A szerelem kezdete/ Hyunlix/

Féltékenység és egy váratlan baleset

Felix szemszöge

Tegnap este értünk haza a nagy akció után. Nagyon fáradtak voltunk így emiatt hamar ágyba dugtuk magunkát. Másnap reggel viszont egy érdekes telefon hívásra keltem fel. Hyunjin szeretet teljes hangon beszélgetett valakivel. Próbáltam fülelni, hogy kivel is beszél ilyen korán. Ilyen beszélgetéseket hallottam.

- Tudod hogy fontos vagy nekem emiatt kérlek ne érezd magad rosszul, én mindig melletted- mondta Hyunjin

- Tudom de mióta együtt vagy Felixel sosem csinálunk semmit sem - mondta kicsit szomorú hangon..... Jongiiin!

-  Jó akkor mit szólnál ha elmennék valahová mint régen?- kérdezi Hyunjin

- Nekem meg felel! - mondja I.N

- Na akkor én megyek nem akarom, hogy valamit is félreértsen bármit is Lix- köszön el Hyun.

- Akkor visz halt később.- köszön el.

Úgy döntöttem nem fogom meg kérdezni bármi is volt ez, majd elmondja nekem ha készen áll rá. De akkor én is tervezek valamit addig míg szórakozik I.N-nel. Lehet haza látogatok hiányoznak már a tesóim. Igy is fogok tenni. Kis idő múlva hallottam, hogy Hyunjin kiment igy lassan én is kikelek az ágyból a telefonomért nyúlok, hogy nézek egy járatott Ausztráliába. Keresgélés után láttam, hogy csak olyan gép van ami három napos. Biztos kibír Hyunjin párnapot nélkülem. Kicsit még maradtam az ágyban, hogy lefoglaljam a jegyet. Ki száltam az ágyból át öltöztem aztán átmentem a fürdőszobába hogy rendbe szedjem magam. A tükörbe nézve láttom, hogy a szeplőim most jobban látszanak az arcomon. A sok bámészkodás után nem vettem észre, hogy Hyunjin nevemet kiáltja. Nem szóltam semmit. Kis idő múlva már a fürdőszoba ajtaján kopog.

- Felix itt vagy? - kérdezi

- Igen itt vagyok. - mondom neki. Lassan benyit a fürdőbe, mikor meg látta, hogy tényleg bent vagyok megnyugodott és meg ajándékozott a legszebb mosolyával.

- Hál istenek! Azt hittem elmentél itthonról, megijedtem egy kicsit. - mondja és átölelt.

- Soha nem mennék el mellőled, ahhoz túlságosan is szeretlek. - mondom neki és jóbban be férkőztem a védelmező karjaiba.

- Felix mondanom kell valamit. Reggel beszélgetem I.N-nel és egy kicsit rosszul érzi magát, hogy nem találkozunk olyan sokszor, mint régebben. Ezért ma I.N és én elmegyünk egy kicsit szórakozni. - mondja Hyunjin.

- Az engedélyemet várod pedig nem kell. Bízok benned, hogy nem kell aggódnom azért, hogy bármi is történyen. Szeretlek! - mondom és megcsókolom. - De én meg haza látogatok.

- Hova? Ausztráliába? - kérdezi én meg aprót bólintok. - Nem tudsz elmenni, mert egész héten a próbáink vannak. - mondja nekem.

- Nem már teljesen ki ment a fejemből. - mondom szomorúan.

- Mért nem hívod a tesóidat ide? Van egy csomó szobánk. - ez eszembe se jutott.

- Várj egy kicsit- elő vettem a telom hogy eltudjam intézni, hogy a tesóim kapják a repjegyeimet.- oki akkor még egy kis pillanat.- elkezdtem fel hívni Rachelt, hogy megbeszéljük a dolgokat. Szerencsére rá érnek.

- Sikerült babykém?- kérdezi Hyunjin

- Igen ma este meg is érkeznek a repülőtérre. - mondom

Mai nap folyamán nagyon vártam, hogy a két testvérem itt legyen. Őszintén nagyon féltékeny vagyok, hogy Hyunjin I.N-nel tölti a napját. A beszélgetésünk után rögtön elment hozzájuk, kicsit rosszul eset. Pár óra múlva viszont itt lesznek a tesóim, már alig várom nagyon hiányoznak nekem...