~Szünetelve~ Bungou stray dogs fanfiction! "Semmi veszélytelen nincs itt!"

Szept 21 "A lázadás"

Ahogy felkelltem egyből rájöttem, hogy bizony a mai nap nagyban kiüti a normális kategóriát. Korábban mentem mert tegnap este Ranpo a kis "forradalmunk" főszervezője küldött egy körüzenetet, hogy hamarabb menjünk be olyan 7:30 körül.

Épp ezért igaz hulla fáradtan, de 7-kor màr vártam Dazait az órkán erejű szélben. Aki nem jött.

Biztos nehezére esik felkellni.

7:15 még mindig sehol. De még itt is nyugodt voltam. Biztos elaludt. Azonban 30-kor màr beparáztam.

Kanao: Merre vagy?

Utoljára 5 órája volt elérhető állapotban. Nem is válaszolt. Hirtelen ötlettől vezényelve úgy voltam vele, hogy meg nézem mi történt. A lépcsőházban felmenve hallgatóztam. Semmi hang. Ez megijesztett ezétt megpróbáltam benyitni. Nyitva volt az ajtó.

A konyhában nagyon hideg volt és ballra nézve láttam, hogy a földön üvegszilánkok vannak.

-Dazai? -szólaltam meg

Beljebb mentem. Az üvegszilánkok mellett vér is volt.

Mi történt itt?

A vér a fürdőszobába vezetett aminek az ajtaja résnyire nyitva volt.

-Dazai? -löktem be.

Ott volt a kád mellett ülve. Egyik oldalán tiszta kötszer és fertőtlenítő a màsikon átázott véres kötés és üvegszilànkok.

-Kanao hàt te? -kérdezte a nyakát fogva.

-Nem jöttél ezért bejöttem. Mi történt?

-Kitört az ablak -válaszolta.

Még mindig a nyakát fogta. Levettem róla a kezét és megláttam a vágást. Nem volt mély és ahogy néztem a főeret sem vágta el. Még jó, hogy nem írtózok a vértől, mert ez nem semmi. Mindenféle válasz nélkül elláttam a sebet majd Dazai szemébe néztem.

-Van máshol is seb?

-Igen, de azt én elintézem már. Köszi -mosolyodott el kicsit.

-Hogy történt?

-Csak odamentem, hogy szellőztessek, de a szél becsapta elöttem. Ezért nem válaszoltam -mutatott telefonjàra ami egy méterrel arrébb volt.

Ott maradtam végig. Szerencsére csak a karját találta el a legtöbb. (Kivéve a nyakán lévőt) A legtöbb üvegszilánkot màr kiszedte, de egy még bent maradt.

De még jó, hogy a barátom nem ismer fájadalmat ezért szinte rezzenéstelen arcal húzta ki.  De tudtam, hogy igazából fájt neki.

Miután megvolt mindennel fáradtan dőlt hátra. Engem nézett.

-Ranpo letépi a fejünket ha nem esünk be 50-re -néztem a telefonomra ami 40-et írt.

-Tudom- sóhajtott majd felàllt mire én is. Egyikünk sem ìgy akarta indítani a reggelt -Majd délután feltakarítok -legyintet elindult kifele. Utána mentem.

Gyorsan leértünk a sulihoz bár többször láttam, mintha Dazai sántítana vagy valami, de az is csak egy pillanatig volt.

A B-sek terembe felérve azonban várt a meglepetés.

Székek nem voltak. Ranpo befoglalta a tanári asztalt ami tele volt nasikkal és az ő padja is.

Chuuya a régi helyén Yosano társaságában borozgatott. Atsushi és Aku meg furcsamód nem veszekedtek hanem megvoltak egymás mellett. Yosano táska helyett aknatáskát hozott. A padon sorakoztak a kések. Saya és Shiro meg egy plakátkt csináltak smin felvázolva az állt, hogy: