Miraculous - One Shots (HUN) [BEFEJEZETT]

Gólem

Fájdalom. Szenvedés. Trauma. Bűntudat. Marinette-ben kavarogtak az érzelmek, de a fájdalom volt a legnagyobb ami belül szét akarta marcangolni. Akit szeretett, akivel elképzelte a jövőjét, arról kiderült, hogy nem létezik. Az a személy csak egy szörnyeteg. Egy gólem, egy olyan gólem hibrid, akinek sejtelme sem volt arról, hogy valójában nem emberi lény és ez persze nem az ő hibája volt. A lány teljesen összetört érzelmileg és lelkileg is. Több napja a szobájába zárkózva szigetelte el magát a külvilágtól, és próbálta feldolgozni Katicaként is azt, amit Nathalie árult el neki. Marinette-t nem csak Alya, Adrien vagy a barátai próbálták elérni, de mivel ő volt Katica, így a társa Fekete Macska -aki egyben Adrien volt, csak ezt nem tudta -is többször hívogatta őt, az ő Bogárkáját, azonban válasz nem érkezett. Tikkit is ugyan úgy megdöbbentette a hír, de belátta, nem tud segíteni a lánynak ebben a dologban. Ugyan Adrien pót anyja, Nathalie habozott elmondani ezt a súlyos titkot, -ami mély nyomott hagyott a lányban -de végül Marinette könyörgése meggyőzte. Ez egy héttel ez előtt történt, és ma reggel a kis kwami elhatározta, elmondja Plaggnek az igazságot amíg a gazdája alszik. Ellenőrizte, hogy Marinette tényleg az igazak álmát aludja e, és mivel ez így volt, üzenetet sem hagyva hagyta el a lány otthonát. Adrien ugyan olyan állapotban volt, mint szerelme. Hiszen a fiú azt gondolta, valamit elrontott és szóba se akar állni vele a feketehajú. A fiú befejezve reggelijét, visszament a szobájába, hogy Plagg sajtjait át pakolja egy olyan helyre, ahonnan kevésbé érzi a szagát. Tikki éppen ekkor érkezett meg, de annyira nem figyelt, hogy neki repült a fiúnak, aki meglepődött a kis kwami láttán, de rögtön félelem ült ki az arcára, hogy Katicával történt valami rossz. 

–Tikki? Mi történt Katicával, miért nem vagy vele? Ugye nem...?! -ugrott fel, és ijedten faggatta a kis Kwamit, hogy mi történt a társával. Tikki csak megrázta a fejét, majd a már mellette lebegő Plaggre pillantott. 

–Katica nincs olyan állapotban, hogy megvédje Párizst. Össze van törve lelkileg, és én úgy gondoltam, jobb, ha beszélsz vele, hátha neked megnyílna. Senkivel se akar beszélni, nem akar kimozdulni, sem terepet szemlélni.  

–Ezt nem hagyom annyiban, ne aggódj. Szükségem van Katicára, hiszen Marinette napok óta kerül engem, a telefont sem veszi fel. Nem tudom, mi történt Katicával, de beszélek vele. Mond meg neki, találkozni akarok vele minél hamarabb. A toronynál leszek. Plagg, karmokat ki! -változott is át, majd távozott a szobából. Tikki szomorúan nézte a távolodó fiút, de végül ő is távozott és haza ment. Marinette már kétségbe esetten kereste a Tikkit, és a lehető legrosszabbra gondolt. Magát ostorozta, amiért a kis kwami csak úgy lelépett amíg aludt. Kezdte feladni, hogy hova mehetett mikor Tikki megérkezett és a lányhoz repült.

–Tikki! Azt hittem elveszítettelek. Hol voltál, miért tűntél el így? Annyira aggódtam érted! -fakadt ki a lány, de látta a kis kwamin, hogy neki sincs jó kedve, így egyből elhallgatott.

–Én csak...Nem akartam, hogy ilyen állapotban harcolj. Fekete Macska viszont nem tud nélküled harcolni, és egyébként a Toronynál vár rád. Beszélni akar veled, minél hamarabb. Szóval nála voltam, ne haragudj Marinette.  

–Tudom, hogy most a magányra van szükségem, de rád is Tikki. Senki mással nem akarok most beszélni. De Macska már biztosan nagyon aggódhat értem, szóval oké. Pöttyöket fel! -változott át, majd a szobát elhagyva az Eiffel toronyhoz sietett. Adrien már ott várta, és a sokadik üzenetet akarta elküldeni, mikor Katica megérkezett. Egyből felállt és szó nélkül szorosan magához ölelte a piros ruhást. Marinette meglepődött, de viszonozta az ölelést és percekig csak ölelték egymást, mire a lány sírni kezdett. Macska érezte, hogy valami komoly dolog történhetett, ezért szótlanul próbálta nyugtatni a lányt. Több mindenre gondolt, köztük arra, hogy lehet meghalt az egyik szerette, esetleg szakított a barátjával, vagy amire nem akart gondolni, az, hogy a lány elvetélhetett és ezért tűnt el napokra.