Lángra lobbanó lótuszvirágokként
Lebbenünk fel ahogy a hideg
Aluljáróban még egy pillanatra magamhoz
Húzlak a lelkem neked adom nem csak a tied veszem
Több vagy mint múzsa
Rettegek hogy önmagammal darabokra zúzlak
Míg a benned lévő kavicsokat olykor kőnek titulálom
Pedig elveszhetsz bennem ha zúdulok
Mint hegymászó a lavinában
S félek hogy nem tudok semmit én sem erről a világrólFélek attól hogy olyan lenyomatokat hagyjak rajtad
Amikkel kapcsolatban én is bizonytalan vagyok
Félek attól hogy sose lesz alkalmam változtatnom magamon mert fundamentálisan fájdalmas vagyok
Félek attól is hogy mindez teljesen alaptalan csak szimpla maszk s az számít ami alatta van
Az a semmi
Nem vagyok semmi s nincs bennem semmi
Ha teljesen őszinte akarok
Lenni nem tudok mit tenni
Csak némán ülni és hallgatniS ilyenkor ez a hallgatás
Teret ad mindennek
Beleképzelnek az emberek valamit
Mert annyit járt már a szám
Annyit firkáltam össze vissza a lapra
Azt gondolják mindenre meg van a válaszomNéha nem akarok több rímet kitalálni
Meg akarlak nyugtatni megmutatni
Hogy biztonságban vagy és ezt érezni
De ezt nem tudom majd talán soha megtenni
S elvárni sem várhatom el
Mert nincs biztonság ami lángra kaphat fel is ég
S amennyire gyönyörű vagy most bennem
Félek el is égszNehezen hiszem el
Hogy engem valaki tényleg tud szeretni
Nehezen hiszem el
Hogy nem akar mellőlem titkon elmenni
Nehezen hiszem el
Hogy tényleg szépnek tartana
Nehezen hiszem el
Hogy nem kellett volna megöljem magam tegnap
Mert szép lesz majd a maDe még ha nehezen is elhiszem
Mert motivál
Te motiválsz
Hogy mindig csak feltételezhetem hogy szeretsz
Hogy csak gondolom hogy teljesen őszinte lehetsz
Idilli gondolatok s feltételezések ezekS kockáztatom a lelkemet kockára téve
Mert még alig ismerlek úgy érzem
De máris elviselhetetlenül fájna a teljes hiányod
De ez irányíthatatlan s ha mennél szabad vagyBár arról álmodok ébren
Hogy kezed fogva sétálhatok egy réten
Hogy láthatlak minden héten
Nem csak havonta egyszer elvétveHogy rám hagyatkozol akkor
Ha szomorú vagy és akkor ha boldog
Hogy elmondod azt is ha jól
S azt is ha rosszul mennek a dolgokNekem is így kell tegyek
Még ha fájdalmas is őszinte kell legyekMeg kell változzak ha nehezemre esik is
Köszönöm mindőtöknek kik az utamat segítik
Hogy oldalamat ékesítitek
Mert van jó s rossz oldalam
Bennem is egy dobogó szív
S egy félbetört oldalborda vanA 23-as
A hontalann
Meg kell találjam önmagam
S elfogadni otthonom ha vanNem mindig csak a bút látni mert szép is van a világban
S észrevenni hogy a teljesség olykor megpihen a hiánybanMert mindegy a munka mindegy az iskola
Ha magadban nem vagy otthon akkor nincs hova
Mindegy a szaktudás mindegy a diploma
Ha magadban nem vagy otthon akkor nincs hovaBizonyára könnyebb lenne eladni pár száz gramm drogot
S kissé aggódni a szabadságomon
Bizonyára könnyebb lenne szerekbe fojtani minden fájdalmamatDe nem akarom a könnyű utat választani
Mert nem rám vallana könnyen feladniTiszta akarok lenni mind szerektől
Mind mocskos pénztől s minden mocskos érvtől
Amivel ez ellen dolgozom ideje elgondolkoznom
A dolgokon tudatosítani hogy van kiút s nem segít
Ha magamat rombolomMert habár egy nap úgyis meghalok
A legtöbbet kell kihoznom abból hogy most életben vagyokElhinni őszintén hogy van bennem valami
Amiért érdemes maradni hogy igen is képes vagyok másoknak adni
Hogy összetudom szedni magam még ha most minden olyan szakadt is
Hogy a tehetségem fog egy nap szárnyakat adniMert ez lassan tíz év kőkemény munka
Csöpög az izzadtságtól és a vértől
Halállal átitatott de igazán életben lévő
Emlékszem a pillanatra amikor tudtamHogy erre vagyok hivatott mikor
Az első szövegeket találtam ki fejben
Akkor lehettem a leginkább egyben
Az érzés kezd visszatérni ehhez érdemes visszalépniMár nem várok senkire magamnak csinálok alapot
Munkával kezdem s munkával fejezem be a napot
Tiszta környezetben rendben van minden
Rendezettek a gondolatok nem panaszkodhatokKár lenne kifogásokat keresni
Mikor az csak újabb problémákat teremt
Be kell érjem azzal ami van
S álmodni arról ami lehetHogy egy nap enyém legyen
Azért kell mindent megtegyek.