is szállok a próbán.
Úgyis ideje lenne már levágni a hajamat.