YOU | Larry Stylinson f.f. |✅

28.

Louis a kanapén üldögélt és élvezte azt a kiváltságot, hogy nem a pincében kellet lennie, egyes egyedül. Persze nem tudhatta, hogy Harry egy pillanatra sem tudná magára hagyni, ha nem muszáj, de most ki kellet mennie a házból, hogy elintézzen egy kényes telefonhívást.

Ahogy kiment, Loura zárta az ajtót, biztos ami biztos és mégha az ajtótól alig egy méterre is volt. De Louis meg sem próbálkozott a szökéssel, mert belátta, hogy felesleges próbálkoznia és a büntetés is elég mély nyomott hagyott benne ahhoz, hogy még a gondolatát is kiverje a fejéből. Esze ágában sincs ellenszegülni neki.

Vacsora után, miután mind a ketten jóllakottan dőltek hátra, Harry, - mint azt szokta-, Lout az ölébe kapta és a nappaliba vitte egyenesen a kanapéra ültetve. Eltervezte, hogy filmet néznek, összebújva. Ez volt Harry minden vágya, hogy ezt a tökéletes vacsorát egy tökéletes filmmel zárják.

Abba viszont bele sem gondolt, hogy Louisnak esetleg kérdései lennének felé, így, hogy kicsit nyitottabban viselkedett vele. De mielőtt bármit is tehetett volna, hívták. Ki kellet mennie, ugyanis nem akarta, hogy Louis bármit is halljon a beszélgetésből, mert bizony barátja, Zayn Malik arról híres, hogy nagy szószátyár és nagyon hangosan beszél. És Harry még véletlenül sem akarta, hogy halljon bármilyen olyan információt, aminek segítségével meg tudna szökni tőle.

Louis türelmesen várt a kanapén, el nem mozdulva onnan és percek elteltével ajtó nyitódást, majd csukódást hallott, végül hallotta a zárt kattanni. Az elrablója kissé gondterheltnek látszott és ez valamiért nyugtalanná tette Louist. A férfi leült Louis mellé, olyan közel amennyire csak tudott és Lou magában már azon gondolkodott, hogy most kivételesen nem az ölébe kellett ülnie, de mire végig gondolhatta volna, Harry már az ölébe is vonta és olyan szorosan, hogy Louis szinte már hallotta a csontjai reccsenését.

Percek teltek el így és egyikük sem szólt egy szót sem, pedig Harryt ekkora már lenyugtatta Louis közelsége. Louis nem tudta visszafogni magát, azonnal tudni akarta a kérdéseire a választ, de ahelyett, hogy a legfontosabbal kezdte volna a számára a leginkább foglalkoztató kérdést tette fel neki, ami napom óta érdekelte.

- Ki vagy te? - Louis hangja kettészelte a csendet és Harry tisztán kivette belőle a remegést. Nyugtatólag simogatta körkörös mozdulatokkal  Lou oldalát és a szerelme füléhez hajolva belesuttogta a választ.

- Harry. Harry Styles, szerelmem. A végzeted.

És Louis tudta, hogy ez így van.