Hülye Királyi Szabályok (Kiribaku)

Bevezető

Sok-sok hegyeken, vizeken át fekszik egy gyönyörű és hatalmas királyság. Sokan azt beszélik, ennél sehol a földön nem találsz nagyobbat és szebbet. A királyi palota lassacskán egy hegynek felel meg, és amilyen hatalmas, olyan szép is. Az aranyozott ablakkeretek vakítóan csillognak, zászlók sora díszítik az oldalsó tetőket, az ajtói hatalmasok, arról nem is beszélve, hogy mind egytől egyig kézzel kifaragott motívumokkal vannak díszítve.

A palota körül élnek a gazdagabb népek. Házaik nagyok, piacokat vezetnek, ahol mindent meg lehet találni, gyümölcsöktől kezdve zöldségekig, gyönyörű ruhákig, ám vannak még itt különböző díszítő elemek, kézzel készített kosarak, szerszámok, lovagi felszerelések és persze rengetek mézédes házi sütemény is.

Kijjebb azok élnek, akik se nem gazdagok, se nem szegények. A kereskedelem itt is elég erőteljesen működik. Ám utána következnek a szegény családok. A piac itt is életbe lép, csak sajnos kevesebb áruval. Ezzel a város szélére is jutottunk, ahol a történetünk fog kezdődni.

-Azonnal kifizeted azt te mocskos kis vakarcs, vagy ide hívom az őröket!

Nagy zaj harangozza be a szegény negyedet, ami itt nem meglepő az emberek számára, szinte minden napos a balhé erre felé.

-Azt lesheted vén trotty! –nevetve futott tovább egy szőke kisfiú kettő kenyérrel a hóna alatt.

Mezítláb rohant végig a standokon, majd az omladozó házak között, némelyikre fel is ugrott, hogy a tetején folytassa útját.

Nemsoká el is érkezett egy házhoz, ami talán még nem most fog összedőlni, de lehet rá esély.

A kisfiú nagy lendülettel lépett be a ház ajtaján, ahol édesanyja ideges tekintete fogadta.

-Bakugo Katsuki! Mégis mi van nálad? –nézett fia szemeibe szúrósan, csípőre tett kézzel.

-Kenyér. –felelte közömbösen, majd meg is indult az asztalhoz letenni a két szerzeményt, ám nem várt ütést érzett a feje búbján. –Mi a..?

-Megmondtam, hogy többet ne lopj! Így is lassan már hetente látogatnak el hozzánk a palotából az őrök. Szerencséd, hogy csak nyolc éves vagy, másképp nagy bajba lennél fiacskám. –bosszankodott a fiatalos hölgy. –Mond meg neki te is Édesem! –fordult a tűznél melegedő férjéhez Mitsuki.

A férfi nagyot sóhajtozott. A családban ő a fekete bárány. Csendes, és persze ő az aki mindig higgadt és próbál a bajból kikerülni. Ezért is adta most ezt a rövid választ Masaru fiának. –Igaza van édesanyádnak.

Bakugo tudta, hogy ez lesz a válasz. Szerinte az apja túl nyápic, hogy mást merjen mondani, de azért természetesen szereti őt.

Fújtatva átvágott a másik helységbe a fiú és amilyen erősen csak tudta, becsapta az ajtót maga mögött.

Bonyolult család azt meg kell hagyni. Már régóta itt élnek, a szülők elfogadták, azonban az ideges kisfiú nem. Minden erejével azon van, hogy egyszer a gazdag nép között élhessenek.

Arrébb a palotában nagy nyüzsgés folyik. Nyolc éve született meg a királyi trón örököse. Folyamatos készülődés történik, a fiatal fiú körülött, mióta csak az eszét tudja. Tökéletes királyt szeretnének belőle faragni, ami sajnos ezzel jár.

-Nem játszhatok, egy kicsit kérlek? –nyafogott a fekete hajú királyfi. Csak a mai nap húsz ruhát próbáltattak és személyre szabtak neki, pedig még csak reggel kilenc óra van.

-Kicsikém ezeket muszáj megcsinálni te is tudod. Hogyha lesz szabad perced, akkor majd játszhatsz. –mosolygott édesanyja, Aiko, fiára.

-Hoppá ki ez a helyes fiúcska? –nyitott be az ajtón a király, széles mosollyal az arcán.

-Apa! –ugrott oda apjához, aki szorosan megölelgette őt.

Nála jobb király nincs. Az egész nép imádja Kirishima Dai-t. Ahol csak tud segít mindenkin, a szegényeknek munkát próbál találni, mindig azt nézi, hogy a népének mi a legjobb. Arról nem is beszélve, hogy kiváló apa. Eijiro szereti mikor csak az édesapjával van, ilyenkor jön a tömérdek nevetés, móka és játék. Anyja szigorúbb ilyen téren, mindenképp tökéletes királyt szeretne faragni belőle, persze édesapja is, de ő sokkal elnézőbb, na meg kicsit más módszerei vannak, mint Aiko-nak, de ez mindig beválik a lurkónál.

Íme a két főszereplőnk, kiről ez a kis regény fog szólni. Jó mulatást királyok, és királynők.