~Szünetelve~ Bungou stray dogs fanfiction! "Semmi veszélytelen nincs itt!"

Szept.7 "Tűzriadó"

A tegnapi napról csak annyit tudok mondani, hogy eltelt. Semmi érdekes nem volt. Ma reggel a szokásosnál hamarabb kelltem, jogy találjak valamit ami nem iskolatáska. Mivel az igazgató kitalálta, hogy ma legyen a no backpack day. Felforgattam az egész házat, de a szatyrokon kívűl csak egy régi hűtőtàskát találtam.

Ez megfelelt a célnak ezért belepakoltam és elindultam a suliba. Dazai reggel írt, hogy Chuuyával jön, mert valami nagyonjó dolgot találtak ki erre a napra. A suli fele láttam szatyrokat, hátizsákot, bőröndött és egy fazakat is.

A főkapun bementem. A lépcsőn felfele még láttam pár érdekes dolgot például kisállathordlzót. Terembe beérve már sokan bent voltunk. Ranpo nem meglepő módon ajándékdobozokban hozta a cuccait. Naomi és Yosano szatyorban. Shiro kényelmes és stílusos böröndben. Aku nem hozott semmit. A többiek még nem érkeztek meg.

Leraktamam a hűtőtáskám. Abban a pillamatban kicsapódott az ajtó és Dazai meg Chuuya jött be egy bevásárlókocsival.

-Meghoztuk a szajrét!-Kiálltotta Chuuya.

A kocsijában sok mimdem volt, de könyv az egy sem. Volt ott rengeteg nasi, párnák, takarók és még bor is.

-És ez mire lesz?-Kérdeztem

-Piknikezünk a teremben lyukasórán. Meg úgy egész nap. Segítetek elrejteni ezeket?-Fordult körbe mire Aku odapattant és berakosgatta az osztályszekrénybe.

De nem minden fért oda be ezért az én hűtőtáskámba és Shiro bőröndjébe is raktak mindent. Csengetésre Atsushi és Fyodor is megérkezett. Atsushi egy ládával, Fyodor meg semmivel. Nem is lepődtem meg.

Tesi lesz amitől megfeledkeztünk így a tanár tört be hozzánk, hogy illendő lenne átöltözni. Nem siettük el a dolgokat. Nyugisan öltöztünk.

4 kört kaptunk és utánna kosaraznunk kellett. Nem tudok semmit a kosárról ezért be sem álltam volna, de be kellett, mert Naomi fel van mentve.

Legalább eltelt az óra. Fizika nyugolmasan telt. Leginkább töri tanulással nálam, mett írni fogunk. Ez így is lett. Többen csak pislogni tudtak. Mögöttem Dazai unottan csattogtatta a tőlem kölcsönkért tollat. Ranpo elöttem hátradőlve irogatott. Shiro meg mellettem próbált emlékezni. A többiek fele puskázott vagy hagyta az egészet.

Töri után eltóltuk a padokat és megnyitottuk az osztálypiacot. Igaz pénz nélkül. Ranpo a földön fekve zabálta a chipsét, Naomi az ablakban ült és nyakát nyújtogatva leresett valakit a B-ből. Yosano és Shiro beszélgettek. Dazai Chuuyát idegesítette aki a sunyiban behozott bort itta. Fyodor bent sem volt a teremben. Atsushi és Aku meg abban versenyeztek ki eszi meg hamarabb.

-Dazai-Forfultam felé

-Igen?

-Fogadjunk. Aki hamarabb megeszi a gumicukrot az meglepi a másikat valamivel. A vesztes meg bekopogtak a B-ekhez és megpróbál eladni innen valamit.

-Benne vagyok!

-Várjatok jöhetek én is?-Kellt fel Ranpo

-Persze. Pont van három. Háromra kezdjük. Egy...

-Kettő-Mondta Ranpo mire kibontottuk a zacskókat.

-Három-Kiálltott Dazai és Chuuya egyszerre.

Nem volt bent a szabályban, hogy egyesével kell e enni ezért egy maroknyit belenyomtam a számba ahogy Dazai is. Egyedül Ranpo adogatta kis adagokban magának.

-Buszaj vult eszt a begény fhajtát enni?-Kérdezte teli szájjal Dazai

-Ühüm-Válaszoltam majd egy nagy nyelésre lenyeltem vagy 10 gumicukrot.

Folyamatosan haladtunk majd elsőnek Ranpo dopta le a zacskót. Ő nyert. A kérdés ki veszít. Minkettőnknek az utolsó darabok voltak már.

