14. Fejezet

549 21 19
                                    

IKSON: PARADISE; TIESTO: DONT' BE SHY


-Hogy iszod a kávét? -tűzöm fel a hajam a tükör előtt.

-Ahogy kapom... –Peti az ágyon keresztben hanyatt fekszik, a feje alá begyűrte a párnát.

-Lejössz pár perc múlva?-visszapillantok rá, miközben igazgatom még a kontyom.

-Aham. -rám kacsint, és követ tekintetével, ahogy elhagyom a szobát.

-Felöltözve! -fordulok gyorsan vissza az ajtóból.

-Igenis Főnökasszony! -szalutál.

Kész vagyok tőle, úgyhogy visszamegyek és kiosztok pár csókot.

-Nekem nem fontos a kávé, ha csak azért mennél... maradhatnál itt is... -próbálkozik visszatartani.

-De nekem fontos. Lent találkozunk. -nyomok még egy puszit a szájára és tényleg otthagyom az ágyban.

Lili már lent ül, szokásosan a híreket olvassa.

-Minden oké? -pillant rám aggódva.

-Igen. Kibeszélte, átrágtuk, már jobban van. -bólogatok, miközben a kávégépet bekészítem.

-Nem szállnak le róla... -odamutatja, amit épp olvas.

Hiába várták a rajongók Marics Petit és Valkusz Milánt - biztonsági őrök zavarták el a tömeget

-Ennek sose lesz vége... Hogyan lehet ezt épp ésszel kibírni? -nézek fel a képernyőről.

-Még mondhatjuk, hogy "Köszönjük, de nem kérjük". -gesztikulál a tenyerével.

-Nem adom fel ilyen könnyen. –rázom meg a fejem röviden.

-Mit nem adsz fel? Jó reggelt. -lép Peti lazán a pulthoz.

-Jó reggelt! Bubu semmit nem ad fel. Soha. -mondja határozottan Lili.

-Kemény csaj, igaz? -néz rám Peti mosolyogva és leül a szélső bárszékre.

-Egy Nagy Sárkány a Kicsi Sárkány, aki sosem adta fel. -kacsintok rá. -Itt a kávé, Uram. Hosszú kávé tejjel és cukorral. -udvariasan eléteszem a nagy bögrét.

Peti belekortyol és elismerően rázza a fejét.

-Akkor mostantól így iszom a kávét. -húz magához, ráültet a combjára és belepuszil a hajamba.-Van valami új a nagyvilágban? -bök a tablet felé.

-Ssemmi különös... Hailey Bieber beleállt Selenába, erre most ő az ügyeletes picsa, Károly hiába kéri fel a világsztárokat a koronázási bulira, mindenki lemondja... -hebeg kicsit Lili.

-Tudod, hogy mi érdekel... -Peti hangja komor.

Lili lesüti a szemét és odatolja a tabletet. Peti elveszi, kinyitja a tokot. Feszültség ül ki az arcára, megköszörüli a torkát. Nyugodtan visszacsukja, leteszi és eltolja magától.

-Köszi. -súgja alig hallhatóan.

Fejét a hátamba túrja, érzem a bőrömön, ahogy veszi a levegőt. Csendben ülünk, szinte nyomasztó a hangulat.

-Elég!-állok fel. -Én ezt nem tudom csinálni. -támasztom ki magam a pultnál, arcom végtelenül komolyra vált.

Ahogy ezt kimondtam, Peti falfehér lett. A szája is színtelenre változott hirtelen, annyira megijedt.

-Kicsim... -hangja kérlelő és kétségbeesett.

-Jaj, nem úgy értem, kis Buti Manó... -jövök rá, hogy mennyire félreérthető voltam. -Nem csináljuk ezt tovább! -veszem az arcát a kezeim közé. -Úgy értem, hogy nincs több bulvár olvasás! Ezek a hírek megszűntek. -mutatok a tablet felé.

Szivárvány felhővelTahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon