YOU | Larry Stylinson f.f. |✅

35.

Harry csukott szemmel nyúlt Louis teste után, hogy magához húzza őt, mert érezte, hogy szerelme már nincs szorosan hozzá tapadva. Persze egyből felkelt, amikor Louist nem találta maga mellett, de meg is lepődött, mert morzsa itt volt. Ez a kis dög ugyanúgy ragaszkodott Louishoz mint ő és mindenhová követte őt, miközben csaholt az imádnivaló kis farkincájával. Harry kifejezetten utálta őt, mert egyből belopta magát Louis szívébe, míg neki igazán meg kellett szenvednie azért, hogy Louis szeresse őt legalább fele annyira, mint ezt a nyavalyás kutyát.

Harry kikelt az ágyból nem törődve vele, hogy véletlenül ezzel lelökte az ágyról az alvó morzsát, aki egy kis puffanással ért földet. Harry és Morzsa között kölcsönös utálat volt, mert még Louis mellett a legédesebb kiskutyus, addig amíg Harryvel marad kettesben igazi kis dög, - főleg az egyik alkalommal, mikor szétrágta Harry egyik kedvenc cipőjét és még le is vizelte, ráadásul Louis cipője mellett volt szorosan-, ez egy igazi hadüzenet volt Harry számára és világossá vált neki, hogy a kis vakarcs szintén csak magának akarta Louis szeretetét.

Lassan lépkedett fel a pince lépcsőjén egy szál boxerben, - nem sietett, mert tudta, hogy Louis itt van valahol a házban fontolóra sem véve a szökést -, mert Harry is észrevette az angyalkáján a változást és borzasztóan örült is neki. Mikor már éppen felért volna, Morzsa a semmiből elé vágott, ezzel Harry  megbotlott az utolsó fokban és előre esett. Persze a kis dög csaholva szaladt megkeresni Louist. Harry pedig megesküdött magában, hogy ezt megfogja bánni, mert tudta, hogy direkt csinálta.

Morgolódva állt fel és pár lépéssel már a nappaliban is volt és még egy grimaszt is vágott, ahogy Louis ölében meglátta Morzsát, ahogy az kiterülve élvezi Louis simogatását. A harc újra elkezdődött kettőjük között és Harrynek támadt is egy remek ötlete.

- Louu... - Harry hangja fájdalmasan elfult és még bicegett is hozzá, hogy hitelesebb legyen. Louis ijedten nézett Harryre és arca egyből aggódó lett, ahogy meglátta a bicegő és fájdalmasan nyöszörgő Harryt. Morzsát egyből lerakta az öléből, amire a kis jószág egy nyüffentéssel reagált, és máris Harry előtt termett.

- Mi történt Harry? Minden rendben? Hol fáj? Várj, gyere a kanapéhoz. - Louis segített Harrynek elbicegni odáig, majd leültette őt az űlőalkalmatosságra. Morzsa egyből rá morgott, így Louis elhessegette őt Harry közeléből, annak legnagyobb örömére.

- Nincs semmi baj angyalka, csak felestem a lépcsőn. - Nyugtatta Harry Louist, aki áthatóan vizslatta sérülések után kutatva.

-Biztosan?

-Biztosan. - Mosolyodott el és magában megjegyezte, hogy Louis aggódott érte. Gyengéden megfogta Louis kezeit, majd az ölébe húzta egy szoros ölelésbe, ahonnan nem is szándékozott elengedni.

Harry mérhetetlenül büszke volt magára, mert Louis már rá sem hederített a kutyára és a teljes figyelmét neki szentelte.