~Szünetelve~ Bungou stray dogs fanfiction! "Semmi veszélytelen nincs itt!"

Szept 19 "Újra kettesben +floorball"

Hosszú rész
Kedden ügyesen megbetegedtem, ezétt egész héten nem mentem. De egy összegzőt azért iderakok.

Kedd:

Reggel 38 fokos lázzal otthon maradtam és ráírtam Dazairs de ő megelőzött

Dazai: Elkaptam tőled ezt a szart 39 fokos lázam van.

Kanao: Detto csak -1

Kiderűlt, higy mindketten otthon maradtunk. Nem mentünk át a másikhoz, de azért boldogított a jelenlétével, ugyanis egész nap hívásban voltunk.

Szerda:

Lemaradtam Saya veszekedéséről Fyodorral szemben aki màr nem túrte tovább a szék nélküli életet és vitába folyt az egész. Legalább nem egy magának való láyn és kiáll az igazáért

Csütörtök:

A tegnap említett Saya ma ismerősnek jelölt.

Saya: Szia hogy vagy?

Kanao: Szia sokkal jobban hétfőn már megyek újra

Saya: Na az jó. Figyelj tippelj mit csináltunk tesin

Kanao: Ugye nem maradtam le a floorballról?

Saya: Nem nyugi a tanár nem engedte, de a földharcot igen

Kanao: Mi az a földharc

Saya: Olyan mint a bírkózás csak más a neve. Kérsz story timeot?

Kanao:: Naná!

Megtudtam, hogy a fiúk nem kímélték a másikat úgy rugdosták, ütötték ki a màsikat a pályáról mintha az ellenfél a egy por lenne a polcon. Egyedül Ranpo volt kivètel ő a szurkoló szerepet töltötte be. A B-sek nem voltak ott ezen az órán, mert kicserélték a törijükkel.

Péntek:

Chuuya és Yosano szekrényében az ofő megtalálta a bort ezért mindkettő kapott egy osztályfőnökit:D

És ennyi volt egy unalmas hét otthon és ott amiből nem éltem meg semmit.
Ma reggel egészségesen és energikusan kelltem. Csináltam egy kapszulás kávét anya "legnagyobb" örömére.

-Ma apáddal esküvőre megyünk

-Időben szóltok -jegyeztem meg

-Itt a kulcs most ne hagyd el -dobta oda az emlìtett tárgyat

-Megpróbálom. Mikor értek haza?

-Holnap reggel körül. Jó tanulàst -ölelt meg anya mand kiment apa után.

Egyedül voltam a házba megint, de nem sokáig. Felkaptam a táskám és kimentem az őszi szellőbe. Az idő most sokkal jobb volt mint egy héttrl ezelött, de a levelek már elkezdtek lepotyogni.

Elővettem a telefonom és ráírtam Dazaira

Kanao: Szia mikor jössz?

Pár perc múlva érkezett a válasz

Dazai: Nézz magad mögé:)

Ahogy mondta hátranéztem volna, de nem kellett ugyanis hìrtelen átkarolt.

-Aranyos voltál ahogy nézted a telefont a válaszom várva -mondta a fülemhez hajolva

-Mióta álltál itt?

-mióta kinyílt az ajtó. Csak nem vettél észre

-Amúgy nem akarsz elengedni? -fordítottam a fejem felé

-Ha akarod -engedett el mire meg tudtam fordúlni teljesen -Megyünk?

-Aha -mondta majd mielött reagálhattam volna megfogta a kezem és elkezdett sétálni.