Nem érdekelt semmi ezért fogtam és benyomtam a maradékot egyben.

Ezzzel a húzással egy gumivukorral, de hamarabb ettem meg.

-Soha többet-Dobta le Dazai az utolsó szem után a gumicukrot-Nektek veszek valamit igaz?-Kérdezte mire bólintottunk-És el kell adnom a B-seknél most. Mondjuk... a negyedik ilyen gumicukrot-Vette el az utolsó lapuló csomagot és felállt.

Mi akik részesei voltuk enni videózva követtük. Dazai megnézte kivel van órájuk a B-seknek. Morival

-Na bazdmeg-Káromkodta el magát. De bekopogtatott.

-Gyere-Kiálltotta Mori mire Dazai belépett a terembe

-Igen Dazai-kun?-Kérdezte furcsa mosollyal

-Tanár úr kéri ezt a gumicukrot? Ingyen is odaadom-Kérdezte lazán, de a hangja megremegett

-Elfogadom-Vette el-Más valami?

-Szünetbe a termünkbe megnyílik az osztálypiac lehet jönni-Ment ki az ajtón és csapta is be azt-Soha többet. Beleégett a tekintete a fejembe. Ez normális?-Kérdezte

Nevetve mentünk vissza, de mivel nem éreztem fernek, hogy Ranpo nyert, de én nem kapom ezért semmit rosszat ezért megállítottam a bagázsot.

-Nyomjuk meg a tűzjelzőt!-Suttogtam olyan hallkan, hogy még ők sem hallották szinte

-Hülye vagy?-Kérdezte Chuuya hitetlenkedve

-Lehet, de... mégiscsak Rampo nyert nem én.

-Fedezünk Kanao és nem árulunk el!-Mondta Ranpo és Dazai egyszerre

-Biztos?-Néztem rájuk könyörgően

-Ha megszegem fél évig ne egyek semmilyen nasit!-Tette a szívére a kezét Ranpo

-A halott barátom lelkére esküszöm, hogy nem árullak el-Mondta halálosan komolyan Dazai

-Chuuya?-Néztem rá

-Ha elárullak akkor a vonat elé vetem magam-Mondta ő is komolyan

Hittem nekik. Odamentem a tűzjelzőhöz és már lenyomtam volna, de Dazai megállított.

-Legalább legyen füst, hogy ne kezdjenek el nyomozni-Suttogta

Ezt is csináltuk. Nagy meglepetésemre volt a fiúknál füstgép.

-Ez miért van nálatok?-Kérdeztem

-Mert akarunk majd a gólyabulin füstözni.

-Min?-Pislogtam

-Gólyabuli. Most pénteken lesz. Mások gólyaavatónak hívják-Segített ki Ranpo

-Oké ezt késöbb mondjàtok el.

A füstgép termelte az aulában a füstöt, de annyira, hogy a folyosó is olyan lett. Ranpo és Chuuya visszament a terembe. Dazai meg az ajzóban várt rám.

-Hogy lehetek ilyen hülye, de nincs már visszaút-Motyogtam amjd lenyomtam a tűzjelzőt és hangtalanul futottam Dazaihoz aki elkapott és becsukta az ajtót.

-Oké figyeljetek! Aki ezt elmondja az igazgatónak azt megölöm-Mondta Dazai halálosan komolyan.

A többiek értetlenül nézetem felénk. De ekkor megszólalt a tűzjelző. Hirtelen olysn merő büntudat kapott úrrá, hogy levegőt sem kaptam. Ezt Dazai is észrevettem magahoz ölelt.

-Nyugodj meg Kanao. Nem fognak rájönni-Suttogta a fülembe.

Bólintottam majd odamentem a telefonomért miközben bejött egy tanár és kitessékelt minket a teremből. Lehajtott fejjel kullogtam ki az udvarra. Az elején a kint lévők csak hülyúltek, hogy próba van, de hamar rájöttek, hogy nem.

Ott álltunk. Én maró büntudattal. Ki jött az igazgató és így szólt.

-Amíg nem tudjuk meg a füst okát hazaengedünk titeket. Holnap reméljük jöhettek. Ha igen akkor tart még a No Backpack Day-Mondta mire a felsőévesek boldogan mentek el.

Mi is elindultunk haza. Hozzánk érve Dazai bejött velem a házba. Anya volt otthon akinek nem mondtam semmit. Csak Dazai annyit hazudott, hogy közös házink van és elmarsdtak az utolsó órák.

Soha nem voltamnilyen szarul, de legalább volt egy társam. Aki nem fog elárulni.